Az első kőmozi megjelenése a 1930-as évekre tehető, de előtte már jártak a településen vándormozisok is. A második világháború után, a kommunista hatalomátvételt követően mindent államosítottak, beleértve a mozit is. Az ’50-es évek elején megalakult Hajdú-Bihar Megyei Moziüzemi Vállalat vette át az üzemeltetést. Ekkortól működött itt a kulturház, amelyben a mozi is volt.

A mozi múltja homályos, de annyit tudni, hogy a rendszerváltás előtt a Csongrád Megyei Moziüzemi vállalat üzemeltette és 1988-ig volt vetítés, utána sokáig üresen állt a tempfli téri épület. A település önkormányzata 1997-ben végül úgy döntött, hogy átalakítja és létrehozza benne a Deszki Művelődési Ház és Könyvtárt. Ezzel évtizedes problémája oldódott meg a falunak. A 2000. év szeptemberi Falunapon egy németországi cégvezető, aki abban az évben nyáron látogatást tett a Faluházban, 5000 márka adományt küldött a mozigép felújítására.

A Mosonvármegye című hetilap, már 1909-ben és 1910-ben írásokat közölt a mosoni és a magyaróvári mozik megnyitásáról, utóbbi július 17-én nyitotta meg kapuit a Magyar utca 62 alatti Tomacsek-féle házban. Az első nap műsora a következőkből állt: Kirándulás Szudánba (természeti fölvétel), Párisi gyermekélet (komikus jelenet), Japán nők (természeti fölvétel), Egy bizalmas intés (dráma), Aladdin és a csodalámpa (Mese, színezett), Régi iskolatárs (komikus), amelyről másnap a helyi lap számolt be. A jegyek 40 illetve 60 fillérbe kerültek, gyermekeknek 30 fillér volt egy belépő.

Az esztergomi mozihistória 1910-es évekig nyúlik vissza, az első vetítőhelyeket is ekkor nyitották meg, köztük a Kultúr Mozgót is, amely harmadik filmszínházként 1920. december 25-én ejtette először ámulatba közönségét. Az épületet 1837-ben Hilótzky Albert építette meg a Rákóczi téren. Az első film a Damaskus csillaga című alkotás volt, amelyet két részletben láthatott a nagyérdemű. A város többi mozijával versengve különböző szolgáltatásokkal próbálta növelni a vendégek komfortérzetét. Az üzemeltetők a mozi földszintjén Kultur Buffe néven nyitottak üzletet, ahol finom italokkal és hideg szendvicsekkel kedveskedtek az előadás idejére. 

Az első keskenyfilm vetítéseket 1953-ban kezdték a község művelődési házának nagytermében. Az üzemeltető a Csongrád Megyei Moziüzemi Vállalat lett. Az első gépész Széll Mihály volt, aki a Csongrád Megyei Tanács megbízásával a környező tanyasi iskolákat járta aggregátoros hordozható 16 mm-es vetítőgépével 8 éven keresztül. Utóda Kócsó Antal lett, aki tárgyalásokat kezdeményezett a szélesvásznú mozi beindítására. 1962-re megújult a művelődési ház és a nagyterem akusztikája is egyre tökéletesedett. A nagyvetítő mellé megérkezett az engedély is, majd egy év múlva a második gép is szolgálatba állt, így aztán zökkenőmentessé váltak a vetítések.

A mozi egyidős az Arany János Művelődési Központtal, amelyet 1964-65-ben építettek a kornak megfelelő stílusban és korszerű technikai felszereltséggel. A üzemben tartó a Bács-Kiskun Megyei Moziüzemi Vállalat volt, amely az Ókécskei 235 fős mozit is irányította. A nagymozival együtt e kettő volt nyilvántartva a városban állandó vetítőhelyként. Nyaranta gyermektáborokban is vetítettek egy hordozható 16 mm-es vetítőgéppel.

A mozit Jakab János, Nádudvar akkori legmódosabb polgára az 1930-as évek elején nyitotta meg az Úri Kaszinóban. Eleinte csak állóképvetítés volt gramofonon megszólaló zenével és felirattal. Hétvégi egyszeri vetítés volt teltházas előadásokkal. Az első sorokban székek voltak egymás mellett, a hátsókban pedig lócák, amelyekről a gyerekek felállva nézték az előadást. Akkoriban 10 fillér volt a belépő, de sokszor előfordult, hogy egy-egy gyerek csak úgy besurrant. Egyszerre kb. 60 személy fért el a nézőtéren, a vetítések előtt és alatt pedig a büfében nápolyit, csokit és cukorkát árultak.

Letenye életében 1949. év a kultúra szempontjából igen fontos esemény, ugyanis ekkor nyitott ki a mozi az ÁFÉSZ jóvoltából, amelyet az ’50-es évek elején a Zala Megyei Moziüzemi Vállalat vett át. 1950-ben a mozi a „Kiskastélyból” a Művelődési Házként működő volt Andrássy-Szapáry kastélyba költözött, ami ekkor kapta a „Fáklya” nevet.  Ekkor még a nagy érdeklődés miatt naponta vetítettek, ám 1970-ban már csak kedden, szerdán, szombaton és vasárnap volt előadás.  Vasárnap este 2 előadás  volt, ami  matinéval is kiegészült.

Hajdúszoboszló városának történetének meghatározó pillanata 1917. február 4. Ekkor nyitották meg az első mozgószínházat, az Uránust, amelynek díszelőadását a református iskola dísztermében tartották meg. A nyitó filmek a Dráma a tenger fenéken 1. felvonásban. A legújabb háborús felvételek az orosz harctérről. A féltestvérek, társadalmi dráma 4. felvonásban. Duci bácsi hivatal után mulatni megy, rendkívüli kacagtató. Muki randevúja, nagyon humoros. Az előadások kezdete 3, 5, 7 és 9 órakor, a helyárak pedig: Fenntartott hely kor. 1,50; I. hely kor. 1,20; II. hely kor. 90 fillér, III. hely kor. 60 fillér. A terem kellemesen fűtve.

A Rózsadomb Center 29 üzlettel, köztük egy 3 termes mozival nyitott meg 2000. április 14-én Budapesten a Törökvész úton. Az üzemben tartó a Budapest Film volt. Ám már a nyitást követő hónapokban érzékelhető volt az alacsony látogatottság.