Viszonylag fiatal autósmozi 1992-ben vetített először és minden évben májustól szeptemberig tartott vetítést. A 60 férőhellyel rendelkező különlegesség a Fővárosi Autóspiacon található a XIX. kerületben a Nagykőrösi út 162 alatt, az M5-ös autópálya bevezető szakaszánál. Ezen a nagy területen 82 autókereskedő használt személygépkocsi parkja található, ez a legnagyobb Közép-Európában. A mozi 1997-ben a multiplexek térnyelése és az elpártoló látogatók miatt bezárta kapuit.

A győri Hrabal mozi központi helyen, a Teleki László utcában, a Széchenyi tér és az egykori Lyold Mozi mellett, a Mosoni-Duna és az 1-es főút városi szakasza között nagyjából fél úton fekszik. A közelében található a Győri Nemzeti Színház, a Zichy – palota és a Xántus János Múzeum. 15 perc sétával megközelíthető tőle a vasúti pályaudvar és a távolsági buszállomás is.

A mozi jelenlegi épülete 1898-ban épült Rákosligeten munkásotthonnak, de rövid időn belül tönkrement. 1906-ban tisztviselő lakásokká alakították az épület belsejét, 1911-ben Czleidler Lipót szállodát épített a helyén. Kávézójában, a fölszinten egy-egy alkalommal filmvetítések voltak, ezek az első világháborúban rendszeressé váltak. A ’20-as években megcsappant a forgalom és előadásokat is csak elvétve vetítettek, azonban 1931-ben újra folyamatos üzemet vettek fel. Rákosligetet 1950-ben csatolták Budapesthez, ekkor kapta a Maros nevet.

A ráckevei mozi története ismereteink szerint a második világháború előtti időszakra nyúlik vissza, de csak a világégés után kezdte meg működését. 1950-ben államosították és a Pest Megyei Moziüzemi Vállalat kezelésébe került. A tulajdonosi jogkör a Magyar Államé maradt.

2009 márciusában Váczi Art Filmklub néven Vácott nyitott egy kisebb mozi, pótolva azt a szórakozási lehetőséget, ami már 15 éve hiányzik a város kulturális életéből. A filmklubot üzemeltető Solymos Ákos egy hirtelen ötlettől vezérelve döntött úgy, hogy filmszínházat nyit a városban. A belvároshoz közel, a váciak előtt ismert Vörösházban sikerült bérbe vennie egy helyiséget, amit ismeretségein keresztül beszerzett jó állapotú mozi ülésekkel rendezte be.

Szeghalmon már 1906-ban voltak filmvetítések a Polgári Olvasó Egyletben, amely 1912-ben a Kávéház nagytermébe költözött. Ez volt a mozi elődje. 1924-ben a falu főutcáján épült fel az 500 férőhelyes Ambrus Mozgó. Építtetője és üzemeltetője egy helyi gazda, Ambrus Imre, aki örökségét és vagyonának nagy részét a mozira költötte. 1925-től már vetítettek benne.

A Cinema City VIP-ként is emlegetett 6 termes szórakoztatócentrum 2000. december 7-én nyílt meg a budai mozizni vágyók előtt. A legfőbb attrakciója a Platina (6-os) terme, amelyben kizárólag bőrfotelekkel szerelték föl. Az akkor még újnak és szokatlannak tűnő 61 férőhelyével a legkisebb multiplex terem volt.

Az ország második legnagyobb autós mozijának épült 1986-ban. A telket az önkormányzat biztosította a város tulajdonában lévő nagy parkolóból, amelyet a szomszédban lévő fürdőnek építettek, de kihasználatlanul állt. A területre egy óriás vászon épült, amely 1,5 – 2 m2-es CK panelekből áll, összességében 256 m2-t tesz ki.

A mozi jelenlegi épülete az 1700-as évek végén épült úri kaszinónak. 1902-ben az egriek itt találkozhattak először mozgó képpel, amelyet vándormutatványosok hoztak el a városba. Az ’50-es években szakszervezeti székház lett. Itt forgatták a Bakaruhában című filmet 1957-ben. A mozi utolsó gépésze: Godó Ferenc, gyermekszereplőként játszott ebben a filmben.

A Turul Mozi 1965. június 17-én nyílt meg Tatabánya-Újvárosban az akkori mozibesorolás szerint I. kategóriás– úgynevezett bemutató – filmszínházként. A 464 nézõ befogadására alkalmas vetítõterem több évtizeden át közmûvelõdési, szórakoztató és szabadidõs programoknak is helyet biztosított, mivel Újváros egyedüli és legnagyobb közösségi tere volt.A Közmûvelõdés Háza megnyitását követõen már e szerepe visszaszorult. A Turul Mozi 1993-ig a Komárom Megyei Moziüzemi Vállalat kezelésében állt. Az épület önkormányzati tulajdonba, illetve a mozi Tatabánya Megyei Jogú Város által megalapított kft. mûködtetésébe ekkor került.Komárom-Esztergom megye legnagyobb és legkorszerûbb vetítõhelyét valaha 13 fõállású dolgozó üzemeltette, akik mögött állt a vállalati központ mûsor-, propaganda és filmforgalmazási osztálya, a mûszaki osztály valamint az üzemgazdasági osztály személyi és technikai apparátusa. A kilencvenes évektõl 5-7 dolgozó látja el a mozi valamennyi feladatát, miközben a vetítésszám nem csökkent.Tatabánya mozija építészetileg kifogástalan. Nézõterének szerkezete, a vetítõfelület nagysága ma is megfelelõ. Mint speciális funkciójú épület ma is megállja a helyét. Esztétikailag és mûszakilag felújításra szorul. E felújítással,korszerûsítéssel a nézõk jogos kényelmi igényei valósulhatnának meg.A Turul Mozi heti 14 elõadásban vetít filmeket. Évente 110-130 film látható. Mûsoron vannak a legsikeresebb tömegfilmek, de az európai és a magyar filmek sem hiányoznak A mozi látogatottsága – ahogyan valamennyi vetítõhelyé, a multiplexeket is beleértve - folyamatosan csökken. Ennek ellenére a Turul az ország valamennyi hagyományos vetítõhelyét figyelembe véve igen elõkelõ helyen áll: a tizedik helyen. (Több mint 200-ból!!!)2004 õszén Tatabánya Megyei Jogú Város jelentõs beruházással korszerûsítette a mozi hangtechnikáját. A dolby surrand hangzás a látogatók, filmbarátok számára jelentõsen megnöveli a moziélményt. A Közmûvelõdés Háza 2004 júniusától üzemelteti a Turul Mozit. A Turul Mozi – lehetõségei szerint – örömmel tesz eleget minden különelõadásra vonatkozó kérésnek, érdeklõdésnek. Különelõadásokkal kapcsolatban felvilágosítás kérhetõ Pápai Ferenctõl (34/316-644).**************************************************************A Turul moziMúlt. Az újvárosi Turul mozi korosztályomnak az első igazi filmszínházat jelentette. Tisztasággal, renddel, jó filmekkel, ruhatárral, büfével, pénztárak előtt kígyózó sorokkal. Ha a memóriám nem csal, a Rocco és fivéreivel nyitott a ház, aztán A púpos következett a nők álmával, Jean Marais-val a főszerepben. Az első csók is finom volt a tízforintos helyen, a nézőtér utolsó sorában. Az első három sorban csak egy forint ötven volt a jegy.Jelen. Félig berúgott bejárati ajtók. Letépett homlokzat burkolatok. A falakon bordűr helyett stilizált nemi szervek, szabadon és enyhén Picasso-s beütéssel.Jövő. – Négy éve zárt be a létesítmény – mondta Jagicza István, a polgármesteri hivatal közgazdasági szolgálatvezetője.– Üzletrészként már korábban is bérbe adtuk a Turul mozit és a mellette lévő diszkót. Pontosabban a működtetés jogát ruháztuk át egy társaságra, de a tulajdonos mindig is az önkormányzat maradt. A Vértes Center megépültével a korábbi gyér látogatottság tovább csökkent, ez indokolta a bezárását. Közgyűlési határozat született: készüljön az ilyen szellemkastélyok hasznosításáról előterjesztés. Kezdeti érdeklődés már volt, egy merőben más jellegű hasznosításra, de az elhalt.********************************************Komárom Megyei Moziüzemi Vállalat 93ban felszámolták