1900. július 8-9-én az Uránia budapesti tudományos színház első előadásai iránt a város művelt közönsége igencsak rendkívüli érdeklődést mutatott. Az első napon Spanyolországot, második estén pedig Velenczét mutatták be a zsúfoltságig megtelt színházban. 1902. szeptember 21-én Bianchi Angelo olasz mozgófénykép tulajdonos Kossuth 100. születésnapja alkalmából ünnepi előadást tartott a Pápay-féle vendéglőben. Erre az alkalomra a legkedveltebb és legszebb képekből állította össze a műsorát. Mivel ő magyarul kevésbé beszélt, helyette egy helyi hírlapíró-tanító mondott ünnepi beszédet, a jelenlévők pedig elénekelték a Himnuszt és a Kossuth-nótát.

1907 májusában az American Helioskop Színház vendégeskedett rövid ideig a városban. A Vigadótéren kényelmes ülőhelyekkel berendezett csarnokban tanulságos drámai és mulattató eredeti látványos, érdekfeszítő mozgóképeket és chromo képeket ígért zenekísérettel, valamint a társadalmi élet kimagasló mozzanatait ábrázoló nevezetességeket vonultatta fel az egész világból. Délután 5-től óránként és háromnaponta új műsorral jelentkezett. Helyárak: I. hely 80 fillér, II. hely 60 fillér, III. hely 30 fillér, gyermekek a felét fizették. Ez a vállalkozás már az állandó mozik irányába tett lépések voltak. 1908 április végén Dékány Gyula Uránia mozgófényképszínházában igen szép és tanulságos képeket mutattak be, amely a Rákóczi út és a Bercsényi utca sarkán lévő városi tulajdonban lévő üres telken állt. Az impozáns látványosságú ideiglenes épületben a budapesti előadásokkal egyenértékű műsorokat adtak, előadások este 7-től, vasárnap 4-től kezdődtek. 1910 áprilisában a rendőrség elővigyázatossági okokból az ökörítói (szabadkai) katasztrófán okulva tűzveszélyesnek nyilvánította a Rákóczi-úti állandó mozit és az engedély kiadását is megtagadta. A mozi igazgató fellebbezett a városi tanácsnál, ám a városatyák elutasították a fellebbezést. Júniusban azonban új mozi nyitott Fortuna Mozi néven a Rákóczi úton, amely már megfelelt a tűzveszélyességi kívánalmaknak. 1910-ben Dékány a mozgóképszínházában már harmadik esztendeje szórakoztatta a kecskemétieket, de csak nyáron, mégpedig azért, mert a színi előadások idején tilos volt mozielőadásokat tartani. Nagy érdemeket szerzett azzal, hogy beengedte előadásaiba a tudományos Uránia-előadásokat. A közönség igényelte volna, hogy a színházi idény alatt is legyenek mozgófényképelőadások, ezért Dékány kérvényt intézett a városi tanácshoz, hogy a tél folyamán hetenként három Uránia előadást tartson. Ennek elfogadása esetén kilátásba helyezte, hogy a Rákóczi útról a város központjába költöztette volna a mozgóját. A mozi nem csak a közönséget hódította meg, hanem a tőkés vállalkozók figyelmét is felkeltette, többen próbálkoztak a városnál állandó moziépületre építési engedélyt szerezni és hoztak nagyratörő terveket.

A várost nem hagyta nyugodni a mozgó építésének ügye. 1912-ben Sándor István főjegyző és Horváth Mihály képviselő Budapestre látogatott, hogy a mozgófényképszínház létesítés és működtetéshez szükséges szabályrendelet megalkotásához tapasztalatokat gyűjtsenek. Ám kiderült, hogy ilyenek országos viszonylatban sincsenek. A működési engedélyeket egy körrendeletben határozott időre adták ki és azt hosszabbították kérésre. Nem csak Budapesten, hanem vidéki viszonyokat is vizsgáltak, míg végül 1912. május 4-én a közgyűlés által elfogadott mozgófénykép-színház építéséről és működéséről szóló szabályrendeletet fogadtak el és azt terjesztették fel a belügyminisztériumnak. Ebben főleg az építésre és üzemeltetésre vonatkozó építési, tűzbiztonsági és a látogatók biztonságával kapcsolatos szabályokat rögzítették, valamint a színház védelmét, a gyermekek látogatását és szankciókat tartalmazott. Május 29-én a közgyűlés egy 600 személyes mozi céljára a Rákóczi-úti üres telket jelölte ki. A nyárra a tanács meghirdette a mozgó építésére és használatára nyilvános tárgyalást. Két ajánlat érkezett, majd egy helyi lakostól, Fenyő Sándortól a harmadik, ami végül a legelőnyösebb lett. Fenyő Dékánytól vásárolta meg a sátormozit azzal a céllal, hogy moziüzemeltetéssel szeretne foglalkozni és állandó mozit építene. 1912 novemberében megalakult a Kecskeméti Mozgófényképszínház Rt. 1913. januárjában Fenyő Sándor banktitkár előzetes engedélyt nyert a városi tanácstól egy nagyszabású és modern mozgófényképszínház felépítésére. A terveket Mende Valér, budapesti építőmérnökkel készíttette el. Az elképzelések szerint a mozgószínház oldalfrontja a Rákóczi-útra néz, míg a főbejárat az elülső homlokzattal az egyik mellékutcára. A lépcsőn megközelíthető főbejáraton három ajtónyílás vezet az előcsarnokba, ahol annak hátterében helyezték el a pénztárt, jobbra a büfét, balra pedig a ruhatárat. A pénztár felett tervezték a vetítőgépházat. A nézőtérre két oldalt biztosítja a bejutást, annak hátterében 14 páholyt helyeztek el középen és két oldalt. Az ülések zömét a nézőtér középmezőjében képzelték el, egy részüket két oldalt. Az üléssorokat középen hosszában megszakítással gondolták megvalósítani és bár előírás volt, hogy széltében is kell átjáró, ezt a tervet később módosították. Oldalt 2-2 kijáró szolgált a közönség távozására. A terem elején egy színpaddal kalkuláltak, mögötte a kifeszített vászonnal, a pódium két oldalán egy-egy öltözővel, valamint kijárattal terveztek.

Februárban mozi szabályrendeletben határozták meg többek között, hogy a mozgóképszínházból a színház kifejezést elvetve csupán mozgóképház szóösszetételt használhatták. Meghatározták, hogy a színi szezon idején hétköznap este fél kilencig, vasárnap és ünnepnapon pedig fél 11-ig tarthatnak előadást. Mivel országos szabályrendelet nem készült, több város is a kecskemétiektől kérte el azt. Márciusban Fenyő kérvényt adott be a városi tanácshoz amiatt, hogy a színi évad befejezése után egy építendő sátorban mozielőadásokat tarthasson április 13-tól. A szezont teljesen új felszereléssel, Gaumont-rendszerű géppel kezdte meg. A mozgóképszínház Uránia néven nyitott meg, első előadáson az Ellopott simphonia három felvonásos drámát és több humoros felvételt játszott, köztük a Pók címűt színes változatban. Júniusban Mariházy Miklós, a színházigazgató kérvényt nyújtott be, hogy a színházban július 5-től augusztus 1-ig előadásokat rendezzen. Emiatt Fenyő tiltakozását fejezte ki, hiszen ez azt jelentette volna, hogy ezalatt az időszak alatt mozielőadásokat nem lehetne tartani. Szintén júniusban Dékány Gyula, az Uránia színház korábbi igazgatója beadványban arra kérte a várost, hogy folyó hó 25 és 29 között a városi Vigadóban kinemaszkeccs előadásokat rendezhessen, amely félig mozi, félig színházi felvonásokból állt.

Júliusban Fenyő és Ifj. Eckert József temesvári volt mozitulajdonos társultak és az új mozira vonatkozó terveket nyújtották be a városi tanácshoz. Elképzelésük szerint a megépítéshez legkésőbb augusztus 15-én hozzáfognának. Fenyő Sándor a múltban kötelező ajánlatot tett a városnak azzal, hogy az épülő állandó mozgó kizárólagos üzemeltetője legyen. A színház érdekeivel szemben kiharcolta, hogy a téli színi szezonban is lehessenek majd vetítések. Az engedélyt megadták azzal a kikötéssel, hogy a mozi csak este fél 9-ig játszhat. De mivel Mariházy kitolt színi idénye a nyári hónapok sikerét derékbe törné, az az állandó mozi működését is veszélyeztetné. Emiatt a társvállalkozó visszalépéssel válaszolt az építés elől, hacsak a város el nem törli a korlátozást, visszavonja a kilépését. Fenyő emiatt július végén kérvényt nyújtott be, hogy az épülő mozgószínházban télen is korlátlanul lehessen előadásokat tartani. Július 30-án a város végül hozzájárult a kérelem elfogadásához, egyúttal kikötötte, hogy a moziban a színi idény alatt tilos kinemaszkeccs előadásokat tartani.

Szeptemberben már állt a Rákóczi-úti állandó moziépület és a külsejét vakolták a munkások. A 44 méter hosszú és 19 méter széles épület görög stílusban épült. Egyszerű nemes formája, négyszögletű oszlopos faldíszítései az egyik legmodernebb, legszebb és legmonumentálisabb mozgószínházává tették az országban. Elől négy fehér dór oszlopon nyitott előcsarnok alapult, innen nyíltak a földszinti páholyok három-három csoportban, egyenként külön bejárattal, bent pedig a legkényelmesebb, legpazarabb bársonyülésekkel, amelyek akár egy színháznak is becsületére válhattak volna. Innen lehetett bemenni a földszinti I. és II. rendű helyekre, valamint az emeleti páholyokhoz és az erkélyre. A nézőtér 29 méter hosszú, a belmagasság pedig 18 méter lett, az elhasznált levegőt a mennyezeti szellőzőberendezés szívta el, oldalt pedig a frisset áramoltatta be. A színpadnál föld alatti légfűtő télen jó meleget bocsátott a terembe, nyáron hűtött levegőt juttatott a nézőtérre. A világítás pazar látványt nyújtott a nézőtér oldalán karszerű nyúlványokon a homályos villanykörtékkel, a mennyezetre nem terveztek lámpatesteket. A páholyokban függő lámpák külön is felkapcsolhatók voltak. A helyek a földszinten 618 ülőhellyel rendelkezett, 9 páholy, 134 I. hely, 200 II. hely, 138 III. hely, 92 IV. hely, az emeleten 238 néző találhatott helyet magának, ebből hét családi, kettő külön nagy páholy volt és ezen felül erkélyüléseket helyeztek el. Az emeleti közönségnek terasz-szerű kinti erkély állt rendelkezésre, ahol büfé, pálmafák, babérfák, díszes korlát emelte annak színvonalát. Kilátás nyílt a Katona József sétányra, a vasútállomásra, a Rákóczi-útra, a népligetre és a Szabadság térre. A Rákóczi út felőli középső bejáraton alakították ki a III. és a IV. rendű helyek várócsarnokát, ahol büfé és ruhatár is helyet kapott. Innen két ajtón át lehetett a nézőtérre jutni, a túloldalon három vészkijáratot építettek, ahol a II., III., IV. helyek kijárata is volt egyben. A színpad modern berendezéssel szerelték fel, nyolc méter széles és hat méter mély méretűre építették, kisebb előadások bemutatására tervezték. Mögötte volt elzárva a vetítőkamra, ugyanis nem a nézők feje felett történt a vetítés, hanem a vászon mögül. Az átlátszó vetítőernyőn a kép tisztább, rezgésmentes, egyforma éles volt minden szegletében. A nézők testi épségét tűzveszély nem fenyegette, hiszen maga a vetítőkamra is tűzmentes kialakítású volt. A vászon 6 x 6 méter nagyságú lett, amely egy mai ekkora terem méretéhez képest igen kicsinek számítana. A mozgóképház építője és tervezője a később bevont ifj. Ecker József temesvári építész volt, aki olyan szerencsésen oldotta meg a mozi adottságainak nehézségeit, hogy a város közönsége egy nagyszabású, modern, kényelmes és minden ízében kiváló alkotáshoz jutott. Kecskemét városa az új mozgóképházzal a kultúra egyik új templomát állította fel. Fenyő Sándort elsősorban művészi ambíciók vezérelték, a nagyközönség ízlését finomító műsorral állt elő és nem otromba, komikus, hatásvadász képekkel. Előkelő szórakoztató helyet testesített meg, előmozdítva a közönség műveltségének fejlesztését. A színház igazgatósága útján a Kecskeméti Lapokhoz került leirat után a szerkesztőség reményét fejezte ki, hogy a 800 személyes mozi hamar ki fogja nőni magát és a hatóság gondoskodik egy konkurencia jogának kialakításában. A régi mozit október végén árverésre bocsátották, a félévig használt sátormozi berendezést igen megkímélt állapotban árulták.

November 7-én mutatták be a sajtó képviselőinek a Városi Mozgóképházat, egy nappal később pedig már a nagyközönség is megcsodálhatta. Annyian voltak, hogy az erkély roskadásig megtelt. A felavatási ünnepség a Katona Kör évadnyitó előadása is volt egyben, amelynek ez volt az első őszi műsora. Az irodalom és a nép között az összekötő kapocs a mozgókép volt. Ez volt akkoriban az egyetlen út, amely az irodalmat és a művészeteket a társadalom legszélesebb köreihez is eljuttathatta. Az ünnepély megnyitásával felcsendült a himnusz és a vásznon megjelent őfelségének képe. Ezt követte Faragó Béla árvaházi igazgató vetített képei a francia realizmus, az impresszionizmus és az idealizmus festészetéről. Az előadás után Sándor István polgármester mondott beszédet. Többek között kiemelte azt, hogy a városnak egy régi vágya egy kultúrház építése és ameddig az nem épül fel, a moziépület fogja helyettesíteni azt. Olyan nívós előadások elhozatalát vette tervbe, mint pl. a budapesti Uránia színre kerülő darabokat. A helyzet komolyságát fémjelezte, hogy az Uránia igazgatója maga is részt vett az ünnepségen. A következő felszólaló Molnár Viktor, nyugalmazott államtitkár volt, aki az Uránia Tudományos Színház nevében beszélt. Méltatta Kecskemét kulturális törekvéseit és azt, hogy a mozgófényképház helyt ad a tudományos és ismeretterjesztő előadásoknak, ezt pedig széles közönségnek terjeszti. Jó kívánságában kifejezte, hogy az épület betölthesse a nemes célját és a közönség reményét, amely ehhez fűződik. Fenyő Sándor, a mozgó igazgatója köszönte meg a közönség pártolását és ígéretet tett, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a város közönsége ne csalódjon a mozgóképházban. Kovács Andor jogtanár a sajtószövetség nevében szólalt fel, kiemelte a mozi hasznát a műveltség terén és reményét fejezte ki, hogy a Kecskemét-Városi Mozgóképház be fogja váltani a hozzáfűzött bizalmat. Ezt követően Az anyaföld című Uránia darab került a vászonra. Este a mozi igazgatósága vendégül látta a megnyitón jelenlévő meghívottakat, a fényes lakoma során a vállalat sikerére és a Katona Körre mondtak köszöntőket. A városi tulajdonú mozgóképház a berendezéseivel együtt mintegy 118 000 koronaértéket képviselt. Decemberben újabb attrakcióval álltak elő, megszólalt a film. 23-án és 24-én a legújabb találmánnyal, kinetofonnal vetítettek, azaz beszélő mozielőadást tartottak. Helyárak: ülőhely 2 korona, páholy 10 korona. A rendes vetítések helyárai 1914-ben: földszinti páholyok 6 személyre 5 korona 50 fillér, emeleti páholy 6 személyre 5 korona, páholyülés 1 korona, első hely 80 fillér, második hely 60 fillér.

A háború évei alatt sem álltak le a vetítések, de a központi hatalmak elszakadtak a legtöbb országtól, ahonnan a filmek érkeztek, a hatóságok ki is tiltották ezeket a filmeket, ellenben fellendült a hadban álló országok filmgyártása. A hiányt a német, osztrák és dán mellett a fokozatosan bővülő magyar alkotásokkal pótolták. 1915 januárjában a Városi Mozgóképház előcsarnokában a kecskeméti hősi halottak és kitüntetettek képeiből arcképcsarnokot rendeztek be. A háború alatt többször tartottak jótékonysági vetítéseket az erdélyiek megsegítésére. 1917-től több szakaszban szüneteltek az előadások szénhiányra hivatkozva, de heti egyszer, vasárnap igyekeztek megtartani a vetítéseket. 1918 novemberében a spanyolnátha terjedésének ellenére a hatóság még nyitva tartotta a mozit és a színházat is, de ez naponta változott.

1918 májusában felröppent a hír egy második mozi építéséről, korábban már volt egy beadványuk az 1907-ben épített Iparos Otthonra vonatkozólag, de nem folytatták az engedélyezési eljárást, mert arra a következtetésre jutottak, hogy úgy sem kapnák meg az engedélyt. Az új elképzelésben viszont az ipartestület régi székházat jelölte volna meg és azt alakította volna át. Noha beadták az engedélyt, de mivel a mozgóképszínház városi monopólium volt és súlyos feltételhez kötött a megvalósítás, kevés esélye volt rá. Ezt követően jó ideig várni kellett annak bejelentésére.

1919. január 1-től új igazgatója lett a Városi Mozgóképháznak Fejér Dezső személyében. Fenyő egy nagyon nehéz időszak kezdetén adta át a mozi vezetését. A háború után rendkívüli módon megemelkedtek az üzemeltetési költségek, a mozgó gazdaságilag válságos helyzetbe került. A Tanácsköztársaság idejéből nem sok adat maradt fenn, május 4-én Sinkó Ervin, a város parancsnoka elrendelte, hogy a szórakoztató egységeket be kell zárni, ezt az állapotot augusztus 16-án este 7 órakor kezdődően oldotta fel a román megszállás hadosztálya. Bár az érdeklődés változatlanul élénk volt, az október végi óriási deficittel működő mozi határozatlan időre, a tüzelőanyag hiánya miatt bezárásra kényszerült, utolsó előadásra november 2-án került sor.

1920 pünkösdjén hosszú idő után megnyitott a Városi Mozgóképház, az igazgatóság nagy figyelmet fordított a műsor összeállításra, magyar tárgyú újdonságokkal elégített ki minden kívánságot és várakozást. Ezek nagy anyagi áldozatokkal jártak, éppen ezért mérsékelt helyár emelést hajtottak végre. Bíztak benne, hogy a közönség ezt méltányolja majd és gyakori látogatással jutalmazza. Ám ezt követően ismét zárvatartás következett és csak augusztusban nyitott ki újra, ezúttal viszont a város jegyzője Dr. Szabó Lajos ült az igazgatói székbe. Szabó széles látóköre, kifinomult ízlése, olvasottsága meghozta a kívánt forgalmat. Az új korszak erkölcseiben és anyagiakban is egy felvirágzást indított el.

A 20-as években az elszabaduló infláció miatt nagy mértékben megdrágult az élet, a filmkölcsönzési díjak, a közterhek, ezzel együtt a munkabérek lényegesen megemelkedtek. Míg a fővárosban 80-100%-os jegyár növekedést könyveltek el, később a vidék is követte a tendenciát. A belügyminiszteri rendelet jótékonysági vetítéseket követelt meg, havi 1-1 vetítés teljes bevételére, valamint a helyi szervezetek is hasonló elvárást mutattak. A növekvő terheket a mozik előadásszám csökkentéssel kívánták ellensúlyozni, ugyanakkor bérletfüzeteket is kibocsátottak a nézőszám megtartása érdekében, kedvezményeket biztosítottak a köztisztviselők részére.

1921. májusában a belügyminisztérium egy nagyjából 300 férőhelyes nyári mozi felállítására adott ki engedélyt Singl Ferenc, nyugalmazott huszárszázadosnak. Július 21-én este 8 órakor a Kápolna utca mellett nyitott meg, a szegedi gyalogezred és a Kecskeméti Polgári Dalkör közreműködésével. A megnyitó előadáson az ötfelvonásos Fogadalom című magyar film volt, amely többek között a szerző műve, a témája is magyar volt, hazai gyár készítette és amelyben magyarajkú színészek és társaság tagjai játszottak. A mozi igazgatója Bodócs Béla lett, aki január 16-tól a Városi Mozgó vezető feladatait is ellátta.

1922 januárjában lecserélték a régi vetítőberendezést a legmodernebbre, amely már rezgésmentes képet nyújtott. Márciusban, a Városi Mozgó gépésze, Mucsi Sándor egy olyan vetítőgépet talált fel, amely nem rongálta a filmanyagot. Ezt a találmányát a budapesti szakértők között is bemutatta, akik elismerőleg nyilatkoztak róla. A szabadalomhoz egy tökéletes kivitelű vetítőgép építése volt hátra, amelynek finanszírozására vállalkozó is akadt. 1923 júliusában a Városi Mozgóképház igazgatósága beadvánnyal fordult a városi tanácshoz, hogy a közönség részére várócsarnokot építhessen és ezzel megszűntesse a nyílt helyen való ácsorgást. 1924 januárjában Fenyő Sándor megvált a mozinál lévő érdekeltségétől, ám ez a mozi működését nem befolyásolta, Bodócs Béla továbbra is egyedül végezte a mozgó igazgatósági feladatait. 1925. szeptemberében az igazgatóság újabb kérvénnyel fordult a városi tanácshoz, hogy az utca szélére fényképek elhelyezésére szolgáló kirakatot szeretnének felállítani.

1928-ban belügyminisztériumi körrendelet született az egyes településeken működő mozgóképüzemi tevékenységek számáról. A meghatározást a településeken élők száma, a népesség kulturális fejlettsége, a települési viszonyok, az előadások iránti érdeklődés és az üzemek várható jövedelmezősége szerint határozták meg. Kecskeméten 3, külterületen + 1 mozgóképszínházat engedélyeztek.

A hangosfilm szenzáció volt, de nagyon komoly dilemmát okozott, ugyanis Kecskeméten az 1929-es év olyan gyenge volt bevétel szempontjából, hogy nem engedhették meg maguknak a hangosmozira való átépítést. Amíg az új berendezés 80 000 pengőbe került volna, addig a havi bevétel 10 000 pengő mellett a napi kiadás 350 pengőbe került. Ez súlyos terhet rótt volna a mozira gazdaságilag, a működése pedig ellehetetlenült volna ekkora kiadással. Bodócs bizakodva várta, hogy majd az 1930-as év jobb lesz. Eleinte ő nem igazán hitt a hangosfilmben, mert mint mondta, ez is egy divat, amit egyszer megnéznek az emberek. Szerencsére nem így lett és az igazgató véleménye is megváltozott időközben, miszerint a hangosfilmek elől kitérni nem lehet, a fejlődés egy olyan ugrásszerű hatással van a nézőközönségre, amit, ha nem kap meg, az negatív kihatással lesz a némafilmek látogatottságára is. Az 1930. évre remélt fellendülés olyannyira elmaradt, hogy júniusra válságba került a mozgóképház, az embereknek elfogyott a pénzük és a városban olyan hangok is felerősödtek, amelyek szerint a mozi látogatottságának ilyen mérvű csökkenését a némafilmek utáni érdeklődés megszűnésével magyarázták. Kísérleti jelleggel június 27-28-29-én este 9 és 10 órakor egy kölcsöngéppel vetítettek hangosfilmet, amely a Csak egy kislány volt. Ettől tették függővé, hogy a mozi vezetősége folytatja-e a hangosfilmek irányába tett lépéseket. A mozi vezetése a város segítségét kérte, amit augusztusban tárgyaltak. Eszerint a város bár nem engedte el a mozi tartozásait, szeptembertől havi részletekben fizethette két éven át.  A város hozzájárult, hogy a moziból való részesedést 6%-ra mérsékelje az eredetileg 12%-ról, valamint kikötötte, hogy a hangosmozit fél éven belül meg kell valósítani, mint ahogyan azt is, hogy az éves részesedés nem lehet kevesebb 8000 pengőnél és az összes eszköz és berendezés a város tulajdonává válik. Emellett a városnak beleszólási joga lett a műsorba is. Az engedélyes felszólalt a kisgyűlés döntése ellen. 1930 októberében a hangosfilm miatt új gépházat építettek az emeleti széksorok mögé, hogy a két vetítőgép beférjen, a hangszórók pedig a vászon mögött kerültek elhelyezésre, ezért azt is ki kellett cserélni légáteresztő kivitelűre, a vetítőgéphez gramofonlemezen érkezett a film hangja. Az új vetítőgép 22 000 pengőbe került, mivel a terem akusztikája nem felelt meg az elvárásnak, jókora összeget elköltöttek ennek az átalakítására is. Maga a gépház 3000 pengőt emésztett fel. A költségeket teljes egészében az engedélyes viselte, a berendezés a korábbi megállapodás értelmében a város tulajdonába ment át. A beszerelt készüléket a budapesti Telefongyár Rt. üzemében gyártották, olyan berendezés volt, amely alkalmas volt fotocellás (hangszalagos) és lemezes hangosfilmek vetítésére is. Kecskemét volt a harmadik vidéki mozi, amely fotocellás vetítőgépet kapott, ebben Pécs és Győr előzte csak meg. Az első saját géppel vetített hangosfilm a Singing fool volt. December 6-án este 6 órakor végre megtarthatták az első próbavetítést, amelyen nem volt zsúfolt a nézőtér. A fővárosi tapasztalatok alapján az első hangosfilmelőadás mindenhol egyfajta kísérlet volt. A gép és a gépész összeismerkedésének mulatságos jeleneteinek volt tanúja a közönség. Elsötétült a kép, elhalkult a hang, tüsszögtek a hangszórók, a hang kergette a jeleneteket. A szereplők, ha tátogtak nem jött ki szájukon hang, ha becsukták, megszólaltak. A csúszások annak is köszönhetők voltak, hogy a filmszakadást követő ragasztással megtoldották a filmet, ezt pedig a gramofon nem tudta lekövetni. Az előadás vége felé már hibamentes volt az előadás. 1931-ben a kertmozi is áttért a hangos vetítésekre, ekkortól a Városi Moziban szüneteltek az előadások, de nem hozta azokat a nézőszámokat, amelyeket a mozi remélt. Ráadásul egygépes rendszerben működött a tekercsváltásoknál szünetet kellett tartani. Az első film a Tarzan, a tigris cím film volt június 13-án.

1933. november 7-én lejárt Ifj. Eckert József engedélye a mozira, de ezt a város nem szűntette meg, hanem kitolta ideiglenesen két hónappal és átadta azt Bodócs Bélának. Csakhogy 1934. január 7-én ez a két hónapos haladék is lejárt, a belügyminisztériumtól nem érkezett meg időben a további engedély. Problémát okozott az is, hogy műsort nem kötöttek le, ezért a mozit kénytelenek voltak bezárni, ezen felül a volt és az új engedélyes megegyezése is szükséges volt a folytatáshoz. A belügyminisztériumi engedély kimondta, hogy Bodócs Béla moziengedélye életfogytig szól és örökölheti özvegye és gyermeke is. A tiszta jövedelem 25%-a, de legalább havi 120 pengő a belügyminisztériumnak jár, amit Dr. Bodócs Gyula hadirokkantnak, Bodócs Béla testvérének kellett kifizetnie. A város és Eckert között is vita alakult a mozikihasználás időtartamára, mert a háború alatt nem tudott a mozi folyamatosan üzemelni, a város ezt két évben határozta meg, de Eckert három évet követelt. Bodócs Bélának meg kellett vásárolnia Eckert engedélyrészét, valamint a tiszta haszon 50%-át kapta bér fejében, a tárgyalás nagyon elhúzódott, a mozi január 20-án nyílt meg.

1934 januárjában a Városi Mozi engedélyének kiadása körüli küzdelem mellett egy másik moziengedély is érkezett, amelyet Máriássy Lajosné kapott meg a század elején épült Iparos Otthonra. Az engedély kiadása után két mérnök érkezett az UFA Filmkölcsönzőtől és felmérték az Otthon épületét, valamint tárgyaltak Vincze Mihály ipartestületi elnökkel és Dr. Szappanos Sándor főjegyzővel, 5000 pengő bérleti díjat ajánlottak fel amellett, hogy az átalakítást is maguk végzik. Elmondták, hogy egy 300 személyes szalonmozit kívánnak létesíteni. Az új mozi finanszírozója a pesti Gerő érdekeltség, amelyhez a budapesti Fórum, Royal, Apolló, Décsi és még két nagy mozi tulajdonosa. Neve a hangosfilmek bevezetése körüli harcoknál lett ismert, amikor a Fórum olyan előnyhöz jutott, hogy félévvel a többi mozihoz képest előbb szerelték fel a hangosfilmekre alkalmas vetítőgépeket, ezáltal pedig hatalmas fölényre tett szert. Az új mozi megnyitása egy régi szabályrendelet miatt ugyanakkor reménytelennek tűnt, mert szigorú feltételekhez kötötte azt. A vészkijáratoknak a mozi három oldalán utcára kellett volna néznie, továbbá irodák és lakások sem lehettek abban az épületben.

1934 júniusában nagyszabású felújítás vette kezdetét, ezért két hétre zárva tartott a Városi Mozgó. A 9000 pengős felújítás során új padló, meleglevegő elosztó készülék és egy másfél méteres ventilátor került elhelyezésre, a megnyitásra július 6-án került sor. Az 1935-ös idényben a kertmoziban 3000 pengős beruházással új páholysorokat alakítottak ki, a padokat is rögzítették, valamint a vetítőberendezésen is nagyszabású átalakítás történt. Az első vetítés pünkösdkor vette kezdetét. A második mozi új engedélyese, Hantz Jenőné májusban megjelent a városházán és benyújtotta kérelmét a játszási engedély iránt. Az új mozit először a színházban szerette volna megvalósítani, később már az Iparos Otthon dísztermében, de nyári mozi építése a Hosszú utca 22 alatt is felmerült. A polgármester egy régi szabályrendeletre hivatkozva kétszer is megtagadta az engedélyt, ám a kérvényező mindkét alkalommal fellebbezett, a belügyminiszter végül az elavult 1913-as szabályrendeletet felülbírálva elrendelte az engedély kiadását. 1935. januárjában érkezett meg a városhoz a belügyminisztérium újabb rendelete, amely 1937 végéig szabályozta a kiadható engedélyek számát. Eszerint Kecskemét város területére négy engedély adható ki, amelyből kettőt a Városi Mozi tudhatott magáénak. Június elején Bodócsék megnyitották a saját kertmozijukat, az eddigi szokásoktól eltérően a Városi mozitól külön műsorral. Az ősz folyamán az Ipartestület és az Iparegyesület közös bizottsága hosszas tárgyalást követően megállapodást kötött a pesti vállalkozóval, aki a második mozi céljára bérbe vette az Otthon dísztermét. A tervek szerint végleges szerződés megkötését követően kezdhette meg az átalakítási munkálatokat.

1937 januárjában a belügyminisztérium megadta Kecskemét második mozijának az ideiglenes engedélyét, az Otthon Moziét. Az Iparegyesület január 16-ai választmányi ülésén Dr. Horváth Ödön elnök jelentette be a hírt. Az építkezést több halasztással július első felében kezdték meg, bár egy kissé hátráltatta a munkások augusztus eleji négynapos sztrájkja, szeptemberben majdnem teljesen befejeződtek a munkálatok. 1937. szeptember 18-án zsúfoltságig megtelt 420 személyes nézőtérrel (ebből 138 a karzaton) nyitott meg Kecskemét második mozija. Az első vetítés előtt még javában dolgoztak a munkások az épületen. A bejárat félig készen fogadta a közönséget, ennek ellenére örömmel szemlélte és teljes megelégedéssel fogadta a látottakat. A homlokzat kissé átalakult, eltüntették a görög templom felőli kupolát, rendes tetőt kapott, mert ezen a felén alakították ki a gépházat. A nézőtér mennyezetét a legmodernebb hangszigetelővel her-akusztik lemezzel fedték be és terakott színűek lettek, az oldalfalaké sötétbarna, a székeké dióbarna színű. Fent fénycső világítás vonult végig, sajnos a kezdésre ezek egy része még hiányzott. Az ülések kényelmes felcsapható kivitelűek és három csoportba osztották fel, az első 10, a második 6, a harmadik pedig 5 sorból állt, mindegyikben 16 ülés, páholyokat az erkélyen alakítottak ki 6 darab négyüléses és 2 darab hatüléses változatban, mögöttük pedig 5 sorban álltak a székek. A padozatot teknő alakúra építették át, a nézőtér közepétől a vászon és a karzat felé is emelkedtek a széksorok. A korábban díszteremnek használt helyiség ablakait eltakarták, eléjük helyezték Imre Gábor két egészalakos, egy munkást és egy értelmiséget ábrázoló reliefjét. Ennek másik felén a homlokzaton csak az erkélyt hagyták meg és egy ajtót a tűzoltóknak. A gépház tűzbiztos, tiszta betonból készült, vasajtókkal felszerelve. Az egész mozi mintegy 60 ezer pengős költséggel létesült, a két vetítőgép Victoria és Zeiss-Ikon fotocellás gépek voltak, áruk 12 ezer pengő volt. A teremben központi szellőztető létesült, óránként háromszor cserélődött ki a levegő. A ruhatárat és a büfét az emeleti előcsarnokban valósították meg, dohányzási lehetőséget pedig a váróteremben biztosítottak. Az épület átépített változatának tervezője Ifj. Csapó Sándor volt, a mozi bérlője Dr. Szappanos Sándor, ipartestületi jegyző. Az első nap előadásaira gyorsan elfogytak a jegyek, nyitófilm az Édes bosszú volt. Az első vetítés nem volt zökkenőmentes, néhol akadozott a hang és vetítési hiba is jelentkezett, de ezeket a későbbi előadások alkalmával sikerült minimalizálni. Előadásokat naponta három alkalommal tartottak, a helyárak 20 fillér és 1 pengő között változtak. Ugyanekkor még a Városi Mozi előadásaira is nagy érdeklődés mutatkozott, tehát ez is jól mutatta, hogy a város két mozit is elbír. Az új mozi tulajdonosai boldogan szemlélték a népes közönséget és az érdeklődést, örömmel fogadták a gratulációkat. A hibákat látva kicserélték a vásznat nagyobbra és a vetítőgép optikáját is, hogy még tisztább képet nyújtsanak.

1937-ben lejárt Bodócs Béla engedélye a Városi Mozgóképházra, a város pedig a bérbeadás mellett döntött, amelyre többen is pályáztak, köztük Vitéz Kovács László hadirokkant, végül októberben elfogadták Bodócs Béla engedélyes részére a Városi Mozi 10 évre szóló bérleti ajánlatát évi 11 000 pengőért. A mozi műsorát úgy kellett összeállítania, hogy az politika és erkölcs tekintetében kifogás nem lehetett, ráadásul arra is tekintettel kellett lennie, hogy a városban a konkurencia is megjelent. 1938. júniusában egy hónapon keresztül zárva tartott a mozi, mert akusztikai burkolással szerelték fel a nézőteret a káros visszhang miatt, ugyanis az egy évvel korábban megnyitott Otthon Mozi elszívta a közönséget a Városi Mozitól és a megcsappant nézőszám miatt a hang terjedése komoly mértékű visszhangot okozott. Ezen felül szellőzőaknákat építettek ki és a befúvó levegő sebességét csökkentették a korábbi huzatos levegőáramlás miatt.

Vitéz Kovács László szerette volna a második téli mozi engedélyt megszerezni, lényegében ő indította el a folyamatot, de elutasították a kérelmét. Pedig 1935 óta rengeteg kiadást jelentett számára az utánajárások, bizonyítványok, iratok beszerzése, vizsgák megszerzése. Lényegében azzal utasították el kezdetben, hogy a kontingenst betöltötték. A lakiteleki Hankovszki-féle mozi megszűnését követően azt szerette volna Kecskemétre hozni, de amikor az eredeti engedélyes megtudta ezt a tervet, újra folyamodtak a játszási engedélyért. Hosszú utánajárás után a belügyminisztérium adott építési, hatósági és telepengedélyt, de ezt a város először megtagadta, ekkor lett új elképzelés dr. Haintz Jenőnével a harmadik, azaz a második téli mozi engedélyére. A város megadta az engedélyt a hosszú utcai nyári mozira, de Haintzné 300 pengőt kért azért, hogy nem folyik bele a mozi vezetésébe. Később cserben hagyta Kovácsot, mert személyes engedélye az Otthon Mozira szólt, majd ott az is megszűnt, mert megszületett az Otthon Mozi Kft. Kovács, a második moziengedély kezdeményezője teljesen kimaradt a második téli mozi engedélyének megszerzéséből, később szó volt arról, hogy beveszik a kft-be, de végül erre sem került sor. Kovács nem hagyta annyiban, hiszen szakmai felkészültsége kifogástalan, a Mozgóképüzemi Üzemvezetői és Gépkezelői Országos Tanfolyamon vizsgázott és ilyen felkészültséggel kívánta megindítani a második téli mozit.

1938. március 18-án új moziengedélyről értesítették Vitéz Kovács Lászlót, hogy a Hosszú-utca 22. szám alatti házában téli-nyári mozit nyithat. A nyári mozi munkálatai elkezdődtek, a ház bérlőinek a tulajdonos felmondott. Egyúttal kijelentette, hogy egyedül vezeti az üzemet, nem lesz társa és a szükséges vizsgákat megszerezte. A téli mozi 25 méter hosszú és 7,3 méter szélesre tervezett és mintegy 30 000 pengős beruházással alakították volna át az épületet. Június 26-án Vitéz Kovács László végre meg tudta nyitni nyári moziját a ház udvarán. A hatósági szemle és átadás 25-én délelőtt, a hang- és vetítési főpróba este, másnap ¾ 9-kor pedig Fedák Sári kitűnő magyar filmjét az Okos Mama című alkotást mutatták be. Nem sokkal később egy szerencsétlen helyzet tanúi lehetett a közönség, július 12-én meggyulladt a film. A gépész kirohant a gépházból, de a tulajdonos halált megvető bátorsággal ugrott be oda, ahol az égő filmtekercsre rácsukta a tárolót. Az előadás nem folytatódott, mert a film elégett. Másnap azonban már újra üzemelt a vetítőgép, mert korábban biztosítást kötöttek rá és a hibát kijavították. Az üzemeltetőt felelősség nem terhelte. Közben a tulajdonos szerette volna megépíteni téli moziját is, de ameddig ez nem sikerült, a Katona József Színház kibérlésével szerette volna orvosolni a helyzetet a színi előadások kezdetéig. Először egy 15 éves szerződést nyújtott be, majd egy 5 éveset. Ebben a beadványban a tiszta bevétel 40%-át ajánlotta fel a színháznak és a gépházat saját forrásból ő építette volna meg.

1939 júliusában modernizálták a Városi Mozi hangleadó berendezéseit, új 30 és 10 000 közötti rezgésszámot produkált, az elődje 80 és 6000 közötti volt, az emberi beszéd és a hangszerek 40 és 4000 között vannak. Szeptemberben arról lehetett olvasni, hogy Vitéz Kovács László elcserélte telkét a Kisfaludy utca 4. szám alatti házzal, amelyet átalakít téli és nyári mozinak. Az épületben korábban színház működött, a tervek szerint egy 400 személyes mozi építését kívánta megvalósítani, a 22 méter hosszú és 12 méter széles nézőtéren, egy széksorban tizenhat ülést képzelt el, hátul és oldalt páholyokkal, egyikben nagyothallók részére fülkagylókat tervezett. A munkák befejezését október végére datálták. A termet rejtett világítással kívánta felszerelni, a plafont fehérre, az oldalsó falakat bordó színűekre álmodta meg. Központi fűtés miatt az egész átalakítás 8000 pengőbe került. A ház nagy udvarára tervezték a kertmozit, egy forgatható gépházzal, amely mind a két mozi részére akadálytalanul tudott vetíteni.

1940 márciusában Vitéz Kovács László, az Árpád-mozi tulajdonosa saját telkét ajánlotta fel ingyen, egy kétszintes bérház építésére, a lakásínség orvoslására. A Kisfaludy utcai 74 méter hosszú és 25 méter széles telkét, valamint a Kisfaludy utca és a Festő utca sarkán lévő Beretvás-ház helyén számítása szerint 40-50 bérlakás épülne. Egyetlen kikötése, hogy az építtetőnek egy téli mozit is fel kellett építenie benne. Először a kertmozgó nyílt meg augusztus 10-én. A megnyitóra a 440 fősre tervezett nézőtérből 300 ülés állt rendelkezésre, amelyek fonott karosszékek voltak párnával. A nézőtér zöld kerítéssel kerítették el és tarka virágokkal díszítették. Az új mozi technikai felszereltsége elsőrendű lett, hangja kitűnő. A megnyitófilm Stan és Pan rövidfilmje, valamint Micky Ronney attrakció voltak. Szombaton és vasárnap négy előadás volt, mind a négyet zsúfoltságig megtelítette a közönség. A téli mozi megnyitójára november 3-án került sor, délelőtt 10 órakor a külön meghívottakkal, többek közt dr. Kiss Endre főispánnal, valamennyi hivatal, hatóság, egyesület, testület képviseltette magát. A katonazenekar a Himnuszt és a Rákóczi indulót, majd az Erdélyi indulót játszotta, ezután megszólalt Radó, a rádió legnépszerűbb hangja a hangszórókból és egy rövid beszédet mondott. Többek közt elmondta, hogy az első kecskeméti színház állt ezen a helyen és hogy itt hangzottak el először Katona József Bánk bánjának örök értékű szavai. Hangsúlyozta, hogy az új intézmény nem csak szórakoztatni akar, de elsődlegesen a kultúra terjesztése a célja. Ezt követően az UFA híradó és egy szellemes Békeffy-konferansz következett rajzfilmmel, majd a főattrakció Willy Forst: Bel Ami című filmje. A nagyközönség délután 3 és 5, illetve este 7 és 9 órai kezdettel vehette birtokba a mozgót. A megnyitón elhangzott a Himnusz, majd egy rövid beszédet követően ekkor is a legfrissebb UFA híradó és főfilmként Willy Forst új filmje a Bel Ami került levetítésre. A mozi nem készült el teljesen, apróbb hiányosságok előfordultak a nehéz anyagbeszerzés miatt, de ez nem befolyásolta a műsor élvezhetőségét. A film kifogástalan volt, az ülések kényelmesek, mindenhonnan jól lehetett látni és hallani is. Az új előcsarnok szürke és sötétzöld falai megnyerő benyomást keltettek. Ruhatár, büfé és dohányzó is rendelkezésre állt. A nézőtér fala belül zöld, egy része harmonika-szerű kiképzést kapott sárga színnel. A rejtett világítás váltakozó színekkel nyújtott szép színfoltokat. Alul májvörös színű lerakást végeztek, a mennyezetet szürke magorlapokból rakták ki, középen végigvonuló neonfénnyel elhatárolt emeleti mennyezetrész zöld bronzzal átfestett magorlapokból állt. A padló parabolikus kialakítású volt, a hátsó székek feküdtek a legmagasabban, a középső páholyok a legalacsonyabban, onnan a vászon felé ismét emelkedett a nézőtér. A vászon nagysága 5,6 széles és 4,2 magas volt, de nem volt teljesen kész a vetítő kerete és a világítás munkája, a függönyök is ideiglenesek voltak. A külső falakat homokszínűre tervezték, a mozi Festő utcai szakaszát leaszfaltozták és kivilágították, egyfajta korzónak előkészítve a helyet. Az utcarészlet két végén neonfényes nagy reklámok hirdették az Árpád-mozit. Az építész: Holman Ferenc.

1943 szeptemberében további 5 évre hosszabbították a Városi Mozi bérleti szerződését, amelyet Bodócs Béla kérvényezett, de Szabó Jenő tanácsnok terjesztett elő, aki közölte azt is, hogy a mozi igazgatója ebben az évben is igen nagy összegű beruházást hajtott végre, az épületet szinte újjáépítette. December 22-én betörtek az Árpád Mozi gépházába és onnan a teljesen új ventilátormotort, új forrasztópákát, villanypákát, új menetvágókat és több kis szerszámot elvittek, a nyomravezetőnek 100 pengőt ajánlottak fel.

A német front elhaladása után a szovjet felszabadítás első hónapjában a város átvette az Árpád Mozgó és az Otthon Mozgóképház kezelését. A Városi Mozgóképház bombatalálatot kapott és a beüzemelésén fáradoztak a helyreállítási munkálatok és a legszükségesebb berendezések pótlása után.

1945 tavaszán Vitéz Kovács Lászlót, az Árpád Mozi tulajdonosát népellenes bűncselekmények miatt állították népbíróság elé, mert orosz repülőkre lövöldözött, a szocialista és kommunista vezetők felkötését kívánta és a Jud Süss megismételt előadásaival szándékosan teret adott a később ránk zúduló eseményeknek. A tanúk mind ellene vallottak, az ítélet egy év börtön és internálás, valamint teljes vagyonelkobzás. Viszont a hagyatékból kiderült, hogy elnöki kegyelemben részesült, 75%-os hadirokkantként, feleségével dohányárusításból éltek. Kecskeméten először a politikai pártok kapták meg a mozikat, az Otthont a Szociáldemokrata Párt, az Árpádot a Magyar Kommunista Párt, a városi pedig a maradék három kezelésébe ment át.

1946 januárjában az Árpád Mozinak sikerült nagy áldozatok árán saját áramforrást biztosítani. Hétköznap fél 3 és fél 5-kor, vasárnap és ünnepnapon fél 11, délután 2, 4, 6 órakor kezdődtek a vetítések.

1948. augusztus 23-án fejeződött be a 35 mm-es mozik államosítása, ’47-től már fokozatosan szűkítették a magántulajdonú filmszínházak működését. Megalakult a Mozgóképüzemi Nemzeti Vállalat, amely országos szinten, központosított módon vette kezelésbe a mozikat. 1948 nyarán Bodócs Bélát a nagykőrösi mozi vezetésével bízták meg, helyére Baranyi Lászlót helyezték, aki korábban az Árpád Mozi vezetője volt. A Városi Mozit és az Otthon Mozit 1949-ben bemutató filmszínházzá nyilvánították, a helyárakat egységesítették 1 és 4 forint között, az Árpád viszont továbbra is utánjátszó maradt, itt 70 fillér és 3 forint közötti árak voltak ekkor. A nyári hónapokban a Városi Mozi üzemszünetet tartott, szeptember 1-től viszont az Otthon Mozi évtizedekre kizárólag a Szovjet Tiszti Klubként az ott állomásozó szovjet katonáknak vetítettek, esetenként azonban meghirdetett ingyenes mozielőadásokat is tartottak.

1950 tavaszán megalakult a Mozgókép-forgalmazási Vállalat (MOKÉP) által létrehozott megyei MOKÉP kirendeltségek, amelyek a 35 mm-es mozikat irányították, 1952 tavaszától pedig már a 16 mm-eseket is. 1953. január 1-én megalakultak a megyei moziüzemi vállalatok, amelyek az egy központú országos irányítást váltották fel. 1954-ben a minisztertanácsi határozat a filmszínházakat a megyei tanácsok kezelésébe adta.

Hosszú szünet után 1951. július 12-én megnyitott a kertmozi az Árpád Mozi kerthelyiségében. 1955-ben újjáalakították és május 28-án megnyílt. Ezt követően ősszel elkezdődött az Árpád Mozi tatarozása is, az év végén a felújítási munkálatainak végéhez közeledett, a hetek óta zárva tartó mozinak megújult a nézőtere, átalakult az előcsarnok, új gépházat és korszerű gépi berendezést kapott, felújították a világítóberendezést is. A beruházásra 150 000 forintot fordított a Moziüzemi Vállalat. A Városi Mozi is kapott egy új, NDK-ból származó vetítőrendszert. 1957 szeptemberében komoly tervekkel állt elő a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat, többek közt szélesvásznú mozival, új harmadik bemutatómozival, valamint egy nagy, 2000 férőhelyes kertmozival és a peremkerületekben létesítendő 6-7 filmszínházzal. A novemberi Szovjet Film Ünnepén nyitották meg az első vidéki szélesvásznú filmszínházat, a kecskeméti Árpád Moziban. Az első vetítés november 7-én a Don Quijote című színes, cinemascope szovjet filmmel kezdődött. A város harmadik néhány napot megélt mozija is ezen a napon nyitott meg első ízben a Piarista Gimnázium dísztermében, Hírös Mozi néven és a Negyvenegyedik című szovjet filmet mutatták be. 1958-ban javították a Városi Mozi hangleadásának minőségét is két újtípusú áramátalakítóval. A közkedvelt kertmozit szélesvásznúvá alakították át, valamint a Városi és az Árpád moziknál a szellőző és fűtőberendezést is modernizálták. Az év második negyedévében kezdték el építeni a második kertmozit az Újkollégium udvarán, a 2000 személyes nézőtérrel egyike lett a legnagyobb vidéki szabadtéri moziknak.

1962-ben nem nyitott ki az Árpád Kertmozi, mert a megye községeinek rossz és elavult üléseit annak területén halmozták fel, a selejtezés azonban halasztásra került. 1963-ban viszont kinyitott és végig vetítette a szezont. 1964-ben megint szünet következett, mert a vetítendő fal magántulajdon volt és annak tulajdonosa eladni szerette volna az ingatlant, ezért nem is egyezett bele, hogy megnagyobbítsák a felületet.

1963-ban a kecskeméti városi tanács művelődési osztálya és két lelkes népművelő, Táczi Szabó Győző és Váli Elek közreműködésével, az országban először létrehozták a tanyai filmklubot Miklóstelepen és Belsőballószögben. A vetítéseket a Bács-Kiskun megyei Filmhíradó két munkatársa, Radó Gyula és Ábrahám János végezték. A filmvetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadást másfél hónapon át, heti egy-egy napon tartották. Később a Sóhordó úti iskolában is létesültek vetítések. 1965-ben Borbáson, a Belsőnyíri Iskolánál, Kisfáin, Talfáján, Máriahegyen, a Rendőrfaluban, Kiskecskeméten, Katonatelepen, Muszájon, a Szocilis Otthonban, Méheslaposon, a Megyei Kórházban és Kadafalván is létrehozták a filmklub vetítéseket, de mozgó könyvtárakkal is ellátták ezeket a helyszíneket. A Tanyai filmklubok nézőszámai 1968-ra elérte a százezer látogatót.

1964. október 15-én felújítás miatt bezárták az Árpád Mozit, a legmodernebb berendezések felszerelésével és külső-belső felújítással kalkuláltak, mintegy 2 és fél millió forintból. Többek között lejtős nézőteret, műanyag padlóburkolatot és műbőrbevonatú kárpitozott felcsapható üléseket és műbőr borítású falakat terveztek a jobb akusztika miatt. Ezen felül modern világító berendezéseket, az előcsarnokot és a homlokzatot is szerették volna újjá varázsolni. A távolabbi tervekben a legkorszerűbb kertmozit kívánták megvalósítani egy 16 méteres cinemascope vászonnal, szélesvásznú 16 mm-es vetítőgéppel, nyitható, műanyag tetővel és egy olyan mopresszóval, ami nem csak a közönséget szolgálta volna ki, de a korábbi magánterületi vita miatt ez még váratott magára. A felújítás alatt a mozi a városi művelődési ház Komszomol téri színháztermében működött volna, végül a Városi Moziba költözött. A Bács megyei Építő- és Szerelőipari Vállalat látott neki a munkának június 30-ai határidővel és két hónap alatt át is adták volna a mozit, csakhogy a tervekkel ellentétben az előcsarnok szerkezetét le kellett bontani és nem tudtak dűlőre jutni abban, hogy az új szerkezet fa legyen vagy beton. A betont állítólag nem bírta volna el a falazat. A felújítás nagyon elhúzódott és az egyik tatarozási munka közben a födémszerkezet is megroppant az alátámasztás hiánya miatt. Közben pedig a Városi Moziról is kiderült, hogy szintén a födémszerkezettel volt gond és már csak rövid időt bírt ki, a következő év első hónapjáig használhatták biztonságosan. Tatarozással ideig-óráig kitolták ezt a határidőt az épület állagának megóvása érdekében. Ennek helyreállítása a városi tanács feladata lett volna, mert az ő tulajdonukban volt az épület és csak 1966. január 1-től került a Moziüzemi Vállalat birtokába. A feladat adott volt, valahogyan kihúzni az Árpád Mozi átadásáig, amelyet tavaszra ígért a kivitelező. A megyei és a városi tanács művelődési osztálya, valamint a moziüzemi vállalat vezetői egyetértettek abban, hogy végleges megoldást csak egy újonnan építendő, hozzávetőlegesen 600 személyes filmszínház hozhat, amelynek bekerülési költségét mintegy 8-10 millió forintra becsülték, szemben a Városi Mozi teljes felújítása, amely 6,5 millió forint bekerülési költséget emésztett fel. A teljes tetőcsere és a födémszerkezet súlyának növekedése szükségessé tette a tartószerkezetek alkalmazását a gyenge falaktól függetlenül. Az új filmszínház építéséhez szükséges források kérdésesek voltak, amely a moziüzemi vállalat és a filmfőigazgatóság gondja volt, de részben a városi tanács is hozzájárulhatott volna a költségekhez. Ezekben a tervekben egy TODD-AO rendszerű 70 mm-es filmeket vetíteni tudó filmszínház szerepelt, de ez végül sem a városi, sem pedig a megyei tanács részéről nem talált támogatásra, főleg fedezethiányra hivatkozva. Az Árpád Mozi a műszaki átadást követően, díszelőadás keretében 1966. április 30-án A nap és az óra című francia szélesvásznú filmmel nyitott meg. A szembetűnő változás a tágas előcsarnok volt, de emellett az eddigi 4 hangszóró helyett már 40 szólalt meg a nézőtéren, térhangzást biztosítva a teremben, lecserélték az akusztikai burkolatokat. A fűtés és a szellőztetésért a klimatizáló berendezés gondoskodott. Közel félezer új és kényelmes ülőhely várta a közönséget. Lecserélték a vetítőberendezéseket, a két új és modern magyar gyártmányú 35 mm-es Fite vetítőgép mellé egy harmadik is került. Ez ugyancsak magyar konstrukciójú, de 16 mm-es és szélesvásznú vetítésekre is alkalmas volt. Ezzel lehetővé váltak a megyei filmstúdió híradóinak és rövidfilmjeinek bemutatása is. A felújítást végző vállalat brigádja csaknem 100 ezer forintot takarított meg a felújítás költségeiből. 1965-ben kecskeméti Úttörőházban mesemozi létrehozásást tervezték TK35-ös vetítőgépekkel. 1966 április-májusban kísérleti jelleggel művészfilmeket vetítettek a Városi Moziban bérletes rendszerben. Az előadások péntekenként este kezdődtek, a normál helyárnál kedvezőbb árfekvésben lehetett ezekre a filmekre jegyet váltani.

1966-ban a Városi Tanács Művelődésügyi Osztálya szabadtéri vetítéseket létesített a Lenin téren és később a művelődési ház kezdeményezésére a Szabadság téren, a Csilléry és a Volker telepeken is. Kis beruházással, kis vásznon, egy vetítőgéppel ismeretterjesztő, szórakoztató kisfilmeket és mesefilmeket adtak, hiszen a közönség is inkább gyerekekből állt. Ilyenkor a bérházak lakói nagy udvaron, mint egy nagy család, összegyűltek, a Lenin téri estéken úgy 100-120 résztvevővel.

Közben hozzákezdtek a Városi Mozi felújításának terveihez és hosszú huzavona után megállapodás született róla. A moziüzemi vállalat a terveket megrendelte a Bács-Kiskun megyei tervező Irodánál, még abban az évben szerették volna elkezdeni a felújítást, végül ez a következő évre tolódott. Az előzetes bekerülési költség 1 millió 200 ezer forintba került, majd 2 millióra emelkedett, legvégül 5 millió forintnál állt meg. A bezárás a január 2-ai időpont helyett január végére tolódott, mert a kivitelező az épület külső részén kezdte meg a munkálatokat és addig az előadások is megtarthatók maradtak. Ettől fogva újra csak egy mozi állt a közönség rendelkezésére, az Árpád Moziban napi négy vetítéssel terveztek. A mozi teljes megújulásának részletei szerint 280 személyes új karzattal számoltak, három új vetítőgépet kívántak beszerelni, amelyből az egyik szélesvásznú filmvetítésre alkalmas 16 mm-es változat a megyei filmstúdió híradófilmjeihez. További elképzelések szerint meredekebb lejtésű nézőtérrel, bársonykárpitozású ülésekkel, korszerű akusztikai berendezésekkel kalkuláltak, valamint a világítást és a fűtőberendezést is modernizálták. Elvileg az augusztus 15-ei határidőt ütemezték be, de a kazánház terve, a világítási berendezés és a tetőszerkezet dokumentációi sem készültek el időben, ezért ezt az időpontot hamar elvetették és november 7-ét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját jelölték ki, de végül ez az időpont is csúszott. 1967 októberében jól haladt a Városi Mozi felújítása. Az új tetőszerkezet elkészült, előzetesen azt tervezték, hogy a régi fagerendázatot erősítik meg, ám végül hosszas vita után megállapodtak a vasszerkezet mellett, ezért késve indult a felújítás. A vártnál a munka gyorsabban haladt, a május 1-ei határidő előtt már szilveszterkor szerették volna befejezni a munkálatokat, végül április 30-a lett a céldátum. Az avatóünnepséget és a díszelőadást is ezen a napon tartották, nyitófilmként A Telemark hőseit vetítették. A falakon kívül szinte mindent kicseréltek, a várócsarnokot megtoldották a Rákóczi úti fronton, két jegypénztár gyorsította meg a jegyváltást. A karzaton világos, lent pedig sötétbarna szövetű üléseket építettek be, összesen 645 fő befogadóképességű lett a mozi. Nagy figyelmet fordítottak a szellőző berendezésre és a fűtésre, utóbbi esetében gáz adta a hőt. Az átépítés finisében kilenc szakipari vállalat versenyzett egymással. Kívül még állványzatok borították az épületet, mindenfelé törmelékek, szemétkupacok hevertek. Ugyanakkor a kivitelező kiemelten kezelte az építkezést, hogy a közönség a munka ünnepén birtokba vehesse az intézményt. Terveikben hétköznap kettő, hétvégén négy előadás megtartását tűzték ki.

1967-ben a Művelődésügyi Minisztérium Főigazgatósága három kategóriába osztotta a filmeket támogatottságuk szerint és differenciált filmkölcsöndíj-rendszert vezetett be. Az „A” kategóriába azt az évente bemutatott 150-ből 10-12 filmet sorolták, amelyeket eszmei és művészeti szempontból kimagaslónak ítéltek meg. Ezekből létezett egy külön csoport, amely a kiemelt filmek kategóriáját képviselte. A terjesztésért külön díjazás szerint jutalmazták a résztvevőket. Az „A” kategóriás filmalkotások kölcsöndíját központilag rendezték, ezek főleg szovjet és magyar filmek voltak. A „B” kategóriába, a legnagyobb hányadban kerültek vászonra, ezek kölcsöndíja az előző évek gyakorlatában átlagos nagyságúként maradt meg, ide tartoztak a kgst és nyugat-európai filmek. A „C” kategóriájú filmek főleg az amerikai filmek voltak, évi 15-20 kommersz filmmel, amelyek kölcsöndíja járulékkal megemelt volt és támogatás sem járt érte.

1968. január első napjaiban a Városi, január 11-én az Árpád Moziban hajtottak végre vászoncserét. 1968. október 24-én a Magyra Filmtröszt az idei IV. országos konferenciáján bemutatták a két mozi műszaki újdonságait. Az eddig a vászon közepén elhelyezett hangszórókat oldalt több csoportban egészítették ki, ez azt eredményezte, hogy azokból a hangszórókból hallatszott a hang vagy zaj, amely oldalon beszéltek a filmszereplők, vagy zajlott a cselekmény. Az újítók Rohrbacher Béla, Schrem Rezső és Baranyi Ferenc voltak. A megoldáshoz mindössze egy elektronikus jelfogóra volt szükség, amely a filmszalag lyuksoron kívüli széléről érkező fényhatásoktól függően kapcsolta be vagy ki az egyes hangszórókat. A kísérletet az Elrabolt exresszvonat című filmmel valósult meg sikeresen. Tizenkilenc hangszóró segített megteremteni az irányított hangelosztást.

1970. június 16-án a Városi Mozi kettő Dresden D21, míg június 6-án az Árpád egy pár Dresden D2-es vetítőgépet kapott. Ezek komplex vetítőberendezések voltak, saját tápegységgel 2 db vetítőgéppel (automatizált váltással) saját erősítővel és hangszóróval. A hang a Városiban Fitefon (magyar gyártmányú) volt. Ez egy elektroncsöves erősítő, de egyes elemei már tranzisztorizáltak voltak. Az Árpádban Duofon csöves erősítőt egy szintén FITE gyártmányú tranzisztoros erősítő váltotta.

Az 1971-es őszi szezonban a Városi Moziban művészmozi sorozatokat indítottak. Ezt a korábban megfogalmazott, úgynevezett második mozihálózat létrehozásának mentén gondolták ki, amely a közönség más jellegű filmigényeit hivatott megteremteni, magasabb művészeti értékű tartalmak megjelenésével. A kísérlet, amelyben a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat önállóan lépett, az összehangolt közönségszervezésnek köszönhetően hatalmas sikert könyvelt el, mert rövidesen a heti egy vetítést meg kellett duplázni a 650 férőhelyes moziban, a kihasználtság közel 100% volt, míg az átlagfilmek esetén 40%. A műsorok a normál műsorrendi vetítésektől eltérően külön szórólapokon, plakátokon jelentek meg. Közben az Árpád Moziban tatarozási és festési munkálatokat valósítottak meg, valamint áttértek a részleges gázfűtésre.

1972-ben korszerűsítették a Városi Mozi előcsarnokát, új büfét létesítettek, valamint télikertet építettek az előcsarnok kulturáltság szintjének emeléséhez. Szintén ettől az évtől kezdve jelentős vetítéstechnikai előrelépés volt, hogy a megye mozijainak vetítőgépeit a szénpálcás változatról fokozatosan a xenonizzós kivitelűre építették át. Az ezt megelőző időszakban két szénelektróda segítségével állítottak elő egyenfeszültségű ívfényt és ennek fényével vetítettek. A szénpálcákat egymáshoz közelítve egy elektromos ívláng képződött és a két elektróda távolságától függött annak nyugalmi állapota vagy élénk fénye. Mivel a pozitív rúd az egyenfeszültség miatt kétszer olyan gyorsan égett, mint a negatív, ezért kétszeres átmérőjű anyagból készült. A különféle gyártmányú rudak széles minőségbeli különbséget produkáltak, az úgynevezett beck szén hidegebb színű ívfényt hozott létre a rézbevonatnak köszönhetően, míg a silányabb minőségű magyar szenek jellemzően sárgásabb fényt kölcsönöztek. A szénrudakat egymáshoz kézzel állították, de léteztek kulimotoros állításúak is. Emellett Rohrbacher Béla, a moziüzemi vállalat műszaki osztályvezetője, legalább kéttucat újítást valósított meg, mint pl. a stereo hangleadás, a 16 mm-es szélesvásznú mozi, első elektronikus váltóberendezésű mozija. A két legjelentősebb találmánya a ROMAT-8 nevű elektronikus robotgépész, amely a mozigépész beavatkozása nélkül bonyolította le a vetítést az elejétől a végéig, megoldotta a két gép közötti automatikus váltást, a másik a ROBIT-3 vetítőgép munkavédelmi automata, amely egy filmszakadás esetén minden műveletet elvégzett, akkor is, ha a gépész nem volt a közelben. Leállította a vetítőgépet, világítást adott a nézőtérre, kivetítette a filmszakadás feliratú diát és „hívta” a gépészt.

1972. március 6-án, a Városi Mozi külön termében megkezdte működését a gyermekmegőrző Mesemozi. Minden hétfőn és csütörtökön a ¾ 6-kor kezdődő előadás felnőtt látogatóinak 4-8 éves gyermekei részére óvónői felügyelettel biztosítottak külön programot. A gépházban 2 db automata váltással felszerelt TK35-ös, az NDK hadsereg számára gyártott hordozható vetítőgépekkel működtek saját tápegységgel, erősítővel és hangszóróval. 1974-ben újra lett kertmozija Kecskemétnek, Aranyhomok néven, az Aranyhomok Szálloda kerthelyiségében. Ugyanebben az évben fogalmazódott meg a moziüzemi vállalattól, hogy kellene egy állandó stúdiómozi, mert a Városi Mozi az 1971 óta megszervezett bérletes művészmozisorozatban teltházas előadásokat produkált és a dinamikus növekedés mellett egy másik helyiségben is tarthatnának vetítéseket. Ebben a kisebb teremben akár négy-öt napon át is műsoron tarthatók ezek a filmalkotások és amelynek előtere egy film utáni beszélgetésre is alkalmas lehet. A helyszínnek az épülő Technika Házát szemelték ki, de december 8-tól minden este 8-kor a Mesemoziban tartották a Stúdiómozi előadásait. 1974. szeptember 1-én alapították, majd 1975. jnauár 11-én nyílt meg a Bács-Kiskun Megyei Művelődési Központ (ma Hírös Agóra Kulturális Központ), a kezdetektől helyet adott időszaki vetítéseknek, filmkluboknak, kiemelve Bárdos Ferenc filmművészeti klubját, amely később az Otthon Moziban folytatódott. 1975-ben jelent meg a GAMF (Gépipari és Műszaki Főiskola) nagyelőadójában a mozi szolgáltatás, amely olcsó kikapcsolódást jelentett a diákságnak, ráadásul mindezt helyben. Főleg klasszikus értékű filmeket vetítettek és a 80-as évek végéig időszakosan működött. Szintén ettől az évtől vezették be a késő esti előadásokat. 1976-ban kezdték el építeni az Ifjúsági Parkot a KTE pálya mellett, ahol kertmozit is építettek. 1977-től a moziüzemi vállalat nagyobb hangsúlyt fektetett az életkori rétegek igényeire. Számos nagyobb településen a Pajtás mozik a kisiskolás gyerekeknek nyújtottak remek szórakozást délelőttönként matiné előadás keretében, Kecskeméten eleinte az Árpád Mozi adott otthont ennek. Október 31-én nyitott a politikai filmklub, a Városi Mozi alagsorában. Az 50 személyes klubterem mintegy 800 ezer forintból valósult meg, amelyből 100 ezret a moziüzemi vállalat brigádjának önkéntes munkája tett ki. Ők szerelték be a gépeket, szakmai berendezéseket. Hétfőn délután 4 órakor – Kecskemét felszabadulásának évfordulóján – dr. Kőrös Gáspár, az MSZMP városi bizottságának első titkára nyitotta meg, majd levetítették a Lenin és a Visszaemlékezés Leninre című filmeket. Az új klub célja, hogy a film eszközeivel segítse a megyeszékhelyen folyó tömegpolitikai munkát, a párt- és tömegszervezetek politikai oktatását. Itt is TK 35-ös gépekkel üzemeltek.

1979. június 29-én megnyitott az első autósmozi a városban, a Mező Imre úton az I. számú Gépjárművezetőképző Munkaközösség tanpályáján, ahol elsősorban kresz oktató és balesetmegelőzési célból vetítettek kis filmeket az autósoknak. Később műsoros esteket és szórakoztatófilmeket is a műsorba illesztettek. A 20 ezer négyzetméteres területen mintegy 200 autó fért el, július 2-től minden hétfőn este 8-kor indultak a vetítések, későbbi években sűrűbb előadásszámban egészen 1985-ig. 1980 januárjától az Árpád Mozi jegyárai csökkentek, mivel a mozi premier filmeket vetítő filmszínházból utánjátszó mozivá minősítette a moziüzemi vállalat. Az oka, hogy a két premiermozinak nem tudtak választékos műsort összeállítani, ezért csak a Városi Mozit hagyták meg annak.

1980. július 11-én új, 200 személyes kertmozit épített a moziüzemi vállalat a széchenyivárosi Forradalmi utcai általános iskola udvarán. Szeptember közepéig minden pénteken este 9-kor vetítettek, 1982-ig működött a nyári hónapokban. 1980 őszén kezdődött a Városi mozi külső tatarozása és tetőfelújítása, amelyet a következő évben fejeztek be. A Mesemoziban székcserét és belsőépítészeti felújítást terveztek megvalósítani. 1981 augusztusában 2 darab japán Elmo 16 mm vetítőgépet kapott a Városi Mozi, 1983. márciusában újabb kettőt. Ezeket főleg a vándormozizásokra használták, de a Városi leltárához tartozott. 1982. június 16. Árpád Mozi 2 darab 16 mm-es Meopton II/A vetítőgépet kapott, majd október 5-én átkerültek a Városiba leltárába, szintén a vándormozik életét könnyítették meg velük.

1981. június 29-én a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat bemutatta a közművelődési mozibusz szolgáltatást, a speciális kialakítású buszt különféle panorámás technikai berendezéssel láttak el. A nívódíjas ötlet kidolgozója Horváth István és csapata volt. Nem csupán vetítésekre, hanem kamarakiállításokra, oktatásokra, lapterjesztésre, könyvárusításra, ismeretterjesztésre is alkalmasnak bizonyult. Üzemeltetése tanyaközpontokban, külterületi és lakótelepi óvodákban, szociális otthonokban, idősek napközi otthonaiban, üdülőhelyeken, munkásszállásokon és elavult moziépületekkel rendelkező községekben lehetett leginkább szükség. A bemutatóra a Katona József Színház tájolóbuszát használták és ezzel is kezdték meg a vetítéseket szeptember 3-tól négy napon át délelőtt 10 órától este fél 9-ig a Domus Áruház parkolójában. A választékot a Hírös Napok jegyében állították össze: Kecskemétről, a Kiskunsági Nemzeti Parkról, fogathajtó világbajnokságról, stb, este pedig a Pogány Madonna című filmet vetítették. 1982-ben a mozibusz különféle, előre meghirdetett helyszíneken vetített, pl. a Czollner téren, a Lánchíd utcai iskolánál, a Domus parkolóban, a Széchenyivárosban. Autósmozikat más helyszíneken is létesítettek: 1982-ben a hunyadivárosi ATI pályán és a Gokart Stadionnál, 1985-ben az Alföld Áruház parkolójában és a Jász utcában terveztek ilyet, főleg júniustól szeptemberig működtek.

1981 novemberében a volt Otthon Mozi épületében bontási, vakolási, festési, villany- és vízvezetékes munkák zajlottak társadalmi munkában, hogy december 20-ig átadásra kerüljön a földszinti táncterem, az emeleten pedig egy olyan mozitermet építettek, amely a terveik szerint a következő évtől főleg ifjúsági filmeket vetít. 1982. októberében 9-én egy új, 217 fő befogadására alkalmas mozit nyitottak a jellegzetes szecessziós külső jegyeket hordozó Szalvay Mihály nevét viselő Úttörő- és Ifjúsági Otthonban. Az első napon vetített filmek a Vuk és a Bosszúvágy voltak. Napközben délelőtt a kisdobosok, koradélután az úttörők és a középiskolások tananyaghoz kapcsolódó filmigényeit vetítették, délután a gyermekeknek a Pajtás Mozi működött, esténként új és régi nagyfilmeket a Városi Mozi műsorából válogattak be. Hétfőnként művészfilmekkel, kéthetente keddi és szerdai napokon pedig filmmúzeummal várták az érdeklődőket. Ezen felül a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermében készült animációs filmek bemutatójának színhelye is lett. Naponta öt vetítéssel várták a közönséget.

1983-ban már nem mozibuszban vetítettek, hanem annak korszerű utódjával, a Kinomobillal, amely szabadtéri vetítéseken volt képes 30 négyzetméternél is nagyobb képet produkálni normál és keskeny filmekről egyaránt. Ugyanebben az évben a moziüzemi vállalat az Otthon Mozi udvarán rendezett be kertmozit, amely a következő év hasonló időszakában is megismétlődött. 1984-ben megszűnt a filmek után járó fogyasztói árkiegészítés, kizárólag fix támogatást kaptak a mozik. A minisztérium szándéka a túljátszott filmek vetítésének és a nézőszám manipulációjának megszűntetése volt. 1985-ben adták át a megyei moziüzemi vállalat új székházát, amelyet a korábbi évben kezdtek el kivitelezni, valamint ekkor nyitott meg az első videótéka a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat és a Magyar-Szovjet Barátság Tsz Mobil VIDEO szakcsoportjának közreműködésével. 1985. április 30-án egy Fite 16 mm-es vetítőgépet vettek, amely a Városi Mozi állományához tartozott, de főleg vándormozizáshoz használták. 1986 márciusában pedig a Városi Mozi politikai filmklubjában nyitott meg a Videómozi, amely a Keleti kényelem című filmet vetítette először ebben a formában. Ez volt a harmadik videómozi az országban, az első előadás előtt Stenzer Noémi, a MOKÉP igazgatóhelyettese mondott beszédet. A hirtelen jött népszerű típusú mozizást lassú hanyatlás követte, végül nem volt hosszúéletű, mert 1989 nyarán már nem voltak meghirdetett vetítések. 1985. június 13-án megnyitott az Erdei Ferenc Művelődési Központban az I. Kecskeméti Animációs Filmszemle. A helyszín a későbbi években is a legjobb választásnak bizonyult. 1986-ban Vakációmozi néven nyári vetítéseket szerveztek az Otthon Moziban az iskolai szünet idejére. A koradélutáni és délelőtti vetítéseken péntekenként nyílt ki a kapu a napköziben vagy táborokban idejüket mulató kisdiákok számára, akik előadásonként jóval több mint százan moziztak együtt. Ezzel az elnevezéssel 1991-ig működött ez a programsorozat, amely nem csak az Otthon Moziban, hanem táborokban és napközikben is megjelentek hetente többször. 1987-ben jelentősen megcsappant a filmek állami támogatása, ez a jegyár növekedését vonta maga után és a filmszínházak önálló műsorpolitikát folytathattak.

1988-ban a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat országos jelentőségű filmforgalmazási tevékenységgel bővült, ezért 1989. január 31-től új néven, Hírös Film Filmforgalmazó és Moziüzemeltető Vállalat néven működött tovább. 1988-ban új 35 mm-es vetítőgépek érkeztek, május 18-án helyezték üzembe a csehszlovák Meopta 5xb vetítőgéppárt az Árpádban, június 30-án pedig a Városiban. A rendszerváltást követően több változás is történt, 1990 év elején a Városi Moziban teljes székcserét végeztek el, mintegy 3 millió forintért. Ettől fogva Kecskeméti Ifjúsági Otthon néven működött tovább az Otthon Mozinak helyet adó intézmény. Június 14-én nyitott meg a Csalánosi Autósmozi, a Csalánosi parkerdőnél, rendszerint április-májustól szeptember-októberig a későbbi években is vetített. Decemberben a Városi Moziban az InterCom felszerelte a Dolby Stereo hangrendszert, amely a színpad részleges átalakításával járt. 1991-ben az Országúti Autósmozi nyitott meg, amely mindössze egy idényt élt meg. Szintén ebben az évben a város visszaigényelte az Árpád, Városi és Otthon mozikat, a működtető a megyei önkormányzati vállalatú Hírös Filmé lett, amelynek vállalkozói és működtető vagyona több önkormányzat közös tulajdonában maradt. A vagyonátadás szerint az Árpád Mozi államosításakor, a korábbi tulajdonos Vitéz Kovács László tulajdonát elkobozták és bár 1949-ben a köztársaság elnöke elrendelte annak visszaadását, ez nem történt meg és az államosításról sem maradt fenn írásos dokumentáció, ezért a leszármazott kárpótlási igényét sem tudják figyelembe venni.

1992 júniusában bezárt az Otthon Mozi, mert az üzemeltető Hírös Film Kft szerint a csökkenő bevételek miatt nem lehet a filmszínházat rentábilisan működtetni, ezért nem bérelte tovább a helyiséget az Ifjúsági Otthontól. Az önkormányzat pályázatot kívánt kiírni a mozi működtetésére, ezt a bizonytalan helyzetet nem várta meg a Hírös Film, amely az 1991-es évet 7-800 ezer forint veszteséggel zárta. 1992 őszén megszűnt a Mesemozi a Városiban, ennek ellensúlyozására a Ciróka Bábszínházban vetítettek 1993 februárjától főleg azokra a gyerekekre tekintettel, akik rendszeres látogatói voltak a mesemozinak. A vetítések a Pannónia Filmstúdió és a Ciróka Bábszínház megállapodásával valósultak meg. Február 18-án 11 óra előtt nem sokkal riasztották a tűzoltókat, mert a zárva tartó Mesemoziból füst tört elő és ijesztette meg az ugyanabban az épületrészben lévő Videótéka személyzetét. Az előtérben lévő gázkonvektor okozta a füstöt, izzott a felette lévő lambéria és a mellette lévő ajtó is. A tűzoltóknak félórás küszködés árán sikerült a terem menekülőajtaját kinyitni.

1993 áprilisában az iparosok kérték vissza az 1949-ben államosított székházukat, az Ifjúsági Otthont. A törvények szerint a működés nélküli mozit nem kell visszaadni, de ajándékozásnak nem volt akadálya vagy akár egy jelképes összeggel is megvették volna azt. Az iparosok megtartották volna az épület jelenlegi funkcióit, egyúttal az iparosok képzését szerették volna elindítani. A nyár folyamán már elindult a tervezése a mozi újraindításának, emellett a színpad átalakítása is megtörtént, mert kamaradarabok és színházi előadások megtartására, színjátszó alkotó közösségek, zenekarok és alkalmi társulatok fellépésére is számítottak. Ebben az évben műemlékké nyilvánították az épületet.

1993. október 15-én a Városi és az Árpád mozikat a Hírös Filmből kiválva önálló cégbe a Kecskeméti Mozik Kft-be integrálták és kilenc hónap alatt nyereségessé tették, egyúttal mindkét mozit bemutatóvá léptették elő. Terveikben szerepelt, hogy elővetítéseket tartanak a sikerfilmekből, azaz a legelső vetítéseket ingyenesen lehessen látogatni, ilyen volt a Féktelenül vagy a Flintstone család. Decemberben Józsa Katalin, az Ifjúsági Otthon igazgatója tavaszra ígérte az Otthon Mozi újranyitását. A nézőtér kisebb volt, mint a nagy premiermoziké, ezért egyértelmű volt, hogy másféle filmek vetítésével terveztek. Felvették az Art-mozi Hálózattal a kapcsolatot és tavasztól a filmművészet értékes alkotásait kívánták bemutatni heti négy napon át fő műsoridőben, a többi napon zenei és színházi rendezvényekkel kalkuláltak. A sulimozi sorozat részeként már korábban elindult egy kezdeményezés a Kecskemét Filmmel tematikus filmösszeállításokkal, törekedve arra, hogy a látottakat megértsék és feldolgozzák, például animációs filmekhez vagy iskolai tanulmányokhoz kapcsolódóan. Hasonló összeállításokat szerveztek közép- és főiskolásoknak is. A felnőtt nézőknek rendezői sorozatokat, filmes találkozókat, fesztiválokat vagy olyan régebbi filmeket mutattak be, amelyeket akkor már egyáltalán nem lehetett látni, vagy csak nehezen tudtak beszerezni. Terv volt egy klubhelyiség is, ahol a film utáni beszélgetéseket le lehetett bonyolítani. Terveztek egy videókazetta kölcsönzőt is nyitni, ahol azokat a filmeket lehetett kikölcsönözni, amelyeket a moziban levetítettek, és amelyeket akár otthon is meg lehetett nézni. A működéshez szükséges támogatások egy részét az önkormányzatnak, másikat pedig az intézménynek kellett előteremtenie különféle pályázati forrásokból.

1994. március 15-én nyitott meg az Otthon Mozi, több mint másfél év szünet után. Az első filmalkotás az ünnep tiszteletére a Petőfi ’73 című film volt. De az elkövetkező napokon lehetett látni a Philadelphiát, a Schindler listáját és az Apám nevében-t. A későbbiekben heti négy előadásnapon szombaton, vasárnap, hétfőn és kedden, naponta 17 és 19 órakor voltak vetítések, szerdán pedig a sulimozi sorozat. 1994 nyarán a kecskeméti mozikról egy riport készült, amely az aktuális állapotokat vette górcső alá. Megtudhattuk többek között, hogy a Városi Moziba átlagosan 150 forintba kerültek a jegyek. Májusban és júniusban kísérleteztek az este 10 órási idősávval, de nem volt annyi érdeklődő, hogy megérje fenntartani azt. Péntek és szombat esténként 1000-1100 fiatal is elment filmet nézni általában a diszkó előtti programként, de voltak olyanok is, akik átjárva egyik moziból a másikba egy nap 2-3 filmet is megnéztek. A legkedveltebbek az amerikai vígjátékok és az akciófilmek voltak, a nagy színész nevek főleg a lányoknak voltak fontosak, ha egy jóképű színész megtetszett nekik, akkor eljöttek a sztár többi filmjére is. Az Árpád mozit kevesebben keresték fel, ezt orvosolva ezt a mozit is premiermozivá tették, a legújabb filmeket elővetítéssel pedig ingyen lehetett megnézni. Magasabb művészi színvonallal és olcsóbb helyárakkal várta a közönségét a Stúdiómozi. Az erre való igényt jól mutatta, hogy a fiatal, értelmiségi közönség rendszerint megtöltötte a 48 férőhelyes mozitermet. A műsor felépítését tekintve az Otthon Mozi a Városi és a Stúdió között helyezkedett el, a populáris és a művészi jelleg egyaránt felfedezhető.

1996-tól a Hírös Hét Fesztivál keretében nyaranta vetítettek közönségfilmeket az esti órákban a fő téren, amelyek nagy tömegeket vonzottak és nagyjából 2006-ig működtek. 1997 áprilisában Studer Béláné a Kecskeméti Mozik Kft ügyvezetője elmondta, hogy az elmúlt 5 évben nekik köszönhetően szól Dolby sztereó a Városi Moziban. Amikor szakítottak a Hírös Filmmel, a pesti prolongációkra ők maguk jártak fel és a forgalmazókkal is ők alkudtak meg a filmekről, amelyeket premierben vetítettek. Az időközben felújított Stúdiómoziban ismét tervezték a Mesemozi újraindítását, emellett idegennyelvű vetítéseket terveztek klubszerűen vetíteni és a nem nyereséges, de a művészeti szempontból értékes filmeket is felvették a műsor repertoárjába. A jegyárak jóval az országos átlag alatt voltak, de a nyugdíjas nézők a napi első előadást ingyen nézhették meg. Mindenki számára az Árpádban hétfőn, a Városiban csütörtökön ketten egy jeggyel láthattak filmeket. Ebben az évben ismét Kertmozit rendeztek be az Ifjúsági Otthon udvarán, július 11-től augusztus 20-ig minden pénteken, szombaton és vasárnap este 9-kor vetítettek. Szintén ’97-ben már árulták a Csalánosi Autósmozit és ez volt az végső idény is, az utolsó vetítés szeptember 28-án este 8 órakor a Sötét zsaruk voltak.

1998 év végén szűnt meg jogutód nélkül a Hírös Film Kft. A korábban a megyei moziüzemi vállalatból alakult, filmforgalmazó és moziüzemeltető vállalat 1989-ben, majd korlátolt felelősségű társaságként működött 1997. január 1-től. A két évet élt cég által üzemeltetett mozikat az önkormányzatok vették át, a filmszolgáltatást pedig más cégek kezelték.

1998. április 1-én megkezdődött a Pólus Ring nevű bevásárló- és szórakoztatóközpont építése, ahol egy 5 termes, 600 férőhelyes multiplex mozit terveztek Kecskemét nyugati szélén felépíteni, végül 839 férőhelyes lett. Az előzetes becslések szerint novemberben nyitott volna a mozi a plázával együtt, majd ez csúszott 1999. február 20-ra. A megnyitó ünnepség és party délelőtt 10 órától éjfélig tartott. A mozi építése 1998 júliusában kezdődött, az egész létesítmény 2,8 millió dollárba került, beruházója az InterCom, a mozi pedig a Hollywood Multiplex mozilánc harmadik tagja lett. A világviszonylatban is a legkorszerűbb kép és hangtechnika minősége kifogás nélküli. Az állandó hőmérsékletről a légkondicionáló gondoskodott, szuperszéles és szuperéles képi élmény várta a nézőket heti 10 filmmel. A CD minőségű, digitális panoráma hangrendszer speciális effektusaitól a néző úgy érezhette magát, mintha maga is a cselekmény része lett volna (és ez tényleg így volt – szerk.). A multiplex egyik különlegessége a szerelempáholy, azok a páros ülések, amelyeket nem választott el karfa. Az 55 cm széles, kólatartós kialakítású fotelüléseket, duplavastag szivacsréteggel látták el. A sorok között egy méter távolságot alakítottak ki. A jegyek ára 17 óra előtt 390,-; 17 óra után 520 forintba kerültek. A multiplex komplexum egyébként egy különálló létesítményként épült meg a plázában, amolyan ház a házban kialakításban. A Pólustól eltérően nem pillérszerkezetű, hanem vasbeton doboz, amit felöltöztettek. Kitűnő hangszigetelését a 25 cm vastag betonfalaknak köszönhette, amely elválasztotta egymástól a mozitermeket. A legnagyobb terem a 4-es 268, a 3-as 209, az 1-es 192, az 5-ös 96 és a 2-es 84 férőhelyes volt. A platteres kialakítású olasz vetítőgépek mintegy 90 millió forintos értéket képviseltek, interlock vetítésre mind az öt vetítőgép alkalmas volt, ezért előfordult, hogy egy filmkópiát akár nyolcszázan is meg tudtak nézni egyszerre, az első és az utolsó terem között mintegy három perces eltéréssel. Ez azt jelentette, hogy egy kópiát több gépen is le lehetett vetíteni egyszerre, mégpedig úgy, hogy a vetítőgépek között görgőkön lehetett közvetíteni a filmet.

1999 májusában végleg bezárt az Árpád Mozi, mert a Pólusban nyitott multiplex mozi teljesen átszabta a mozipiacot és a városatyák a mozi bezárása és eladása mellett döntöttek. Közben az Otthon Mozi felújítását tervezték, az önkormányzat oktatási osztálya az Árpád Mozi eladásából finanszírozta volna, mintegy 12,6 millió forintból, az eladást megelőzve, de a kulturális bizottság tagjai ezt elvetették, mert szerintük nem szabad az eladás előtt felhasználni az összeget. Júniusban felröppent a Városi Mozi bezárásának a híre is. Úgy látszott, hogy az önkormányzatot teljesen váratlanul érte a multiplex érkezése és nem tettek semmit azért, hogy legalább az egyik mozi felkészüljön és versenyképes legyen vele. A Kecskeméti Mozik Kft. egy ötéves tervet állított össze, ehhez pedig az Árpád Mozi eladásából származó 60-70 millió forintot kérte volna el kamatmentes kölcsönként, amit 60 hónap alatt fizetett volna vissza. Egy háromtermes mozivá alakították volna át az épületet, ehhez jött volna egy saját üzemeltetésű büfé és a mozi előterében kialakított kávézó, ezek bevételei forogtak volna vissza a kölcsönrészletbe. Az elképzelés irreálisnak tűnt, főleg annak tekintetében, hogy a jegyárakat valószínűleg emelni kellett volna a nyereség elérése érdekében. Ugyanakkor megkérdőjelezték, hogy miért fontos, hogy a város kezelésében maradjon és miért nem lehet magánkézbe adni, hogy a befektető vigye a mozi ügyét? De az eladás is jó bevételi forrásnak tűnhetett volna. Közben mindössze 4 és fél hónnap alatt a 100 ezredik néző is ellátogatott a multiplexbe. Július 6-án a Brilliás csapda 20:30-as előadására váltott jegyet Mikóczy Viktória, ő volt a százezredik néző, aki ajándékokat kapott ebből az alkalomból. Ezalatt 95 filmet mutattak be, legtöbben a Múmiára voltak kíváncsiak, 8496-an. A családokat segítve alkották meg a családi jegyet, amellyel az egyik gyermek ingyen mozizhatott, valamint a hétfői kedvezményes napot is hamar megkedvelte a közönség, amiért csak 300 forintot kellett fizetni.

December 31-én a Városi Mozit is bezárta az önkormányzat, mert az előző évben 12 milliós veszteséget termelt. A felügyelőbizottság megszavazta a leállást és a Kecskeméti Mozik Kft jogutód nélküli felszámolását is. Egyetlen esélyként a fennmaradásra olyan vállalkozó jelentkezése jelentett volna, aki kibérelte és az átalakításra is komoly összeggel, kb. 50-60 millió forinttal járult volna hozzá. Az önkormányzattal pedig társtulajdonosként működtette volna a mozit. Később már a városatyák is nagy többséggel fogadták el, hogy a mozi bezárjon. Bár több mint 1700 aláírást gyűjtöttek a civilek a mozi megmaradása mellett, a Kecskemét Film Kft is csatlakozott, valamint számos ismert kecskeméti közéleti személyiség. Jó néhány lehetőség is felmerült a további értékesítés mellett, többek között, hogy egy informatikai teleház működjön, de ezt az önkormányzati képviselők elvetették. 2000 márciusában további négy lehetőség merült fel a mozi épületével kapcsolatban. 1) továbbra is moziként működtetnék vállalkozói alapon, ha erre esne a választás, akkor az önkormányzat pályázatot írna ki rá, egyébként már volt egy érdeklődés a szolnoki Movie Center Moziüzemeltető és Mozitechnikai Kft részéről, a Stúdió Moziért pedig a Kismutató Kulturális Egyesület jelentkezett, de a pályázatot formai hibákra hivatkozva elutasították; 2) az Ifjúsági Otthon intézményi keretei között működtetné tovább az önkormányzat a mozit; 3) a megyei önkormányzattal közösen a mozit kamaraszínházzá alakítanák át, 100 millió forintos költséggel; 4) konferenciaközponttá építenék át és vállalkozásba adnák, az átalakításra pedig pályázat útján szereznének pénzforrást. A későbbi években múzeum, a Kodály-ház, színház, hangversenyterem gondolata is felmerült. Az Otthon mozi egyedüli belvárosi moziként a művészfilmek mellett beemelte műsorkínálatába a populárisabb filmeket is, az eddigi napi 1 előadást márciustól a nyár elejéig napi kettőre emelte. A művészfilmeket vasárnaptól keddig, a sikerprodukciókat pedig csütörtöktől szombatig tűzte műsorra. Emellett a 320 forintos felnőtt jegyár mellett középiskolásoknak és főiskolásoknak 200 forintos jegyárat találtak ki, amit az egész évben érvényes Chaplin-kártyával vehettek igénybe, gyermekjegyeket pedig 140 forintért kínáltak. 2000 márciusában ünnepelték a multiplex mozi fennállásának első évfordulóját, a mozit 350 ezren látogatták meg, 165 filmmel és 7000 előadással. A legnézettebb film a Star Wars – Baljós árnyak volt 34 ezer látogatóval, de sokan nézték a Múmiát, a Mátrixot és Az amerikai pitét is.

2000 májusában újabb multiplex mozit is magába foglaló plázaépítési ajánlat érkezett a város elé a KTE pályára, amit a városatyák jelentős többséggel megszavaztak. A beígért összeg 310 millió forint volt. Csakhogy közben a Városi Mozi ügyében érvényes közgyűlési döntés értelmében pályázatot írtak ki a mozi üzemeltetésére, ami egy belvárosi multiplexszel abszolút versenyképtelen lett volna. A polgármester állítása szerint a két mozi nem lenne versenytársa egymásnak, mert a Városi Mozi nem premiermoziként, hanem fesztiválközpontként és art mozi jelleggel üzemelne. A több mint 2000 aláírást összegyűjtő mozivédők nagyon várták a pályázat kiírást, mert álmuk, hogy a belvárosban is legyen egy mozi, ami nem csak szórakoztat, de európai és magyar játékfilmek, animációs alkotások bemutatóhelye. A többfunkciós intézményben egy konferenciateremnek is használható 170 fős és egy 100 férőhelyes mozitermet, egy 40 személyes stúdiómozit, valamint büfét képzeltek el. Csakhogy az új helyzet miatt a befektetők és a helyi vállalkozók mind visszavonták az ígéretüket, attól tartva, hogy két mozi majd konkurenciát jelent egymásnak. Az új pláza beruházója tervmódosítást kért, amit a városvezetés a képviselőtestület tudta nélkül engedélyezett. Az új tervek novemberre jogerőre emelkedtek, de a vételár nem érkezett meg.

Októberben új mozivezető került a multiplex mozi élére, aki több újítást is bevezetett. A Csillagos Éj filmvetítések a premier napján szerdáról csütörtökre virradó éjjel, 0:01-kor kezdődtek és amellett, hogy normál helyáron lehetett megnézni a filmeket, értékes ajándékokat is lehetett nyerni, amelyeket különféle üzleti partnerek ajánlottak fel.

2001 szeptemberében elkezdték bontani az Árpád Mozit, a város korábban kétszer is meghirdette az épületet, a 67 millió forintos vételár miatt sokáig nem volt érdeklődő. Szóba került, hogy a Kelemen László Kamaraszínház költözik az épületbe, később három érdeklődőt vonzott a filmszínházi ingatlan, ketten lakóházat képzeltek el a helyére, a harmadik, a nyertes pályázó a Három Gúnár Hotel pedig konferenciaközponttá kívánta átépíteni, végül mégis lebontotta az épületet.

2001 februárjában a hivatal újabb pályázatot írt ki a KTE pályára, mert az Inter Bonum nem fizette ki a vételárat. Bár a cég fizetési haladékot kért, a városatyák ezt nem szavazták meg, hanem másnak ítélték oda a terület vételijogát. Az Inter Bonum azonban a nemleges szavazás után mégiscsak átutalta a korábban szerződött összeget, de a földhivatalnál a tulajdonjogot bejegyezni nem tudta. A Kft pert indított a város ellen, amit első fokon a város nyert meg. A cég egy másik pert is indított, amelyben véleményük szerint a város szerződést szegett, amit arra alapozott, hogy mire megkapták a szerződés felbontását, ők már átutalták a szerződés összegét. A Kft megoldásként felajánlotta, hogy a terveiket és engedélyeiket vegye át valaki más, hogy valamennyi összeg visszatérüljön a befektetett összegekből. Végül a KTE pályán nem épült sem pláza, sem pedig multiplex mozi.

2003 októberében jelent meg először a hír egy Kecskemét belvárosában megépülő plázáról, amelyben egy multiplex mozi is helyet foglalna. Azonban több jogi herce-hurca akadályozta az építkezést, amelybe a város polgármestere is kishíján belebukott. 2003 és 2005 között rendszeresen működött a GAMF Mozi, amelyet a nagyelőadóban szerveztek nem csak a főiskolai hallgatóknak. Ezek a vetítések hétköznap este zajlottak és a normál átlagjegyár feléért lehetett a filmeket megnézni.

2004-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 47 és fél millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyújtott az Otthon Mozi felújítására, amely kiterjedt a mozi fény- és hangtechnikára, a belsőépítészetre, illemhelyekre és a tetőzetre is. Bővítették a hangrendszert, korszerűsítették a fűtést, klimatizálták a nézőteret, kicserélték a burkolatokat, nyílászárókat, üléseket. A felújítás alatt az előadásokat az intézmény emeleti előadótermében tartották meg keddi, pénteki és szombati napokon, nyáron kertmozit alakítottak ki a mozi udvarán, ahol este 9 órakor vetítettek. A munkálatokat március végén kezdték meg és eredetileg június elejére fejezték volna be, de a projekt egy komoly meglepetést is tartogatott, április végén napvilágra került a vetítőterem díszes mennyezete. Az üvegmozaik berakásos szecessziós díszítés valószínűleg Róth Miksa neves üvegfestő és mozaikműves munkája. A dongaboltozatos födémet egy álmennyezettel valószínűleg a mozi 1937-es megnyitásakor fedték be. Sajnos a díszítés egy részét nagyon csúnyán elvágták, de a fedés feletti rész épen maradt. Kecskemét a renoválás mellett döntött. A díszmennyezet felújítását az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ munkatársai végezték. Emiatt a nyitás kitolódott december közepéig. A teljes beruházás összege 94,5 millió helyett 128 millió forint lett. A megnyitóra december 17-én került sor, délután múzeumi jelleggel csoportos látogatás keretében mutatták be a mozi ékességeit. Az Otthon mozi újra otthon címmel 18 órakor ünnepélyes keretek közt nyitották meg a filmszínházat. Ezt követően megemelt előadásszámmal működött tovább és a következő évtől jelentős növekedésnek indult a nézőszám is. Közben a felújítás második ütemére nyújtottak be pályázatot, 20 millió forint összegre, amelyet számítógépes jegykiadó rendszerre, az előcsarnokra, valamint a homlokzatra kívántak fordítani.

2005. augusztus 25-én nyitott meg a Malom Center bevásárlóközpont és benne a város második Hollywood Multiplex mozija. Az öttermes moziban 840 férőhelyet alakítottak ki. Az 1-es teremben 176, a 2-esben 136, a 3-asban 303, a 4-esben 85, az 5-ösben 140 vendég fért el egyszerre. Érdekesség volt, hogy hét vetítőgéppel vetítettek (két teremben kettő gép állt), ez azért volt jó, mert előfordult, hogy egy kópiával több teremben is vetíteni kellett, ezért tekercsenként cserélték azokat, de kialakították az interlock vetítés lehetőségét is az összes teremhez. A pénztárakban egy helyen lehetett megvenni a büfétermékeket és a jegyet, nem kellett kétszer sorban állni, mint a Pólusban. A mozielőterében egy moziklub is helyet kapott, ahol többféle koktélt és különféle italokat fogyaszthattak a vendégek, emellett szivarozni is lehetett egy speciális légcserélőnek köszönhetően. A termekben lépcsőzetes üléssor elrendezést építettek, a fotelek pedig fejtámlás kialakításúak lettek. A termekhez mozgólépcsővel lehetett feljutni, ahol egy monitor jelezte, hogy a termekbe fel lehet-e menni. A két multiplex mozi csaknem féléven át működött párhuzamosan, majd a Pólus Rónában található mozi részben az alacsony nézőszám, részben a korszerűtlenség miatt 2006. február 28-án bezárt. A Hollywood Multiplex mozihálózatot 2006-ban a Palace Cinemas vette meg, a hálózat többségét már augusztusban átvette, a kecskeméti mozit végül csak decemberben. A Hollywood Multiplex érdemei volt többek között az sms jegyfoglalás és Hollywood Multicard törzskártya rendszer, segítségével megvalósították az online helyfoglalást és automatikusan 10% kedvezményt lehetett igénybe venni, valamint a rajtuk gyűjtött pontokért mozis ajándéktárgyakat lehetett venni, valamint mozijegyre vagy büfétermékekre válthatott be tulajdonosa.

2007-ben háromszorosan is jubilált az Ifjúsági Otthon, 100 éves volt az épület ekkor, 70 éves lett a mozi és 25 éves az Ifjúsági Otthon. Ebből az alkalomból színes rendezvényeket tartottak kicsiknek és nagyoknak, illetve ekkor vált az Europa Cinemas hálozat tagjává. Ebben az évben szervezték meg a Kecskeméti Nyári Fesztivál keretében az Udvarszínházat és az Udvarmozit, amelyeket a Városháza belső udvarán alakítottak ki, júliustól csütörtökönként mindössze 500 forintos belépő mellett látogathatták az érdeklődők a vetítőhelyet. Sajnos az idényt veszteséggel zárta, ezért később nem is folytatódott.

A Palace Mozik Kft. két éven keresztül üzemeltette a kecskeméti multiplexet. Az ő érdemei között szerepelt az online foglalás kiterjesztése mindenki számára, az online jegyváltás lehetősége. A Malom Center 2008-ban felbontotta a szerződést, mert a mozihálózat rengeteg adósságot halmozott fel. November utolsó napján még működött a mozi, december 1-én már zárt ajtók várták a látogatókat és egy kiírás, hogy itt hamarosan Malom Mozi nyílik. Nem kellett sokat várakozni, december 6-án megnyitott a Malom Mozi, bár a hivatalos megnyitó néhány nappal később volt.

A magyarországi mozik a 2008-as évtől kezdve fokozatos digitalizálásba fogtak, amelyet főleg a piaci alapokon működő multiplexek tehettek meg, később már az egytermes egyéni vállalkozók által üzemeltetett mozik is fejleszteni tudtak, ezért a filmforgalmazók fokozatosan tértek át a digitális kópiák terjesztésére. 2009. február 20-án a Malom Moziban indult el a digitális 3D vetítés az első teremmel, ettől kezdve a filmeket digitális adathordozón keresztül hozták, lényegesen megkönnyítve a gépészek munkáját. A 3D filmekhez speciális szemüvegeket biztosítottak a nézőknek. Különlegesség is színesítette a műsor palettáját, októbertől a New York-i Metropolitan Operából élő közvetítéseket indítottak, amelynek hatalmas sikere volt. Ezt követően 2010-ben érkezett egy hasonló vetítőgép, a maradék termeket pedig 2012-ben digitalizálták. 2011 óta a Magyar Kormány is támogatta a települési önkormányzati tulajdonú, fenntartású vagy települési önkormányzati támogatóval rendelkező art mozikat, évente 100 milliós keretösszeggel, amelyre pályázni kellett és körülbelül 10-11 filmszínház kapta meg a szükséges vetítőgép beszerzésre szánt összeg egy részét. 2012 novemberében ezen a pályázaton nyert az Otthon Mozi is, mintegy 11 millió forint értékben. A digitális vetítő egy Barco DP2K-15C típusú gép lett, amelyet 2013. április 26-án szereltek fel, valamint kiegészült a Dolby 3D vetítési opcióval. Emellett megújult a mozi hang- és fénytechnikája is. Ezalkalomból júniusban ünnepi filmvetítés is volt, ahol a Hitchcock című életrajzi filmet láthatta a közönség.

2013-ban a sokadik pályázatot fogadták el, amelyet a Katona József Színház nyújtott be 2012-ben a volt Városi Mozi épületére, ezúttal sikeresen nyertek 500 millió forintot, elkezdődhetett a műemléki rekonstrukciós terv kidolgozása. Az eredeti állapotok azonban csak a homlokzatra korlátozódtak, mert a 60-as években történt átépítés után a belsőt annyira átalakították, hogy az azt megelőző időszakból nem maradt meg semmi. Boros Pál és Farkas Gábor által újraálmodott épületben a Hírös Város Turisztikai Központ foglal helyet, azon belül is a Leskowsky hangszergyűjtemény és a Kelemen László Kamaraszínház. 2015-ben nyitották meg az intézményt, amely alapos megújuláson ment át az alagsortól az emeletig. A régi nézőtérből egy multifunkcionális előadóterem a város kulturális intézményeivel közös, turisztikai vonatkozású eseményeinek, előadásoknak biztosít helyet 185 férőhellyel, itt működik a kamaraszínház, valamint a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál vetítéseinek is helyet ad. Az egykori nézőtér erkélyén, a stúdiómozi nézőterén és a gépháznál jelenleg a hangszergyűjtemény területe helyezkedik el. Az egykori Mesemozi helye ma is a Stúdió nevet viseli és zenés oktató- és foglalkoztató terem, ütős hangszer kiállítás helyszíne.

2016-ban újabb pályázatot nyertek az Otthon Moziban, az eddigi vetítőgép beszerzésen felül különféle alkatrészekre, mozi- és hangprocesszorokra, vászoncserére és garanciahosszabbításra is felhasználhattak. A vissza nem térítendő támogatások feltételei, hogy az igénybe vevőknek artmoziként kell működniük legalább két évig.

A Malom Moziban 2020 és 2024 között több lépcsőben újult meg a mozitechnika, megérkeztek az új generációs, RGB-lézer vetítőgépek és a termek fotelülései is megújultak vagy lecserélték őket, valamint az előcsarnok arculata is újjá született. 2022 novemberétől 2023 áprilisáig az Otthon Mozi előadásai az energiaköltségek csökkentése érdekében a Hírös Agóra Kulturális Központban működtek.

A kecskeméti mozitörténetről elmondható, hogy sok mindenben elsőként sikerült lépni, kezdve az ország első szabályrendeletével, elsőként sikerült eltörölni a színházak fölérendelt viszonyát a mozival szemben, itt jelent meg az első vidéki szélesvásznú film, a szakemberek itt használták az első automatizált vetítési rendszert és az elsők között digitalizálták, mint független vidéki, piaci alapon működő multiplex mozit. Egyik különlegessége, hogy az államosítás után is megmaradtak ugyanazok a mozinevek, mint a háború előtt, pedig szinte mindenhol átnevezésre kerültek. Bár sok mozink elveszett, de egy részük a kultúra szolgálatában áll továbbra is. A jelenlegi állapot hosszú távon biztosítja a város és a környék közönségének mind a kommersz, mind a magasabb művészeti értékrendű filmek igényeinek maradéktalan teljesítését. Ez pedig a jövő generációinak számára nyújthat minőségi kikapcsolódási formát.

Munkámat az Arcanum Adatbázis Kiadó és a Hungaricana közgyűjteményi portál, a Kecskeméti Katona József Múzeum, valamint a Bács-Kiskun Vármegyei Levéltár segítségével végeztem.

A korabeli fotókat a Bács-Kiskun Vármegyei Levéltár és a szerencsi Zemplén Múzeum engedélyével használtam fel.

Külön köszönet:

• Nagy Antal, az egykori Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat munkatársa, a Malom Mozi gépésze;
• Horváth István, az egykori Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat munkatársa;
• Csenkiné Túri Edit, az Otthon Mozi volt vezetője (1997-2024)

források:

https://epiteszforum.hu/ujjaeledt-a-kecskemeti-varosi-mozi-epulete

Gila János: A vándormozitól a Hírös Filmig

Bács-Kiskun megye moziparkja (moziüzemi vállalat kiadványa – Gábris Elek fotóival)

Kecskemét, 1899. július 16., 3. o., Élőképek (első mozgóképek Kecskeméten)

Kecskeméti Friss Újság, 1900. július 9., 1. o., Hírek: Az Uránia… (Első tudományos mozgóképek Kecskeméten)

Kecskemét, 1902. szeptember 21., 3. o., Hírek: Bianchi Angelo… (mozgófényképek Kossuth 100. születésnapja alkalmából)

Kecskemét, 1907. május 19., 7. o., /baloldali hasáb reklám/ (American Helioskop Színház)

Kecskemét, 1908. április 26., 3. o., Hírek: Uránia színház (Dékány Gyula mozgófényképszínháza)

Kecskemét, 1910. április 24., 3. o., Hírek: Nem lesz mozi (tűzveszélyességi okokból visszavonták az engedélyt)

Kecskemét, 1910. június 12., 3. o., Hírek: Fortuna Mozi

Kecskemét, 1910. szeptember 4., 3. o., Állandó Uránia Kecskeméten. (kérvény a téli vetítésekért)

Kecskeméti Lapok, 1912. november 17., 5. o., Napi hírek: Kecskeméti Mozgófényképszínház részvénytársaság

Kecskeméti Napló, 1913. január 9., 1. o., A városi mozgószínház tervei

Kecskeméti Napló, 1913. február 28., 2. o., A város közgyűlése: A mozi szabályrendelet (mozgóképszínház helyett mozgóképház)

Kecskeméti Napló, 1913. április 5., 4. o., Hírek: A mozi megnyílik (Fenyő Sándor ideiglenes sátoros mozija)

Kecskeméti Lapok, 1913. június 10., 3. o., Napi hírek: Tiltakozás a nyári színházi szezon ellen

Kecskeméti Lapok, 1913. június 13., 3. o., Napi hírek: Kinema-szkeccs előadások

Kecskeméti Napló, 1913. július 9., 3. o., Hírek: Új mozi (társulás és tervek ifj. Eckert Józseffel)

Kecskeméti Napló, 1913. július 27., 6. o., Hírek: Az Uránia tulajdonosának kérelme (korlátlan előadások a téli időszakban)

Kecskeméti Napló, 1913. július 31., 2. o., Hírek: A mozi kérelme (elfogadták a korlátozás feloldását)

Kecskeméti Lapok, 1913. szeptember 27., 1-2. o., Az új városi mozgóképház

Kecskeméti Lapok, 1913. október 28., 2. o., Napi hírek: Árverezik a régi mozit

Kecskeméti Lapok, 1913. november 6., 2. o., Napi hírek: Az új mozi és a sajtó

Kecskeméti Lapok, 1913. november 9., 2. o., A mozgóképház felavatása

Kecskeméti Híradó, 1913. december 22., 7. o., Kinetofon a moziban

Kecskeméti Híradó, 1915. január 11., 4. o., Felhívás (hősök arcképcsarnoka)

Kecskeméti Lapok, 1918. május 24., 2. o., Új mozi Kecskeméten (második mozira adtak be engedélyt)

Kecskeméti Napló, 1919. január 15., 2. o., A Mozgóképház új igazgatója

Kecskeméti Közlöny, 1919. augusztus 14., 3. o., Napi hírek: A Mozi (a tanácsköztársaság végén újranyit a mozi)

Kecskeméti Közlöny, 1919. október 30., 3. o., Napi hírek: A városi mozgóképház (bezár a mozi)

Kecskemét, 1920. május 23., 3. o., Hírek: Megnyílik a Mozgóképház

Kecskemét, 1920. augusztus 15., 3. o., Hírek: A mozgóképház újjászületése (igazgató Dr. Szabó Lajos)

Homok, 1921. január 18., 2. o., Napi hírek: A mozgóképház új igazgatója (Bodócs Béla)

Kecskeméti Közlöny, 1921. május 15., 1. o., Napi Hírek: Új mozi Kecskeméten (nyári mozi engedély)

Kecskeméti Közlöny, 1921. július 27., Napi hírek: Megnyitó előadás a Kertmoziban

Kecskeméti Közlöny, 1922. március 30., 3. o., Napi hírek: Egy kecskeméti ember találmánya (Mucsi Sándor gépész vetítőgépe)

Kecskemét Közlöny, 1923. július 7., 2. o., Napi hírek: Várócsarnokot építtet a városi mozgó

Kecskeméti Közlöny, 1924. január 20., 5. o., Napi hírek: Tranzakció a mozinál (Fenyő Sándor eladta érdekeltségét a mozinál)

Kecskeméti Közlöny, 1925. szeptember 17., 4. o., Napi hírek: Fényképkirakatok az utcán

Kecskeméti Közlöny, 1930. május 11., 1. o., A f.havi kisgyűlés elé kerül a mozi kérelme, amelynek kedvező elintésétől függ a hangosfilm bevezetése

Kecskeméti Közlöny, 1930. június 5., 2. o., Ha a város elengedi a mozi hátralékát és 5 százalékra mérsékli a részesedést, lehet, hogy még ebben az évben megjelenik Kecskeméten a hangosfilm.

Kecskeméti Közlöny, 1930. június 26., 2. o., Az első hangosfilm Kecskeméten

Kecskeméti Közlöny, 1930. október 21., 2. o., 3000 pengős költséggel új gépházat építenek a mozi tetőzetére a hangosfilmhez

Kecskeméti Közlöny, 1930. december 3., 1. o., A némafilmet is hangosítja a mozi új vetítő berendezése (lemezes és fotocellás vetítőgépet szereltek be)

Kecskeméti Közlöny, 1930. december 10., 6. o., A próbának számító megnyitó után teljes sikerrel vonult be a hangosfilm Kecskemétre is

Kecskeméti Közlöny, 1931. június 13., 2. o., Hangos Mozi (először hangos a kertmozi)

Kecskeméti Közlöny, 1934. január 6., 1. o., Hétfőn leáll a mozi (nincs engedélyes a mozira)

Kecskeméti Közlöny, 1934. január 9., 2. o., Teljesen bizonytalan, hogy mikor nyithat meg a mozi

Kecskeméti Közlöny, 1934. január 20., 2. o., Csupa új és jó filmeket akarok hozni” – mondja Bodócs Béla moziigazgató

Kecskeméti Közlöny, 1934. január 21., 1. o., Az Iparos Otthonra kiadott moziengedély alapján egy pesti mozitröszt 300 személyes szalonmozit szeretne létesíteni Kecskeméten

Kecskeméti Közlöny, 1934. június 19., 4. o., Modernizálják a Városi Mozit

Kecskeméti Közlöny, 1934. július 11., 4. o., Ismét felszinre került a második nyári mozi ügye

Kecskeméti Közlöny, 1935. január 29., 1 o., Négy mozit engedélyeznek Kecskemétre.

Kecskeméti Közlöny, 1935. június 9., 12. o., Napi hírek: 3000 pengő beruházás a kertmoziban.

Kecskeméti Közlöny, 1936. február 16., 1. o., A színházban akar előadásokat tartani a másik kecskeméti mozi

Kecskeméti Közlöny, 1936. május 16., 1. o., A második mozi ügyében benyújtották a kérelmet a városhoz

Kecskeméti Közlöny, 1936. május 30., 1. o., Holnaptól kezdve már „két mozi” játszik Kecskeméten.

Kecskeméti Közlöny, 1936. május 31., 9. o., A város elutasította a második mozira vonatkozó kérelmet

Kecskeméti Közlöny, 1936. július 5., 1. o., Megnyílhat a második mozi az Iparos Otthonban

Kecskeméti Közlöny, 1936. szeptember 27., 1. o., Megvalósulás előtt a második mozi

Kecskeméti Közlöny, 1937. január 17., 1. o., Elintéződött az Otthon-mozi engedélye

Kecskeméti Közlöny, 1937. február 14., 1. o., Megérkezett a második mozi ideiglenes engedélye

Kecskeméti Közlöny, 1937. augusztus 15., 1-2. o., Bemutatjuk az új mozit (épülő Otthon Mozi)

Kecskeméti Közlöny, 1937. szeptember 14., 2. o., Hatvanezer pengős költséggel létesült az Otthon-Mozi

Kecskeméti Közlöny, 1937. szeptember 21., 4. o., Zsúfolt házak ünnepelték az Otthon-mozi megnyitását

Kecskeméti Ellenőr, 1937. október 10., 5. o., Kívülről tudja az összes mozi szakkönyveket, mégsem jutott mozihoz vitéz Kovács László

Kecskeméti Közlöny, 1937. október 30., 3. o., Hozzájárult a kisgyűlés a Városi Mozi bérleti szerződésének megkötéséhez

Kecskeméti Közlöny, 1938. március 18., 2. o., Harmadik mozi Kecskeméten

Kecskeméti Közlöny, 1938. június 25. 5. o., Az „Okos mama” című magyar filmmel vasárnap este nyit az Árpád Mozi (Árpád Kertmozgó)

Kecskeméti Közlöny, 1938. július 10., 9. o., Háromszáz négyzetméter herakusztik a mennyezeten egyenlő: háromszáz emberrel a nézőtéren. (korszerűsítik a Városi Mozit)

Kecskeméti Közlöny, 1938. július 13., 1-2 o., Kigyulladt és elégett a „Nászút féláron” című filmtekercsaz Árpád Mozi tegnapi előadásán

Kecskeméti Közlöny, 1938. július 30., 2. o., Megújította kérelmét a színház bérletére az Árpád-mozi tulajdonosa

Kecskeméti Közlöny, 1939. július 21., 5. o., Modernizálták a Városi Mozi hangleadó berendezését

Kecskeméti Közlöny, 1939. szeptember 17., 4. o., Épül a téli Árpád-mozi

Kecskeméti Közlöny, 1940. március 29., 3. o., Ingyen telket ajánlott fel (Árpád téli mozi épülne egy bérházban)

Kecskeméti Közlöny, 1940. augusztus 12., 2. o., „Zsúfolt házak” az Árpád Mozi első előadásain

Kecskeméti Közlöny, 1940. november 2., 4. o., Vasárnap nyílik meg az Árpád Mozi!

Kecskeméti Közlöny, 1940. november 4., 5. o., Ünnepélyes megnyitás, négy teltház, nagy sikert az Árpád-mozi első napja

Kecskeméti Közlöny, 1940. november 21., 4. o., A Kecskeméti Közlöny akciós közös bérleti rendszert biztosított olvasóinak a Városi Moziban és az Otthon Moziban

Kecskeméti Közlöny, 1943. szeptember 29., 3. o., További öt évre hosszabbítják a mozi bérletét

Kecskeméti Közlöny, 1943. december 23., 6. o., Betörtek az Árpád-moziba!

Kecskeméti Lapok, 1945. április 5., 2. o., Népellenes bűncselekményért elítélték az Árpád-mozi volt tulajdonosát

Kecskeméti Lapok, 1945. május 24., 2. o., A politikai pártok átvették a mozik kezelését

Kecskeméti Lapok, 1948. július 4., 3. o., Hírek: Változás a Városi Mozi vezetésében (vezetőcsere)

Kecskeméti Lapok, 1949. február 17., 3. o., Bemutató filmszínház az Otthon és a Városi mozi

Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. július 15., 4. o., Kecskeméten is megnyílt a kert-mozi

Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december 28., 4. o., Befejezéshez közeledik a kecskeméti Árpád Mozi átépítése

Petőfi Népe, 1957. október 18., 1. o., Egy szélesvásznú és egy harmadik kecskeméti mozi nyitása (szélesvásznú lett az Árpád mozi, harmadik mozi a Piarista Gimnáziumban)

Petőfi Népe, 1957. szeptember 5., 3. o., Kecskemét a mozik városa lesz (tervek)

Petőfi Népe, 1957. november 9., 1. o., Megnyílt az ország első vidéki szélesvásznú filmszínháza

Petőfi Népe, 1958. január 29., 5. o., A mozipark 40 százalékát korszerűsítik idén (szélesvásznú kertmozi, új kertmozi, mozikorszerűsítések)

Petőfi Népe, 1963. február 28., 5. o., Az első tanyai filmklubok

Petőfi Népe, 1963. június 16., 5. o., Mikor nyílik a kecskeméti kertmozi? (előző évben zárva maradt az Árpád Kertmozi)

Petőfi Népe, 1964. július 23., 5. o., Miért nincs kertmozi Kecskeméten?

Petőfi Népe, 1964. július 31., 1. o., Növekedett a mozilátogatók száma (az Árpád Mozi átépítésének és a kertmozinak korszerűsítésének tervei)

Petőfi Népe, 1964. október 29., 5. o., Gazsó Endre: Átalakítják a kecskeméti Árpád Mozit (néhány szó a kertmoziról is)

Petőfi Népe, 1965. április 28., 5. o., Balogh József: Épül? – Nem épül?... (huzavona a kecskeméti Árpád mozi körül)

Petőfi Népe, 1965. november 14., 4. o., Bekes Dezső: Kecskemét nem maradhat mozi nélkül (leamortizálódtak a kecskeméti mozik)

Petőfi Népe, 1966. március 31., 4. o., Mester László: Művészmozi nyílik Kecskeméten

Petőfi Népe, 1966. április 24., 4. o., V. L.: Május elsején megnyílik az Árpád Mozi (Városi Mozi tervei)

Petőfi Népe, 1966. április 30., 5. o., M. L.: Nyitás előtt (felújították az Árpád Mozit)

Petőfi Népe, 1966. május 27., 1. o., B. J.: Erősödik a művelődési otthonok és a mozik kapcsolata (tervek a Városi Mozi felújítására)

Petőfi Népe, 1966. augusztus 13., 5. o., Sz. J.: Lenin téri esték (nyári szabadtéri vetítések)

Petőfi Népe, 1966. december 6., 1. o., Január 2-án bezár a kecskeméti Városi Mozi

Petőfi Népe, 1966. december 28. 4. o., Hír hír hír: M. L.: Haladék (január végén zár be a Városi Mozi)

Petőfi Népe, 1967. január 31., 4. o., Megfiatalodik az öreg épület (felújítás miatt bezárt a Városi Mozi)

Petőfi Népe, 1967. február 23., 5. o., Jó ütemben halad (Városi Mozi felújítása)

Petőfi Népe, 1967. október 11., 4. o., Tető alatt a kecskeméti mozi (halad a Városi Mozi felújítása)

Petőfi Népe, 1968. április 23., 4. o., B. J.: Nyitás előtt (felújították a Városi Mozit)

Petőfi Népe, 1968. október 25., 1. o., H. F.: Sikerrel vizsgázott az újítás (irányított hanghatások a moziban)

Petőfi Népe, 1968. október 26., 1. o., Százezer látogató a tanyai filmklubokon

Petőfi Népe, 1972. március 12., 11. o., 315-ös reklám (gyermekmegőrző Mesemozi)

Petőfi Népe, 1972. november 23., 4. o., A robotgépész bemutatása (ROMAT-8)

Petőfi Népe, 1973. május 20., 4. o., A ROMAT-8 és a többiek (Rohrbacher Béla műszaki újításai)

Petőfi Népe, 1974. május 7., 5. o., Pavlovits Miklós: Van-e közönsége a jó filmeknek? (Stúdiómozi szüksége)

Petőfi Népe, 1974. november 24., 4. o., W. D.: Szabadság, reménykedés (a felszabadult Kecskemét első hónapja a második világháború után a mozik tekintetében)

Petőfi Népe, 1974. december 7., 6. o., 2248-as keretes reklám (Stúdiómozi a Mesemozi helyiségében)

Petőfi Népe, 1974. december 10., 3. o., H. N.: Hetvenötezer néző hetente (Stúdiómozi a Mesemoziban)

Petőfi Népe, 1976. január 7., 5. o., Mozart és automatika (GAMF mozi)

Petőfi Népe: 1976. május 14., 8. o., H. N.: Ifjúsági park a megyeszékhelyen

Petőfi Népe, 1977. április 27., 1. o., H. F.: Városon és falun (Pajtás mozik)

Petőfi Népe, 1977. október 30., 1. o., R. M.: Holnap nyílik a politikai filmklub

Petőfi Népe, 1979. június 14., 1. o., Az ország első autós mozija Kecskeméten

Petőfi Népe, 1980. január 6., 8. o., V. T.: Premierből utánjátszó (csökkentek az Árpád Mozi jegyárai)

Petőfi Népe, 1980. július 11., 8. o., Hírek hírek: Kétszáz személyes kertmozit… (új kertmozi a Széchenyivárosban)

Petőfi Népe, 1981. január 13., 3. o., Heltai Nándor: Nehéz, de bizakodó kezdet (1946 Árpád Mozi áramellátás)

Petőfi Népe, 1981. június 30., 1. o., P. E.: Közművelődési „mozibusz”

Petőfi Népe, 1981. szeptember 2., 8. o., Jön a mozibusz

Petőfi Népe, 1981. november 26., 5. o., Innen-onnan: Sorsukra várnak a székek (megújul az Otthon Mozi)

MNL. BKML. XXIX. 651, Üzemi híradó 1981/2. 21-22. o., Kiemelt építési munkák (Városi Mozi homlokzat, tető és Mesemozi felújítása)

Petőfi Népe, 1982. szeptember 9., 5. o., Koloh Elek: „Völgybe le, hegyre fel…” (megnyit az Otthon Mozi)

Petőfi Népe, 1982. október 14., 5. o., Rapi Miklós: Avatás előtt a kecskeméti Úttörő és Ifjúsági Otthon

Petőfi Népe, 1983. április 27., 5. o., Koloh Elek: Nő a filmszínházak népszerűsége – Mozibusz helyett Kinomobil

Petőfi Népe, 1983. augusztus 20., 12. o., Hétvégi programajánlat (Otthon kertmozi)

Petőfi Népe, 1986. augusztus 13., 8. o., Bevált a Vakációmozi

Petőfi Népe, 1987. március 24., 5. o., R. K. J.: Videómozi Kecskeméten

Petőfi Népe, 1989. január 12., 1. o., R. M.: Hírös Film – jogtanácsosi iroda – piacfelügyelőség (megváltozik a moziüzemi vállalat neve)

Petőfi Népe, 1990. június 14., 1. o., Autósmozik (nyílik a Csalánosi Autósmozi)

Petőfi Népe, 1991. március 27., 4. o., Gödörben a tényszerűség (Városi Mozi üléscsere)

Petőfi Népe, 1991. november 12., 2. o., M. Gy.: Kecskemét is kéri a mozikat

Petőfi Népe, 1992. május 28., 3. o., Bán János: Egy mozival kevesebb Kecskeméten (bezárt az Otthon Mozi)

Petőfi Népe, 1993. február 5., 4. o., A Ciróka figurás szombatjai (utalás a Mesemozi megszüntetésére, Cirókás mesemozi)

Petőfi Népe, 1993. február 19., 12. o., N. N. M.: Tűzoltók a Mesemoziban (tűz a mesemoziban)

Petőfi Népe, 1993. április 20., 1. o., Az iparosok visszakérik a székházukat

Petőfi Népe, 1993. július 1., 5. o., Cs. L.: Drámapedagógus az új igazgatónő (újraindítanák az Otthon Mozit)

Petőfi Népe, 1993. december 17., 4. o., M. L.: Mi lesz a kecskeméti Otthon mozi sorsa?

Petőfi Népe, 1994. március 12., 4. o., Mester B. László: Március 15-én nyit az Otthon mozi

Petőfi Népe, 1994. július 30., 4. o., R. J.: Már csak a tinik járnak moziba? (kecskeméti mozi körkép)

Petőfi Népe, 1994. augusztus 23., 5. o., Rákász Judit: Kecskeméti mozik: Egyedül könnyebb (önálló cégbe vonják a Városi és az Árpád mozikat)

Petőfi Népe, 1997. július 11., 2. o., Mi, Hol, Mikor? (Otthon kertmozi)

Petőfi Népe, 1998. április 9., 1. o., Megkezdték a Pólus építését

Petőfi Népe, 1998. november 30., 3. o., Kósa György: Megszűnik az Hírös Film Kft.

Petőfi Népe, 1999. február 20., 10. o., Sebestyén Hajnalka: Géppisztolytűz és szerelemszék (megnyitott a multiplex mozi)

Petőfi Népe, 1999. május 13., 1. o., Az új tulajdonos le is bonthatja az Árpád mozit?

Petőfi Népe, 1999. június 26., 4. o., Á. E.: Mi lesz a Városi Mozival?

Petőfi Népe, 1999. június 30., 1. o., Fel kell újítani a mozit

Petőfi Népe, 1999. július 10., 4. o., Százezredik néző (a multiplex moziban)

Petőfi Népe, 1999. augusztus 11., 1. o., Színház lesz a moziból? (Árpád Mozi hasznosítási lehetősége)

Petőfi Népe, 1999. december 13., 3. o., Á. E.: Mi lesz a Városi mozival? (bezárás előtt a Városi Mozi)

Petőfi Népe, 1999. december 16., 4. o., A Városi Mozit is bezárják

Petőfi Népe, 2000. január 13., 4. o., Sebestyén Hajnalka: Egy mozi maradt a belvárosban

Petőfi Népe, 2000. március 1., 4. o., Sebestyén Hajnalka: Egyéves a multiplex-mozi

Petőfi Népe, 2000. március 29., 4. o., S. H.: Ma döntenek a moziépületről (Városi Mozi ügye)

Petőfi Népe, 2000. május 10., 1. és 4. o., Ábrahám Eszter: Halálra ítélt a mozi?, Mozi mozi ellen? 2000. május 11., 4. o., Ábrahám Eszter: Döntöttek a KTE pályáról (új multiplexet építenének a Városi Mozi mellé)

Petőfi Népe, 2000. május 17., 1. o., A mozimentők nem adják fel (kihátráltak a helyi vállalkozók a Városi Mozi felújításától)

Petőfi Népe, 2000. október 6., 1., 2. o., Sebestyén Hajnalka: Siker titka az üzleti életben (változások a multiplexben)

Petőfi Népe, 2001. szeptember 12., 6. o., Bontják az Árpád mozit

Petőfi Népe, 2001. november 28., 6. o., Rajnai Attila: Jogi harc folyik a KTE-pályáért (mégsem lesz új multiplex mozi?)

Petőfi Népe, 2003. október 11., 11. o., Ökrös Csaba: A Malom áll majd a malom helyén (új pláza, új multiplex mozi)

Petőfi Népe, 2003. november 21., 5. o., Bán János: Elutasították a Malom-terveket

Petőfi Népe, 2004. március 31., 1. o., A külcsín megújul, a belbecs marad a régi (elkezdték az Otthon Mozi felújítását)

Petőfi Népe, 2004. május 14., 5. o., A Duna-Tisza köze A-tól Z-ig: Kecskemét (Otthon Mozi felújítás második ütem tervei)

Petőfi Népe, 2004. június 17., 6. o., Józsa Katalin: Felkészültek a vakációra (kertmozi az Otthon udvarán, kibontották a díszes mennyezetet, elhúzódik a felújítás)

Petőfi Népe, 2004. október 8., 1. o., Mihályka Gyula: Nem csak a vásznat bámulhatjuk (a megújult Otthon Moziról)

Petőfi Népe, 2004. december 16., 5. o., A mozimozaik megtekinthető (mozimennyezet látogatás)

Petőfi Népe, 2004. december 20., 4. o., Felújították az Otthon mozit

Petőfi Népe, 2005. augusztus 26., 1. o., Sebestyén Hajnalka: Néztünk, mint a moziban (megnyitott a multiplex mozi a Malomban)

Petőfi Népe, 2007. június 27., 3. o., Rákász Judit: Fenyő Miki, Mirigyék, Al Di Meola (Udvarmozi)

Petőfi Népe, 2007. szeptember 13., 6. o., R. J.: Az Udvarszínház bejött, de testvére az Udvarmozi veszteséggel zárt

Petőfi Népe, 2007. október 24., 14. o., Mazsola is jön a gyerekekhez (tripla jubileum az Otthon Moziban)

Petőfi Népe, 2008. december 2., 1. és 3. o., Csenki Csaba: Most aztán nézhetünk! (bezárt a Palace mozi)

Petőfi Népe, 2008. december 8., 4. o., Cs. Cs.: Ismét peregnek a filmek a kecskeméti Malomban

Petőfi Népe, 2009. február 19., 1. o., Holnap indul a digitális mozi

Petőfi Népe, 2012. november 28., 2. o., A kecskeméti Otthon Mozi is nyert pénzt (digitális vetítőre nyert pályázatot az Otthon Mozi)

Kecskeméti Grátisz, 2013. január 17., 1. és 2. o., Moziba költözik a színház (gazdára talált a Városi Mozi épülete)

Petőfi Népe, 2013. június 15., 5. o., P. Zs.: Megújulását ünnepli az Otthon Mozi (digitalizáció)

MTI, 2016. január 2. (keol.hu) Az Otthon Mozi is nyert a digitális fejlesztésre kiírt pályázaton