A kertmozizás az 1930-as években terjedt el a hangosfilm bejövetelekor, a Balaton partján az 50-60-as években alakultak ki. A dinamikusan növekvő számú és népszerű kertmozik nagyon elterjedtekké váltak és szinte minden községre jutott egy, nem kellett nélkülözniük az üdülőknek a szórakozás eme formáját a nyári szabadság eltöltése alatt sem. Somogy Megye területén 11 mozi, ebből 3 terem mozi és 8 kertmozi működött. Siófokon voltak a legjobban felszereltek, a város központjában egy kert- és egy teremmozival.

Loyd Színház néven 1937 októberében nyitotta meg kapuit a Hollán Ernő utcában a lipótvárosi közönség számára. Az alapító a Lipótvárosi Mozgókép Rt. volt, a 490 fős mozitermet Hofstatter Béla és Domány Ferenc építészek tervezték. A 1949. június 21-én a Duna Mozi megnevezést vette fel, ekkor került az üzemeltetés a Mozgóképüzemi Nemzeti Vállalat birtokába, 1954-ben pedig több fővárosi filmszínházzal együtt a Fővárosi Moziüzemi vállalat irányítása alá.

Az első magyarországi multiplex mozi az 1989-ben létrejött InterCom nevéhez fűződik, amelynek korábban ugyan már voltak nagyvárosi mozijai, de ezektől a ’90-es évek derekán teljesen megvált. A hazai multiplex kultúrát megteremtő és mozitrendeket átformáló Hollywood Multiplex a filmforgalmazó égisze alatt, különálló társaságként indult. A világhírű Village Cinemas hálózat tagjaként garantált minőségi szórakoztatást nyújtott minden vendégének, ezáltal a mozilátogató széleskörű moziélmény részese lehetett.

Kiskunlacháza mozitörténetének egy kisebb darabjáról van részletes információnk, amely jelenlegi filmszínházzal indul 1992-ben. Az építésének gondolata még a moziüzemi vállalatok időszakában fogalmazódott meg, végül pedig a jogutód, az önkormányzat kezelésében indult útjára. A helyi moziás hőskoráról csupán annyi tudható, hogy az 50-es években még két mozi is működött a településen, amelyek közül az egyik az ötvenes évek közepéig, a második pedig 1982. tavaszáig,  hozzávetőleg a 16mm-es filmek korszakának végéig üzemelt. Azt követően mozi hiányában, a művelődési házban tartottak pénteken filmvetítéseket. Vándormozis vetítés-technikával oldották meg a vetítést.

Rendszeres vetítések már az 1920-as évek közepétől folytak Szabadszálláson. Petrik Józsefné általános ismertetője és képtára is feltűnteti. 1936-ban Bányai János hadirokkant kapott engedélyt mozgófényképüzem működtetésére.

2006 nyarán egy kulturális különlegesség született a Margit-szigeten, egy kertmozit hoztak létre a mozgóképkultúra színfoltjaként akkoriban a Budapest Film, Odeon, Funzine, film.hu és a Francia Intézet támogatásával. Azóta minden nyáron 2 hetente teljes kihasználtsággal működik.

A városban, a régi Kristály Vendéglőben 1905. január 1-én és 2-án tartották az első filmvetítéseket, ezt követően 1908 augusztusában Tepla Nándor kétnaposra tervezett vándormozi előadását egy hónaposra hosszabbította. 1909-ben Csicsáky Ferenc helyi polgárt egy állandó mozi létesítése motiválta, amely nem volt hosszú életű. Ezután csak 1917 elején, Jurcsó Antal nyomdatulajdonos nyújtott be moziépítési kérelmet a képviselőtestülethez a Rákóczi térre, amelyet elutasítottak ugyan, de 1917. április 8-án megnyitotta Modern Mozgó nevű vetítőhelyét, amely az ipartestületi székházban tartottak.

A pitvarosi mozizás története a második világháború utáni időszakban kezdődött. A faluközpontban szemelték ki a vetítésre alkalmas épületet, ahol egy 16 mm-es géppel vetítettek, az üzembentartó a Csongrád Megyei Moziüzemi Vállalat lett. A vetítőhelyiség 1983-ig működött, majd az épület leromlott állapota, illetve a keskenyvetítés kiszorulása miatt bezárt. Mozizni a szomszédos Mezőhegyesre lehetett átutazni, ám a település vezetőinek már megfogalmazódott egy új művelődési központ építése, amelyben többek között mozit is létre kívántak hozni.

Kiskunmajsa első vetítőhelyei vándormozisok sátraiban voltak az első világháború előtt. 1923-ban Sipos Szabó Béla saját vendéglőjét modern szállodával bővítette és kialakíttatott egy 300 férőhelyes mozit is, ez volt az első állandó mozi, amely a Petőfi nevet viselte. Kezdetben csak némafilmeket vetítő filmszínház óriási sikerrel működött, hiszen Majsa és a környező települések lakosai is idejártak kikapcsolódni. A ’20-as évek vége felé Sipos Szabó Béla csődbe jutott, 1928-ban Balogh József vendéglős vette át a Petőfi Mozgószínházat, amely ekkor igen romos állapotban volt.

Kenese egyike volt azon Balaton-parti településeknek, ahol elsők között létesítettek mozgóképszínházat. Kurucz István (1883. Kutas) 1934-ben telepedett le Kenesén. Megvásárolta a falu központjában lévő Nagy vendéglőt és a vendégfogadóhoz tartozó istállót átalakította mozivá.