Bejegyzéskép Kiskunmajsa első vetítőhelyei vándormozisok sátraiban voltak az első világháború előtt. 1923-ban Sipos Szabó Béla saját vendéglőjét modern szállodával bővítette és kialakíttatott egy 300 férőhelyes mozit is, ez volt az első állandó mozi, amely a Petőfi nevet viselte. Kezdetben csak némafilmeket vetítő filmszínház óriási sikerrel működött, hiszen Majsa és a környező települések lakosai is idejártak kikapcsolódni. A ’20-as évek vége felé Sipos Szabó Béla csődbe jutott, 1928-ban Balogh József vendéglős vette át a Petőfi Mozgószínházat, amely ekkor igen romos állapotban volt.

2012. március 19. hétfő

Bejegyzéskép Kenese egyike volt azon Balaton-parti településeknek, ahol elsők között létesítettek mozgóképszínházat. Kurucz István (1883. Kutas) 1934-ben telepedett le Kenesén. Megvásárolta a falu központjában lévő Nagy vendéglőt és a vendégfogadóhoz tartozó istállót átalakította mozivá.

2012. január 18. szerda

Bejegyzéskép Nagykanizsán 1896. november 8-án láthattak először filmet a poros kisváros polgárai a Polgári Egylet katakombájának fűtött termében. Hoffmann Soma úr hozta el az Edison által feltalált úgynevezett Kinema-Fénykép-Készüléket, amely segítségével az álló fényképek mozgásba lendültek. Az újdonság szenzációjaként bemutatott 15-20 filmből álló műsorra a hely ára viszonylag magas 30 és 50 krajcár között mozgott, de párja nem akadt ennek az attrakciónak az egész környéken.

2011. december 24. szombat

Bejegyzéskép Az Európa Mozi mai épületét 1871-ben tervezték. 1900. január 1-től mozgókép mutatványokat vetítettek a Kerepesi út 82 alatt található épületben, amelyben ekkor a Sport Kávézó foglalt helyet. 1912-ig minden évben tűzoltósági és rendőrségi engedélyezés kellett a működéshez. 1929-ben Roxy Mozira keresztelték, 1942-ben a mozik magyarosított nevet kaptak, így ez a filmszínház az Attila nevet kapta. Az üzemeltetési jogoktól a zsidó származásúakat megfosztották és egy hadiözvegy kapta meg azt. A háború után Rákóczi úti Híradó Mozi lett, majd 1947-ben a Beck család visszakapta a filmszínházat, ettől kezdve ismét Roxy néven üzemelt tovább.

2011. december 10. szombat

Bejegyzéskép A tihanyi mozizás kezdete az 1950-es évek elejére nyúlik vissza, amikor az akkori iskola termében megkezdődtek a vetítések napi rendszerességgel, 16 mm-es egy gépes keskenyfilmvetítés formájában. Az üzemeltető a Veszprém Megyei Moziüzemi vállalat volt. Az üléseket mindenkinek magának kellett vinnie, de maximum 50-60 ülőalkalmatosságot lehetett elhelyezni. Szinte mindig teltházasok voltak a vetítések, vasárnap 2 előadás volt, a jegyeket 1-2 forintért adták mindössze.

2011. október 10. hétfő

Bejegyzéskép Az első kőmozi megjelenése a 1930-as évekre tehető, de előtte már jártak a településen vándormozisok is. A második világháború után, a kommunista hatalomátvételt követően mindent államosítottak, beleértve a mozit is. Az ’50-es évek elején megalakult Hajdú-Bihar Megyei Moziüzemi Vállalat vette át az üzemeltetést. Ekkortól működött itt a kulturház, amelyben a mozi is volt.

2011. szeptember 27. kedd

Bejegyzéskép A mozi múltja homályos, de annyit tudni, hogy a rendszerváltás előtt a Csongrád Megyei Moziüzemi vállalat üzemeltette és 1988-ig volt vetítés, utána sokáig üresen állt a tempfli téri épület. A település önkormányzata 1997-ben végül úgy döntött, hogy átalakítja és létrehozza benne a Deszki Művelődési Ház és Könyvtárt. Ezzel évtizedes problémája oldódott meg a falunak. A 2000. év szeptemberi Falunapon egy németországi cégvezető, aki abban az évben nyáron látogatást tett a Faluházban, 5000 márka adományt küldött a mozigép felújítására.

2011. augusztus 29. hétfő

Bejegyzéskép A Mosonvármegye című hetilap, már 1909-ben és 1910-ben írásokat közölt a mosoni és a magyaróvári mozik megnyitásáról, utóbbi július 17-én nyitotta meg kapuit a Magyar utca 62 alatti Tomacsek-féle házban. Az első nap műsora a következőkből állt: Kirándulás Szudánba (természeti fölvétel), Párisi gyermekélet (komikus jelenet), Japán nők (természeti fölvétel), Egy bizalmas intés (dráma), Aladdin és a csodalámpa (Mese, színezett), Régi iskolatárs (komikus), amelyről másnap a helyi lap számolt be. A jegyek 40 illetve 60 fillérbe kerültek, gyermekeknek 30 fillér volt egy belépő.

2011. augusztus 25. csütörtök

Bejegyzéskép Az esztergomi mozihistória 1910-es évekig nyúlik vissza, az első vetítőhelyeket is ekkor nyitották meg, köztük a Kultúr Mozgót is, amely harmadik filmszínházként 1920. december 25-én ejtette először ámulatba közönségét. Az épületet 1837-ben Hilótzky Albert építette meg a Rákóczi téren. Az első film a Damaskus csillaga című alkotás volt, amelyet két részletben láthatott a nagyérdemű. A város többi mozijával versengve különböző szolgáltatásokkal próbálta növelni a vendégek komfortérzetét. Az üzemeltetők a mozi földszintjén Kultur Buffe néven nyitottak üzletet, ahol finom italokkal és hideg szendvicsekkel kedveskedtek az előadás idejére. 

2011. július 05. kedd

Bejegyzéskép Az első keskenyfilm vetítéseket 1953-ban kezdték a község művelődési házának nagytermében. Az üzemeltető a Csongrád Megyei Moziüzemi Vállalat lett. Az első gépész Széll Mihály volt, aki a Csongrád Megyei Tanács megbízásával a környező tanyasi iskolákat járta aggregátoros hordozható 16 mm-es vetítőgépével 8 éven keresztül. Utóda Kócsó Antal lett, aki tárgyalásokat kezdeményezett a szélesvásznú mozi beindítására. 1962-re megújult a művelődési ház és a nagyterem akusztikája is egyre tökéletesedett. A nagyvetítő mellé megérkezett az engedély is, majd egy év múlva a második gép is szolgálatba állt, így aztán zökkenőmentessé váltak a vetítések.

2011. június 18. szombat