A mozi egyidős az Arany János Művelődési Központtal, amelyet 1964-65-ben építettek a kornak megfelelő stílusban és korszerű technikai felszereltséggel. A üzemben tartó a Bács-Kiskun Megyei Moziüzemi Vállalat volt, amely az Ókécskei 235 fős mozit is irányította. A nagymozival együtt e kettő volt nyilvántartva a városban állandó vetítőhelyként. Nyaranta gyermektáborokban is vetítettek egy hordozható 16 mm-es vetítőgéppel.

A mozit Jakab János, Nádudvar akkori legmódosabb polgára az 1930-as évek elején nyitotta meg az Úri Kaszinóban. Eleinte csak állóképvetítés volt gramofonon megszólaló zenével és felirattal. Hétvégi egyszeri vetítés volt teltházas előadásokkal. Az első sorokban székek voltak egymás mellett, a hátsókban pedig lócák, amelyekről a gyerekek felállva nézték az előadást. Akkoriban 10 fillér volt a belépő, de sokszor előfordult, hogy egy-egy gyerek csak úgy besurrant. Egyszerre kb. 60 személy fért el a nézőtéren, a vetítések előtt és alatt pedig a büfében nápolyit, csokit és cukorkát árultak.

Letenye életében 1949. év a kultúra szempontjából igen fontos esemény, ugyanis ekkor nyitott ki a mozi az ÁFÉSZ jóvoltából, amelyet az ’50-es évek elején a Zala Megyei Moziüzemi Vállalat vett át. 1950-ben a mozi a „Kiskastélyból” a Művelődési Házként működő volt Andrássy-Szapáry kastélyba költözött, ami ekkor kapta a „Fáklya” nevet.  Ekkor még a nagy érdeklődés miatt naponta vetítettek, ám 1970-ban már csak kedden, szerdán, szombaton és vasárnap volt előadás.  Vasárnap este 2 előadás  volt, ami  matinéval is kiegészült.

Hajdúszoboszló városának történetének meghatározó pillanata 1917. február 4. Ekkor nyitották meg az első mozgószínházat, az Uránust, amelynek díszelőadását a református iskola dísztermében tartották meg. A nyitó filmek a Dráma a tenger fenéken 1. felvonásban. A legújabb háborús felvételek az orosz harctérről. A féltestvérek, társadalmi dráma 4. felvonásban. Duci bácsi hivatal után mulatni megy, rendkívüli kacagtató. Muki randevúja, nagyon humoros. Az előadások kezdete 3, 5, 7 és 9 órakor, a helyárak pedig: Fenntartott hely kor. 1,50; I. hely kor. 1,20; II. hely kor. 90 fillér, III. hely kor. 60 fillér. A terem kellemesen fűtve.

A Rózsadomb Center 29 üzlettel, köztük egy 3 termes mozival nyitott meg 2000. április 14-én Budapesten a Törökvész úton. Az üzemben tartó a Budapest Film volt. Ám már a nyitást követő hónapokban érzékelhető volt az alacsony látogatottság.

Viszonylag fiatal autósmozi 1992-ben vetített először és minden évben májustól szeptemberig tartott vetítést. A 60 férőhellyel rendelkező különlegesség a Fővárosi Autóspiacon található a XIX. kerületben a Nagykőrösi út 162 alatt, az M5-ös autópálya bevezető szakaszánál. Ezen a nagy területen 82 autókereskedő használt személygépkocsi parkja található, ez a legnagyobb Közép-Európában. A mozi 1997-ben a multiplexek térnyelése és az elpártoló látogatók miatt bezárta kapuit.

A győri Hrabal mozi központi helyen, a Teleki László utcában, a Széchenyi tér és az egykori Lyold Mozi mellett, a Mosoni-Duna és az 1-es főút városi szakasza között nagyjából fél úton fekszik. A közelében található a Győri Nemzeti Színház, a Zichy – palota és a Xántus János Múzeum. 15 perc sétával megközelíthető tőle a vasúti pályaudvar és a távolsági buszállomás is.

A mozi jelenlegi épülete 1898-ban épült Rákosligeten munkásotthonnak, de rövid időn belül tönkrement. 1906-ban tisztviselő lakásokká alakították az épület belsejét, 1911-ben Czleidler Lipót szállodát épített a helyén. Kávézójában, a fölszinten egy-egy alkalommal filmvetítések voltak, ezek az első világháborúban rendszeressé váltak. A ’20-as években megcsappant a forgalom és előadásokat is csak elvétve vetítettek, azonban 1931-ben újra folyamatos üzemet vettek fel. Rákosligetet 1950-ben csatolták Budapesthez, ekkor kapta a Maros nevet.

A ráckevei mozi története ismereteink szerint a második világháború előtti időszakra nyúlik vissza, de csak a világégés után kezdte meg működését. 1950-ben államosították és a Pest Megyei Moziüzemi Vállalat kezelésébe került. A tulajdonosi jogkör a Magyar Államé maradt.

2009 márciusában Váczi Art Filmklub néven Vácott nyitott egy kisebb mozi, pótolva azt a szórakozási lehetőséget, ami már 15 éve hiányzik a város kulturális életéből. A filmklubot üzemeltető Solymos Ákos egy hirtelen ötlettől vezérelve döntött úgy, hogy filmszínházat nyit a városban. A belvároshoz közel, a váciak előtt ismert Vörösházban sikerült bérbe vennie egy helyiséget, amit ismeretségein keresztül beszerzett jó állapotú mozi ülésekkel rendezte be.