Az új színház – új mozi vitája bearanyozta a szombathelyi közgyűléseket. Voltak régi vágású színház kedvelők és modern gondolkodású mozirajongók, végül 1928-ban a mozi győzedelmeskedett a színház felett és a némafilmes időszakban új palotát emeltek Sabaria Mozgó néven a Malom és a Király utca sarkán, amelyet 1973-ban tűzveszélyessé nyilvánítottak és augusztus 17-én ledózeroltak. A Szalézi Rendház kuturtermében Béke néven működött mozi, amely 1955. május 4-én debütált. A városi villamos megszűnése után (1974) azonban fokozatosan vesztett jelentőségéből, végül 1983-ban bezárt. 1988 – 1993 között a katonai kulturban, a HEMO-ban is vetítettek, de szervezett előadásokat tartottak a Savaria Cipőgyárban, a Képtárban, a Savaria Laktanyában, a Herényi Klubkönyvtárban, szociális otthonokban, lakótelepi iskolákban és pártintézményekben. A Lucullus eszpresszó és a Randevú étterem is ráállt a vetítésekre. A Claudius Szálloda és a Savaria Szálló téli kertjében a vetítendő film nemzetiségéhez igazították a felkínált ételeket. A ’70-es években a Tanárképző Főiskolán megalakult a Huszárik Zoltán Filmklub, amely alapján a rendszerváltás után Szombathelyi Örökmozgó Művészmozi néven alapítottak artfilmekre szakosodott vetítőhelyet.
1969-ben megkezdődött a jelenlegi Savaria Filmszínház tervezése, amelyre Mátis Lajos építészmérnök kapott megbízást. Az épületet 1973. augusztus 19-én avatták fel és Csajkovszkij „panorámafilmjével” nyitott. Az épület szerkezete és technikai kialakítása miatt elnyerte a szakma elismerését, a tervezőt pedig Ybl-díjjal tüntették ki. A megnyitástól évi 400 ezer látogatója volt a mozinak, vagyis a megye összes lakója legalább hatszor járt benne évente. Ezt követően lassú apadás következett be, de a rendszerváltást követően még így is éves átlagban 170 ezer látogatója volt.
A Vas Megyei Moziüzemi Vállalat a rendszerváltás után megszűnt, jogutódja 1994. március 1-től az önkormányzat tulajdonát képező Savaria Moziüzemeltető és Szolgáltató Kft. lett. A külföldi és helyi érdekeket képviselő multiplex miatt évi 35-40 ezerre esett a látogatók száma. Lévén, hogy premier filmeket nem kapott, veszteséges lett a város egyetlen megmaradt hagyományos filmszínháza. A város vezetése sokadszorra döntött a megtartás mellett. Eközben egy 3 éves program részeként, a hagyományos mozihálózatok felújítását megcélzó kulturális pályázatokra hármat adott be a Szombathely önkormányzata és mind a hármat meg is nyerte. Első ciklusban az aula és a kamaraterem felújítása, valamint egy igényes kávézó kialakítása kezdődött meg. Másodikban a nagyterem átépítése és székcseréje következett, harmadikban modernizálták az épület gépészeti berendezéseinek egy részét. A külső homlokzat felújítása 2010-ben történt meg az árkádrész átalakításával együtt. 2011-ben pályázatot nyújtott be a kormányzat digitális vetítőkre kiírt támogatására, melyre mindkét teremre összesen 20,7 millió forintot nyert. A vetítőket csak 2012 szeptemberében szerelték fel, ezzel pedig elhárult az akadály a premierben történő vetítések előtt. Ekkor többek között mindkét teremben vásznat cseréltek, esztétikai és kisebb, a hangzást érintő technikai fejlesztés történt.
Az Agora–Savaria Filmszínházat Szombathely belvárosában a Mártírok tere 1. alatt találjuk. Helyi közlekedési eszközzel és gyalogosan is könnyen megközelíthető, a távolsági buszpályaudvarról és a vasútállomásról 15-20 percnyi sétával érhető el. Autóval érkezőknek fizetniük kell a parkolásért, a kerékpárosoknak tároló áll rendelkezésükre. A mozi épülete a szocreál építészeti irányzat és az új kor szellemiségének ötvözetével mára ismét csalogató lett a fiatalok körében is.
A bejárat mellett a mozi műsorát tekinthetjük meg, a közösségi tér pedig plakátokkal hívja fel a figyelmet a közelgő filmek bemutatójára. Itt található a pénztár, ahol a készpénzzel fizetés mellett kultúrautalványokkal és bankkártyával is válthatunk jegyet. A büfében a filmnézéshez elengedhetetlen kukoricát és üdítőt vásárolhatunk. A várakozó egyben más szórakoztató, bemutató rendezvények, koncertek vagy művészeti kiállítások helye is. A szórakoztatócentrum egyik büszkesége a Cinema Café, amely a legjelentősebb filmalkotásokat és rendezőket jeleníti meg festményeken ábrázolva. A pultos söröző hangulat és a kávéházi fíling ötvözete remekül illeszkedik egymáshoz. Italkínálatának széles köre még a törzsvendégeket is zavarba hozza. Az emeleten találjuk a termeket. A kisebbik, a Kamaraterem 57 férőhelyes, enyhén lejtős üléssor elrendezésű, kék szövetű, felhajtható moziszékekből áll, 2012-ben a faborítás is szövettel lett eltakarva, ennek főleg esztétikai és hangelnyelő szempontok miatt van szerepe. A vászon kicsi, ám mégis akkora, hogy a terembe befér, a hangzás Dolby Digital, a hozzá tartozó gépházban egy Meo 5XB és egy Christie CP2210-es DCI vetítőgép foglal helyet. Ebben a teremben leginkább művészfilmeket vetítenek. A Nagyterem nagyobb, 349 férőhelyes és lépcsőzetes üléssor elrendezésű, piros szövetű, felhajtható mozifotelekből áll. A székek karfáiból kihajtható asztalkák vannak elhelyezve, amelyek konferenciákon résztvevők tudnak leginkább alkalmazni, de a popcornos poharakat és a kisebb poharas és üveges italokat is el lehet rajtuk helyezni. A vászon nagy, ívelt, 2012-ben cserélték, függönnyel takart, a képet a gépházban lévő Meo 5XB analóg- és a Christie CP2230-as d-cinema vetítő szolgáltatja, utóbbi 3D vetítésre is alkalmas, az itt alkalmazott térhatású rendszer a Dolby 3D Cinema. Az audiotorium kiváló akusztikáját csak kiegészíti a Dolby Digital hangrendszer. Filmkínálata főleg a kommerszfilmekből áll. Az első előadás rendszerint 13 és 16 óra között kezdődik, míg az utolsót 20-21 óra között tartják.
A jegyárak még a kiskeresetűeknek is megfizethetőek, abszolút versenyképes a plázában alkalmazottakkal, egy felnőtt belépő 1000 forintba kerül, diákoknak, nagycsaládosoknak, gyermekeknek és mozgáskorlátozottaknak van kedvezményük nekik 800 Ft a jegyár. Hétfőn mozinap van, ekkor mindenkinek 800 Ft minden jegy! Jegyet foglalni a mozi telefonszámán lehet. A termek ülései számozottak, a jegyek helyre szólnak.
A digitalizálással a mozi befejezte fejlesztéseit, a város egy szórakoztatásra méltó és az igényeket messzemenően kielégítő filmszínházat kapott ajándékba, amelyet az üzemeltető igényesebb szórakoztató filmekkel tölt meg, a filmkedvelő nézőközönség pedig egyre nagyobb számban teszi tiszteletét a vasi székhely szórakoztató komplexumában.