Az első magyarországi multiplex mozi az 1989-ben létrejött InterCom nevéhez fűződik, amelynek korábban ugyan már voltak nagyvárosi mozijai, de ezektől a ’90-es évek derekán teljesen megvált. A hazai multiplex kultúrát megteremtő és mozitrendeket átformáló Hollywood Multiplex a filmforgalmazó égisze alatt, különálló társaságként indult. A világhírű Village Cinemas hálózat tagjaként garantált minőségi szórakoztatást nyújtott minden vendégének, ezáltal a mozilátogató széleskörű moziélmény részese lehetett.

Kiskunlacháza mozitörténetének egy kisebb darabjáról van részletes információnk, amely jelenlegi filmszínházzal indul 1992-ben. Az építésének gondolata még a moziüzemi vállalatok időszakában fogalmazódott meg, végül pedig a jogutód, az önkormányzat kezelésében indult útjára. A helyi moziás hőskoráról csupán annyi tudható, hogy az 50-es években még két mozi is működött a településen, amelyek közül az egyik az ötvenes évek közepéig, a második pedig 1982. tavaszáig,  hozzávetőleg a 16mm-es filmek korszakának végéig üzemelt. Azt követően mozi hiányában, a művelődési házban tartottak pénteken filmvetítéseket. Vándormozis vetítés-technikával oldották meg a vetítést.

Rendszeres vetítések már az 1920-as évek közepétől folytak Szabadszálláson. Petrik Józsefné általános ismertetője és képtára is feltűnteti. 1936-ban Bányai János hadirokkant kapott engedélyt mozgófényképüzem működtetésére.

2006 nyarán egy kulturális különlegesség született a Margit-szigeten, egy kertmozit hoztak létre a mozgóképkultúra színfoltjaként akkoriban a Budapest Film, Odeon, Funzine, film.hu és a Francia Intézet támogatásával. Azóta minden nyáron 2 hetente teljes kihasználtsággal működik.

A városban, a régi Kristály Vendéglőben 1905. január 1-én és 2-án tartották az első filmvetítéseket, ezt követően 1908 augusztusában Tepla Nándor kétnaposra tervezett vándormozi előadását egy hónaposra hosszabbította. 1909-ben Csicsáky Ferenc helyi polgárt egy állandó mozi létesítése motiválta, amely nem volt hosszú életű. Ezután csak 1917 elején, Jurcsó Antal nyomdatulajdonos nyújtott be moziépítési kérelmet a képviselőtestülethez a Rákóczi térre, amelyet elutasítottak ugyan, de 1917. április 8-án megnyitotta Modern Mozgó nevű vetítőhelyét, amely az ipartestületi székházban tartottak.

A pitvarosi mozizás története a második világháború utáni időszakban kezdődött. A faluközpontban szemelték ki a vetítésre alkalmas épületet, ahol egy 16 mm-es géppel vetítettek, az üzembentartó a Csongrád Megyei Moziüzemi Vállalat lett. A vetítőhelyiség 1983-ig működött, majd az épület leromlott állapota, illetve a keskenyvetítés kiszorulása miatt bezárt. Mozizni a szomszédos Mezőhegyesre lehetett átutazni, ám a település vezetőinek már megfogalmazódott egy új művelődési központ építése, amelyben többek között mozit is létre kívántak hozni.

Kiskunmajsa első vetítőhelyei vándormozisok sátraiban voltak az első világháború előtt. 1923-ban Sipos Szabó Béla saját vendéglőjét modern szállodával bővítette és kialakíttatott egy 300 férőhelyes mozit is, ez volt az első állandó mozi, amely a Petőfi nevet viselte. Kezdetben csak némafilmeket vetítő filmszínház óriási sikerrel működött, hiszen Majsa és a környező települések lakosai is idejártak kikapcsolódni. A ’20-as évek vége felé Sipos Szabó Béla csődbe jutott, 1928-ban Balogh József vendéglős vette át a Petőfi Mozgószínházat, amely ekkor igen romos állapotban volt.

Kenese egyike volt azon Balaton-parti településeknek, ahol elsők között létesítettek mozgóképszínházat. Kurucz István (1883. Kutas) 1934-ben telepedett le Kenesén. Megvásárolta a falu központjában lévő Nagy vendéglőt és a vendégfogadóhoz tartozó istállót átalakította mozivá.

Nagykanizsán 1896. november 8-án láthattak először filmet a poros kisváros polgárai a Polgári Egylet katakombájának fűtött termében. Hoffmann Soma úr hozta el az Edison által feltalált úgynevezett Kinema-Fénykép-Készüléket, amely segítségével az álló fényképek mozgásba lendültek. Az újdonság szenzációjaként bemutatott 15-20 filmből álló műsorra a hely ára viszonylag magas 30 és 50 krajcár között mozgott, de párja nem akadt ennek az attrakciónak az egész környéken.

Az Európa Mozi mai épületét 1871-ben tervezték. 1900. január 1-től mozgókép mutatványokat vetítettek a Kerepesi út 82 alatt található épületben, amelyben ekkor a Sport Kávézó foglalt helyet. 1912-ig minden évben tűzoltósági és rendőrségi engedélyezés kellett a működéshez. 1929-ben Roxy Mozira keresztelték, 1942-ben a mozik magyarosított nevet kaptak, így ez a filmszínház az Attila nevet kapta. Az üzemeltetési jogoktól a zsidó származásúakat megfosztották és egy hadiözvegy kapta meg azt. A háború után Rákóczi úti Híradó Mozi lett, majd 1947-ben a Beck család visszakapta a filmszínházat, ettől kezdve ismét Roxy néven üzemelt tovább.