Az épületet tövig lebontatta és egy teljesen újat húzott fel, ez lett a Nemzeti Mozgó. A felújítás idejére nem maradtak mozi nélkül a majsai polgárok, 1930. június 15-én a Kunsági Hírlap kertmozi nyitásáról tett említést, amelyet nagy áldozatok árán sikerült üzembe állítani és a meleg hónapokban szombaton és vasárnap ott pergették le a filmalkotásokat. 1932. október végén nyitott ki ismét a 250 személyes mozgó, benne felső- és oldalpáholyt, fenntartott helyet, zárt-, kör- és támlásszéket alakítottak ki. A belépődíjat 20 fillér és 2 pengő közötti áron kínálták. Vetítések szombaton és vasárnap voltak 3, 5 és 7 órakor, de igény szerint hétfőn is volt előadás. A gépész kezdetben Félegyházáról járt ki, de rövid időn belül saját állandó gépészt alkalmaztak. Az új vetítőgépet Pesten, a Samson Electric Company-tól szerezték be 12 000 pengőért, amivel 1932. december 16-án már hangosfilmet is vetítettek. Nyitó film az akkori legnagyobb magyar alkotást A vén gazembert sikerült műsorra tűzni. A mozitulajdonos szerint a gép és a hozzá tartozó technika felvette a versenyt bármelyik fővárosi mozival. A nézőszám elmaradt a várttól, ezért rövidesen egy 10 szelvényes bérletet bocsátott ki a filmszínház, amelyben a 10. előadásért nem kellett fizetni. 1934-ben további kedvezmény járt azoknak, aki négy előadásra ültek be, mert az ötödiket ingyen kapták. Később pedig szerdán és csütörtökönként egy jeggyel ketten ülhettek be. A mozi neve nem sokkal később Kossuth Mozgóra változott.
A második világháborút követően a szovjet bevonulás után a katonáknak tartottak mozielőadásokat. 1949-ben államosították a mozit, a háborúban katonaként elesett tulajdonos felesége pénztárosként megtűrt személy volt. 1950-es évek elején megalakult a Bács-Kiskun Megyei Moziüzemi Vállalat, amely irányítása alá tartozott a filmszínház is. 1958 nyarán egy új, másik vetítőgépet vásároltak 100 000 Ft értékben, hogy szünetek nélkül játszhassák a filmeket. A mozi 1963-ban a régi épületéből az akkor megnyíló Művelődési Központba kerül át, amely kombinált, 450 férőhelyes mozi- és színházteremmel rendelkezett. 1960-ban a mozik országos szinten elérték a nézőszám csúcsot, ezután évről évre hullámzó volt a nézettség, de megfigyelhető lassú apadás jellemezte azt. A csökkenő tendenciát korszerűsítésekkel, moziba járást ösztönző elemekkel kívánták megfordítani. Ilyen megfontolásból alakult meg 1972 szeptemberében az Ifjúsági Filmbarát Kör, amelynek tagjai 2 forint ellenében nézhettek filmet, a bemutatott alkotásokról előadásokat hallgathattak, művészekkel és kritikusokkal találkozhattak, ankétok és filmelemzés részesei lehettek. A moziba sokszor inkább a nagysikerű kommerszfilmekre ült be a közönség, amelyek ellensúlyozására a vezetés igyekezett a szocialista népművelő filmekkel előállni, mivel az akkori hatalom ezt várta el tőlük. A nyugati filmek fokozatos beáramlása és a különböző filmklubok szinten tartották a nézők érdeklődését a mozik iránt. Az apróbb korszerűsítések (szélesvásznú vetítés, korszerűbb hangrendszer, videótéka) szintén ezt a célt szolgálták. A rendszerváltásra azonban gyökeresen átalakultak az igények. A nézőszám egy év alatt rendkívül hatalmasat esett, a mozi pedig az önkormányzat kezébe került a moziüzemi vállalat megszűnése miatt.
Ma a város mozija a Konecsni György Kulturális Központ szerves része, a város központjában, a Hősök terén található. Épülete régies, a szocreál irányzatnak megfelelően épült, 2011-ben korszerű felújításon esett át a homlokzat és a belső helyiségek is. A látogatóknak parkoló és biciklitároló áll rendelkezésére, a közösségi járművekkel érkezők az intézmény előtt szállhatnak le az autóbuszokról. A moziterem szemben a bejárattal, az előtérből nyílik, itt találjuk a mozipénztárt is, ahol a jegyváltás kizárólag készpénzzel lehetséges. A terem lépcsőzetes üléssor elrendezésű, barna szövetű, alacsony háttámlás székekből áll. Akadálymentes közlekedés a kerekesszékkel közlekedő látogatóknak a moziterem kijáratán át van lehetőség. A vászon hatalmas, előadás előtt és után függönnyel takart. A terem többfunkciósságáról a színpad, illetve az alatta megbúvó hangverseny akna tanúskodik. A gépházban 2 db Meo 5 XB típusú 35 mm-es vetítőgép áll, a hangrendszer Dolby Sztereo. A belépő ára: 500 Ft, a jegyek helyre szólnak. Műsorra kerülő filmek a nagyvárosi premier mozikból néhány hét alatt kikerülő kópiákból állnak. Nagy hangsúly fekszik helyi igényekre, főleg a sikerművek és a családi-, illetve gyermekfilmek kerülnek műsorra. Előadások kétheti rendszerességgel péntekenként és szombatonként 17 és 19 órakor kezdődnek. Az első főleg a kisebbeknek és a családoknak szóló vetítés, az esti inkább a magasabb korosztály szórakoztató mozija. Hétköznap délelőttönként az óvodásokat és kisiskolásokat igény szerint matinévetítésekkel örvendeztetik meg.
Kiskunmajsa mozija ma a nézők lassú fogyása miatt már csak időszakos jelleggel vetít. Életének befejező időszakát éli, hiszen a digitalizálásra nincs az önkormányzatnak fedezete. A kormányzat által kiírt pályázatra a kiszabott feltételek hiányában nincs lehetősége. Amíg a 35 mm-es kópiás vetítés jelen van, addig a mozi is kitart. Látogassuk, szeressük a városban közel 100 éve működő kulturálódás formát, amíg lehetőségünk van rá!