Mozihistória

A füzesgyarmati mozi építését dr. Balogh Károly orvos kezdte meg 1910-ben, aki még ebben az évben meghalt, ezért fia vette át a mozi ügyét. 1914-ben fejezték be az építést, majd megkezdte a működést Apolló néven. Az építésvezető Kaján Pál volt. Az egész szeghalmi járásban ez volt az egyetlen mozi akkoriban, befogadóképessége mindössze 200-280 fő volt.

Szegedet viszonylag hamar elérte a mozgófényképek újdonsága, más városokkal hasonlóan itt is a vurstlik, mutatványosok és kávéházak humoros képsorai, látványos tájképei voltak a néhány méteres tekercsek főbb témái. Ha a közönség megunta a képsorokat, a mutatványosok tovább álltak, nem maradtak néhány napnál tovább. A bevételből újabb tekercseket vásároltak és így járták az országot, később már hosszabb filmeket vetítettek, amelyek a film mozgásán túl már kisebb történeteket meséltek el és csak később lettek a hosszabb cselekményű filmek.

Hódmezővásárhelyen 1898. február 27-én és 28-án tartottak legelőször filmvetítéseket a cinematographot bemutató Edison Színház jóvoltából, Kővári Mór szervezésében a Fekete Sas Szálloda emeleti nagytermében. A 12 pontból álló műsor 2 napig volt látható. Helyárai számozott körszékeken 60 krajcár, zártszéken 40 krajcár, állóhely 25 krajcár volt, a műsor este 8 órakor kezdődött. A repertoárban alig egyperces filmecskék voltak, rövidke bohózatok, híradók és dokumentumfilmek. A sajtó híradásai szerint 1901 végéig hat ízben fordult meg ilyen mutatvány a városban. A hivatalosan is támogatott Uránia Magyar Tudományos Színház vidéki körútjain 1901 és 1907 között négy alkalommal érintette Vásárhelyt.

Ózd községben 1912 májusában kezdték meg az első filmvetítéseket az Olvasó Egylet Színháztermében, amelyhez hadisegélyezési forrásból vettek vetítőt. Két-három hetente egy-egy filmet adtak le, 1913-tól már hetenként vetítettek. Az első világháborútól hétköznap is voltak előadások. A néma filmek vetítése alatt a gyári zenekar tagjaiból alakult hattagú vonós kamarazenészek szolgáltatták a zenei aláfestést. Az Olvasó mozija mellett szinte alig találni másik mozikról említést, ez feltehetőleg azért fordulhatott elő, mert a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt (Rima) uralma és a régió zárt közössége nemigen engedte, hogy a helyi lapok említést tegyenek más vetítőhelyekről. Egy-egy a környéktől távolabbi lap mégis arról árulkodik, hogy igen, voltak más mozgóképszínházak is.

1902. szeptember 16-án a fővárosi Uránia Tudományos Színház tette tiszteletét a városban és a színültig megtelt nézőtéren helyet foglalók Monte Carlót, valamint a Riviérát láthatták mozgóképek formájában, 17-én az első magyar megrendezett, játékfilmes elemeket tartalmazó magyar filmalkotás, a Táncz, 18-án pedig a Sport került a vászonra. 1905 májusában a Lifka-féle Elektro Bioskop színház nyílt a Vásártéren, amely rezgésmentes, tiszta és intenzív képsorokat ígért az orosz-japán háború felvételeiről, valamint mulattató képsorokról. 1905. szeptember 20-án az Uránia ismét 3 napos vetítést szervezett, a korábbi panaszokat orvosolva új vetítőberendezéssel. 1906. június 10-én nyitott a Tulipán Mozgó-fénykép Színház a Szent István fürdőkert újonnan kialakított termében, I. hely 30 korona, II. hely 20 korona, a gyermekek fél áron kaptak belépőt.

1896. december 10-én egy Bécsből érkezett vándormozis bemutatta a Lumiére fivérek által a császárvárosba küldött tekercseit, ez volt a legelső alkalom, hogy a soproniak mozgóképeket láthattak. 1900 novemberében az Uránia vidéki szakosztálya Pozsonyban és Sopronban vendégszerepelt és előadásra kerültek Pekár Gyula Spanyolországa és A bikaviadalok mozgóképei. 1904. október 18-án a Budapesti Uránia Színház 3 napon át vendégeskedett Sopron Városi Színházában, ekkor bemutattak mozgóképeket is a színházi előadás kiegészítéseként. 180 színes kép mellett érdekes és humoros mozgóképeket is levetítettek a nagyérdemű közönségnek rendes színházi helyárakon.

1901. április 14-én volt az első vándorvetítés a városban, ahol az ifjúságnak csak 40 fillér volt a belépő. 1902. március 8-án és 9-én az Uránia Magyar Tudományos Színház látogatott el Sátoraljaújhelyre. A két napon más-más műsorral várta a város nagyérdeműit, színházi árakon. 1904. február 20-án Homes és Madme Fey a fűtetlen városi színház helyett, Magyar Király Szállóban amerikai mozgófénykép előadásokat tartottak négy napon át. Jegyárak 2 és 1,4 korona között, állójegy 60 fillér, diák- és katonajegy 40 fillér. 1904. július 23-án Bioskop nyílt egy önálló épületben, 5-6 napig vetítettek, helyárak 30 és 80 fillér között. 1905. augusztus 30-án az Első Budapesti Villamos Színház nyitott a Magyar Király szálloda tánctermében, ahol mozgófényképekkel mulattatta a közönséget. Helyárak 1 korona és 60 fillér között, állójegy 30, gyermekjegy 20 fillér. A szünet alatt gramofonnnal szolgáltattak zenét. 1907. július 20-án az Apolló Mozgófénykép színház a Magyra Király Szálloda udvarában tartotta vendégelőadását hat napon át változatos műsorral. Helyárak 1 korona, 60 és 40 fillér, diák-, gyermek- és katonajegyek 30 fillér.

Szemesen az első filmvetítésre 1923 novemberében került sor a Kohn-féle vendéglőben, az úgynevezett Híres Csárdában. A gépésznek még kézzel kellett hajtania a vetítőgép karját. A vetítés a vendéglő mögötti részen egy nádból épített helyiségben volt.

Az 1900-as években már ismert volt a ceglédi polgárok előtt a mozgókép a vándormutatványosok által, az első szervezett előadásra azonban 1908. március 1-én került sor, ekkor hozta vendégelőadását a városba a budapesti Uránia, bár a korabeli újságban méltatlankodó közönség a minőséget kifogásolta, a kimaradt felvételek, a kép homályossága és a felolvasó hibái miatt. 1908-ban Székely Jakab kérvényt nyújtott be, hogy a színház épületében mozgóképeket vetíthessen. 1908. december végén nyitott az első mozgóképszínház az Árpád téri Rónay-féle ház földszintjén, a vetítőhely állandó moziként nyitott (történészek vitatják). 1909-ben a Széchenyi téren állították fel, az Adler-félét, igaz, ez is csak ideiglenes villanyszínház volt. 1911-ben a Vigadóban megkezdte működését az Apolló, de nem volt hosszú életű. Az Urániát 1911-ben építették fel a Rákóczi úton, a Rigó-féle házban, az első vetítésre augusztus 20-án került sor.

Az első mozik megalakulása a második világháború utáni évekre vezethető vissza. Az Alkotmány volt a település bemutatómozija, amely az államosítás előtt az 1926-ban épült ipartestület székháza volt. Egy 160 fős mozi volt, amely kisebb volt, mint a két másik, éppen emiatt szinte azonnal elkeltek a jegyek a vetítésekre.