A budapesti mozipiacon a teljes árú jegyek az idei emelések után szinte kivétel nélkül 3000 forint felett vannak. A Pannónia mozijaiból az Art+ Cinema mozi sem tavaly, sem idén nem emelte jegyárait, rekord alacsonyan tartva a teljes árú jegyeit, mindössze 2320 forintért lehet beülni egy filmre. A legdrágább normál mozi jelenleg a Cirkó-Gejzír a 3400 forintos jegyárral, de a Cinema Mom lábtartós, extrakényelmes foteljeiben is 3690 forintért élvezhetünk egy kétórás filmet. A Cinema City a 4Dx, VIP, ScreenX és IMAX jegyeinél hozott markáns drágulást, de néhány kedvezményes árnál változatlan maradt és itt jegyezném meg, hogy az Allee moziban talán kísérleti jelleggel az Avatar után is megmaradt a novemberben kezdődött árhullás, azaz a teljes árú 1990 forintos jegyár. Kérdés az, hogy januárban is folytatódik-e, illetve, hogy ez a „kísérlet” sikeres lesz-e és elhozza-e a mozik jegyárának csökkentését. Ha van egyáltalán erre hajlandóság.
Vidéken nagyobb a szórás. A nagy hálózatok éppen csak átlépték a 3000 forintos lélektani határt, de több helyszínen alig vannak 2000-2500 forint felett és még mindig félve emelnek egyesek 2000 forint fölé, hiszen vidéken jóval magasabb az árérzékenység, főleg a kisebb településeken élőknek. Minél keletebbre megyünk, annál kedvezőbb áron mennek moziba a vidékiek. Siófokon 2900-ért, Kecskeméten 2800 forintért, Békéscsabán 2700 forintért lehet mozizni a helyi plázamoziban. A Cinema City mozijaiban amióta egységesítették a jegyárakat, Zalaegerszegtől Miskolcig ugyanazon az áron mozizhatunk, nem háromféle jegyár van, mint előtte, viszont már mindenhol meglépték a 3000 forintos határt.
Vannak azonban, akik önkormányzati segítséggel, mondhatni ráfizetéses módon működnek. Sátoraljaújhelyen még mindig csak 850 forint egy mozijegy, Visegrádon 1300 forintért ülhetünk be egy filmre, Székesfehérváron a Barátság 1250-ért kínálja belépőit, Szekszárdon évek óta nem ment 1450 forint fölé a mozijegy ára.
Nagyjából elmondható, hogy a mozik többsége évente emeli a jegyárait, 150-200, de akár 300 forinttal is, az éves infláció mértékének megfelelően. Vannak azonban lemaradók, akik csak minden második vagy harmadik évben emelnek kisebb mértékben és emiatt évről évre gyülemlik a sokéves lemaradás, az árolló pedig egyre szélesebbre nyílik.
