Bejegyzéskép Kiskunlacháza mozitörténetének egy kisebb darabjáról van részletes információnk, amely jelenlegi filmszínházzal indul 1992-ben. Az építésének gondolata még a moziüzemi vállalatok időszakában fogalmazódott meg, végül pedig a jogutód, az önkormányzat kezelésében indult útjára. A helyi moziás hőskoráról csupán annyi tudható, hogy az 50-es években még két mozi is működött a településen, amelyek közül az egyik az ötvenes évek közepéig, a második pedig 1982. tavaszáig,  hozzávetőleg a 16mm-es filmek korszakának végéig üzemelt. Azt követően mozi hiányában, a művelődési házban tartottak pénteken filmvetítéseket. Vándormozis vetítés-technikával oldották meg a vetítést.

2013. február 03. vasárnap

Bejegyzéskép Rendszeres vetítések már az 1920-as évek közepétől folytak Szabadszálláson. Petrik Józsefné általános ismertetője és képtára is feltűnteti. 1936-ban Bányai János hadirokkant kapott engedélyt mozgófényképüzem működtetésére.

2012. december 20. csütörtök

Bejegyzéskép 2006 nyarán egy kulturális különlegesség született a Margit-szigeten, egy kertmozit hoztak létre a mozgóképkultúra színfoltjaként akkoriban a Budapest Film, Odeon, Funzine, film.hu és a Francia Intézet támogatásával. Azóta minden nyáron 2 hetente teljes kihasználtsággal működik.

2012. december 02. vasárnap

Bejegyzéskép A városban, a régi Kristály Vendéglőben 1905. január 1-én és 2-án tartották az első filmvetítéseket, ezt követően 1908 augusztusában Tepla Nándor kétnaposra tervezett vándormozi előadását egy hónaposra hosszabbította. 1909-ben Csicsáky Ferenc helyi polgárt egy állandó mozi létesítése motiválta, amely nem volt hosszú életű. Ezután csak 1917 elején, Jurcsó Antal nyomdatulajdonos nyújtott be moziépítési kérelmet a képviselőtestülethez a Rákóczi térre, amelyet elutasítottak ugyan, de 1917. április 8-án megnyitotta Modern Mozgó nevű vetítőhelyét, amely az ipartestületi székházban tartottak.

2012. augusztus 07. kedd

Bejegyzéskép A pitvarosi mozizás története a második világháború utáni időszakban kezdődött. A faluközpontban szemelték ki a vetítésre alkalmas épületet, ahol egy 16 mm-es géppel vetítettek, az üzembentartó a Csongrád Megyei Moziüzemi Vállalat lett. A vetítőhelyiség 1983-ig működött, majd az épület leromlott állapota, illetve a keskenyvetítés kiszorulása miatt bezárt. Mozizni a szomszédos Mezőhegyesre lehetett átutazni, ám a település vezetőinek már megfogalmazódott egy új művelődési központ építése, amelyben többek között mozit is létre kívántak hozni.

2012. július 01. vasárnap

Bejegyzéskép Kiskunmajsa első vetítőhelyei vándormozisok sátraiban voltak az első világháború előtt. 1923-ban Sipos Szabó Béla saját vendéglőjét modern szállodával bővítette és kialakíttatott egy 300 férőhelyes mozit is, ez volt az első állandó mozi, amely a Petőfi nevet viselte. Kezdetben csak némafilmeket vetítő filmszínház óriási sikerrel működött, hiszen Majsa és a környező települések lakosai is idejártak kikapcsolódni. A ’20-as évek vége felé Sipos Szabó Béla csődbe jutott, 1928-ban Balogh József vendéglős vette át a Petőfi Mozgószínházat, amely ekkor igen romos állapotban volt.

2012. március 19. hétfő

Bejegyzéskép Kenese egyike volt azon Balaton-parti településeknek, ahol elsők között létesítettek mozgóképszínházat. Kurucz István (1883. Kutas) 1934-ben telepedett le Kenesén. Megvásárolta a falu központjában lévő Nagy vendéglőt és a vendégfogadóhoz tartozó istállót átalakította mozivá.

2012. január 18. szerda

Bejegyzéskép Nagykanizsán 1896. november 8-án láthattak először filmet a poros kisváros polgárai a Polgári Egylet katakombájának fűtött termében. Hoffmann Soma úr hozta el az Edison által feltalált úgynevezett Kinema-Fénykép-Készüléket, amely segítségével az álló fényképek mozgásba lendültek. Az újdonság szenzációjaként bemutatott 15-20 filmből álló műsorra a hely ára viszonylag magas 30 és 50 krajcár között mozgott, de párja nem akadt ennek az attrakciónak az egész környéken.

2011. december 24. szombat

Bejegyzéskép Az Európa Mozi mai épületét 1871-ben tervezték. 1900. január 1-től mozgókép mutatványokat vetítettek a Kerepesi út 82 alatt található épületben, amelyben ekkor a Sport Kávézó foglalt helyet. 1912-ig minden évben tűzoltósági és rendőrségi engedélyezés kellett a működéshez. 1929-ben Roxy Mozira keresztelték, 1942-ben a mozik magyarosított nevet kaptak, így ez a filmszínház az Attila nevet kapta. Az üzemeltetési jogoktól a zsidó származásúakat megfosztották és egy hadiözvegy kapta meg azt. A háború után Rákóczi úti Híradó Mozi lett, majd 1947-ben a Beck család visszakapta a filmszínházat, ettől kezdve ismét Roxy néven üzemelt tovább.

2011. december 10. szombat

Bejegyzéskép A tihanyi mozizás kezdete az 1950-es évek elejére nyúlik vissza, amikor az akkori iskola termében megkezdődtek a vetítések napi rendszerességgel, 16 mm-es egy gépes keskenyfilmvetítés formájában. Az üzemeltető a Veszprém Megyei Moziüzemi vállalat volt. Az üléseket mindenkinek magának kellett vinnie, de maximum 50-60 ülőalkalmatosságot lehetett elhelyezni. Szinte mindig teltházasok voltak a vetítések, vasárnap 2 előadás volt, a jegyeket 1-2 forintért adták mindössze.

2011. október 10. hétfő