Szeghalmon már 1906-ban voltak filmvetítések a Polgári Olvasó Egyletben, amely 1912-ben a Kávéház nagytermébe költözött. Ez volt a mozi elődje. 1924-ben a falu főutcáján épült fel az 500 férőhelyes Ambrus Mozgó. Építtetője és üzemeltetője egy helyi gazda, Ambrus Imre, aki örökségét és vagyonának nagy részét a mozira költötte. 1925-től már vetítettek benne.

A Cinema City VIP-ként is emlegetett 6 termes szórakoztatócentrum 2000. december 7-én nyílt meg a budai mozizni vágyók előtt. A legfőbb attrakciója a Platina (6-os) terme, amelyben kizárólag bőrfotelekkel szerelték föl. Az akkor még újnak és szokatlannak tűnő 61 férőhelyével a legkisebb multiplex terem volt.

Az ország második legnagyobb autós mozijának épült 1986-ban. A telket az önkormányzat biztosította a város tulajdonában lévő nagy parkolóból, amelyet a szomszédban lévő fürdőnek építettek, de kihasználatlanul állt. A területre egy óriás vászon épült, amely 1,5 – 2 m2-es CK panelekből áll, összességében 256 m2-t tesz ki.

A mozi jelenlegi épülete az 1700-as évek végén épült úri kaszinónak. 1902-ben az egriek itt találkozhattak először mozgó képpel, amelyet vándormutatványosok hoztak el a városba. Az ’50-es években szakszervezeti székház lett. Itt forgatták a Bakaruhában című filmet 1957-ben. A mozi utolsó gépésze: Godó Ferenc, gyermekszereplőként játszott ebben a filmben.

A Turul Mozi 1965. június 17-én nyílt meg Tatabánya-Újvárosban az akkori mozibesorolás szerint I. kategóriás– úgynevezett bemutató – filmszínházként. A 464 nézõ befogadására alkalmas vetítõterem több évtizeden át közmûvelõdési, szórakoztató és szabadidõs programoknak is helyet biztosított, mivel Újváros egyedüli és legnagyobb közösségi tere volt.A Közmûvelõdés Háza megnyitását követõen már e szerepe visszaszorult. A Turul Mozi 1993-ig a Komárom Megyei Moziüzemi Vállalat kezelésében állt. Az épület önkormányzati tulajdonba, illetve a mozi Tatabánya Megyei Jogú Város által megalapított kft. mûködtetésébe ekkor került.Komárom-Esztergom megye legnagyobb és legkorszerûbb vetítõhelyét valaha 13 fõállású dolgozó üzemeltette, akik mögött állt a vállalati központ mûsor-, propaganda és filmforgalmazási osztálya, a mûszaki osztály valamint az üzemgazdasági osztály személyi és technikai apparátusa. A kilencvenes évektõl 5-7 dolgozó látja el a mozi valamennyi feladatát, miközben a vetítésszám nem csökkent.Tatabánya mozija építészetileg kifogástalan. Nézõterének szerkezete, a vetítõfelület nagysága ma is megfelelõ. Mint speciális funkciójú épület ma is megállja a helyét. Esztétikailag és mûszakilag felújításra szorul. E felújítással,korszerûsítéssel a nézõk jogos kényelmi igényei valósulhatnának meg.A Turul Mozi heti 14 elõadásban vetít filmeket. Évente 110-130 film látható. Mûsoron vannak a legsikeresebb tömegfilmek, de az európai és a magyar filmek sem hiányoznak A mozi látogatottsága – ahogyan valamennyi vetítõhelyé, a multiplexeket is beleértve - folyamatosan csökken. Ennek ellenére a Turul az ország valamennyi hagyományos vetítõhelyét figyelembe véve igen elõkelõ helyen áll: a tizedik helyen. (Több mint 200-ból!!!)2004 õszén Tatabánya Megyei Jogú Város jelentõs beruházással korszerûsítette a mozi hangtechnikáját. A dolby surrand hangzás a látogatók, filmbarátok számára jelentõsen megnöveli a moziélményt. A Közmûvelõdés Háza 2004 júniusától üzemelteti a Turul Mozit. A Turul Mozi – lehetõségei szerint – örömmel tesz eleget minden különelõadásra vonatkozó kérésnek, érdeklõdésnek. Különelõadásokkal kapcsolatban felvilágosítás kérhetõ Pápai Ferenctõl (34/316-644).**************************************************************A Turul moziMúlt. Az újvárosi Turul mozi korosztályomnak az első igazi filmszínházat jelentette. Tisztasággal, renddel, jó filmekkel, ruhatárral, büfével, pénztárak előtt kígyózó sorokkal. Ha a memóriám nem csal, a Rocco és fivéreivel nyitott a ház, aztán A púpos következett a nők álmával, Jean Marais-val a főszerepben. Az első csók is finom volt a tízforintos helyen, a nézőtér utolsó sorában. Az első három sorban csak egy forint ötven volt a jegy.Jelen. Félig berúgott bejárati ajtók. Letépett homlokzat burkolatok. A falakon bordűr helyett stilizált nemi szervek, szabadon és enyhén Picasso-s beütéssel.Jövő. – Négy éve zárt be a létesítmény – mondta Jagicza István, a polgármesteri hivatal közgazdasági szolgálatvezetője.– Üzletrészként már korábban is bérbe adtuk a Turul mozit és a mellette lévő diszkót. Pontosabban a működtetés jogát ruháztuk át egy társaságra, de a tulajdonos mindig is az önkormányzat maradt. A Vértes Center megépültével a korábbi gyér látogatottság tovább csökkent, ez indokolta a bezárását. Közgyűlési határozat született: készüljön az ilyen szellemkastélyok hasznosításáról előterjesztés. Kezdeti érdeklődés már volt, egy merőben más jellegű hasznosításra, de az elhalt.********************************************Komárom Megyei Moziüzemi Vállalat 93ban felszámolták

Az 1970-es évek végén épült Balatonszárszó belterületén a vasútállomás és a Balaton között egy 300 fő befogadóképességű kertmozi. Sajnos 2004-ben bezárták, mert a műszaki és a statikai állapotok kritikussá váltak, a vetítőgépeket megrongálták, azóta üresen áll.

A történet az 1930-as években kezdődik. Ekkor gondolt nagyot Beck Imre, mozis és filmkölcsönző: Kellene egy nagy méretű utánjátszó mozi. Volt egy telke a Váci út 14. szám alatt, ahol felépítetett egy bérpalotát, melynek alsó szintjén helyett kapott egy mozi. Időközben kitört a háború, így a tényleges nyitás 1946-ban történt, de ekkor már nem Beck, hanem a Mafirt nyitotta a mozit, melyet már akkor is Kossuth Filmszínháznak hívtak.

A szépen csengő nevű filmszínház, amely Békés megye kis városában már 100 éve működik. Annak idején egy nemesi család kezdte a vetítéseket, gyönörű freskókkal díszített, erkélyes mozit létrehozva. Ezt az 50-es években tűntették el és azóta sem volt annyi támogatás az épületre, hogy ez újjászülessen, jelenleg önkormányzati kézben van.

A múlt: Jászárokszálláson 1910. november 13-án 316 taggal megalakult az Ipartestület. Már az alakuló közgyűlésen indítványozták az iparosok, hogy vásároljanak, vagy építsenek olyan székházat, amely az ipartestület hivatalos helyiségein kívül az iparos kör és az önművelődési egyesületek számára is otthont ad. 1926-ban az - akkor még község - központjában impozáns épületet vásároltak. Székházavatásra 1927. december 31-én került sor. A kulturális élet színterévé vált az Ipartestület épülete.

Mielőtt valaki sértésnek venné, nem rosszalló kifejezés a kispiszkos szó. Történészek és mozisok ismerik ezt a kifejezést, ami az utánjátszó, kópiát jóval a premier után, hónapokkal megkapó mozik jelzője volt a század elején. Fővárosunk utolsónak bemutatott mozijában jártam.