Már 1908 áprilisában a városban vetített az Apolló Bioskop, amely érdekes és szép mozgófényképeket mutatott be közönségének, akik szép számmal jelentek meg az eseményen. 1909-ben az Otthon kávéházban is voltak vetítések, a helyi lapok szerint az úri közönség a hölgyek díszes kalapjai miatt nem élvezhette teljeskörűen az előadásokat. 1910-ben a színházban rendezett mozielőadásokat Pfeiffer Ignác Pünkösd két napján. 1911-ben Drucker Mór és Nagel Benő állandó mozi-színház építésére adott be kérelmet a városnak, a Pannónia Mozgót november 26-án fel is avatták és a közönség egyre nagyobb számban látogatta az előadásokat. 1912 szeptemberében gazdát cserélt a mozi, a Pannónia befejezte előadásait, helyén pedig Uránia néven működött tovább, amelyet Kohn Mór üzemeltetett, de a mozgó a város kezelésében maradt. 1914-ben beszélő mozival hívogatták a közönséget az Urániába, már ekkor próbálkoztak a megszólaló filmmel? 1914 nyarán kertmozival indítottak a Polgári kör kerthelyiségében. 1920 után az Urániát már Városi Mozinak hívták, 1924-ban felújították. 1926-ban hanyatlásnak indult, egyre kevesebben látogatták a pápaiak egyetlen kulturális szórakoztató intézményét. Az ok a konkurencia hiányában egyre silányabb műsorok vetítése volt, ezért a Star filmgyár egy új mozi építésén és az ehhez szükséges engedélyek megszerzésére kért engedélyt.

1927. november 5-én megnyílt a Jókai-mozgó, amely a budapesti Star filmgyár vezetése alatt nyitotta meg kapuit. Igazgatója Márer Sándor volt. Az 1930. november 10-én Pápát is elérte a hangos film diadala és a némafilmek korszaka leáldozott. 1939. május 8-án, a Corso Filmszínház nyitotta meg kapuit, aznap két teltházas Szegény gazdagok című filmmel, akkora volt az érdeklődés a filmre, hogy sokan nem jutottak jegyhez. Az épületet a Pápai Mozgóképipari Kft. Singer Antal kocsmárostól vásárolta meg. A mozgó a ma is működő Petőfi Mozi, amelyet Punk Béla építész tervei és Faa Mihály építési vállalkozó kivitelezési munkája alapján építettek. Gobbi Hilda Kossuth díjas színművész édesapja, Gobbi Ede volt az első igazgatója a filmszínháznak, aki eredetileg kárpitos volt, de a világháborúban századosi rangban szolgált. Míg a Corso csak mozifilmek vetítésére volt alkalmas, addig a 400 férőhelyes Jókai a hatalmas színpadával betöltötte a kultúrház és a színház szerepét is. Felvetették egy 3000 fő befogadására alkalmas kultúrház építését, ám ez költségmegtakarítási szempontok miatt végül a Jókai Mozi kultúrházzá átalakításává zsugorodott össze. Pápa nagyszámú katonai bázis volt (ma is az), a mozikat a lakosságon kívül az esti kimenőt kapott katonák is rendszeresen látogatták.

A világháborúban súlyos sebeket kapott a Jókai Mozgó, amelynek beszakadt a teteje, helyreállítása szorgos kezek munkája, 1945. július 16-án nyílt meg. A Szociáldemokrata Párt 10 évre kapta meg az üzemeltetési jogot. A Corso Filmszínházban a háború kitörése után is folytak a vetítések, hír- és propagandaanyagokat vetítettek. A mozi alá korábban légoltalmi pincéket építettek, amelyekre a háború alatt szükség is volt, mert több bombatámadás is érte a várost. Hacker Gyula a város mindkét mozijának gépésze az 1945. március 22-ei támadás után kimenekítette a mozigépeket és azokat Körmenden rejtette el, majd sértetlenül visszakerültek.

A pápai mozikat 1948-ban államosították, átvételük július 3-án történt meg a MAFIRT részére, amíg az állami üzemi vállalat meg nem alakult. A Corso a Kisgazdapárttól vették el és Kovács Ernőt bízták meg a vezetéssel, a Jókai vezetője Gobbi Ede lett. A Jókai Mozi 1953-tól Jókai Kultúrotthon néven működött, ezt követően pedig több név- és helyváltoztatás történt. 1985-től jogutódként Jókai Mór Művelődési Központban működött, de a rendszerváltás után megszűnt illetve időszakossá váltak a vetítések. Az 1950-es években Petőfi Mozi névre keresztelt filmszínház mindvégig ugyanabban az épületben működött és a Jókait maga mögé utasítva maradt meg moziként. 2011. május 5-ig naponta vetítő filmszínház volt, igaz egyre kevesebben látogatták, az utolsó hónapokban 5-10%-os kihasználtsággal üzemelt. A felújítás alatt kérdésessé vált a folytatás is.

Ezután kezdődtek meg az épület külső-belső felújítási munkálatai, amelyek igencsak elhúzódtak. 2012-től mozipótló előadásokat vetítettek a Jókai Kulturális és Szabadidő Központ színháztermében analóg vetítővel és projektorral keddenként és kéthetente vasárnaponként a családoknak, hogy a filmkedvelőknek legyen lehetőségük a városban mozizni a Petőfi Mozi felújítása alatt is és ne vándoroljanak el pl. Győrbe emiatt. 2012 szeptemberében pályázatot írtak ki az üzemeltetésre, amire egyetlen pályázóként érkezett Micsik Zoltán, gödöllői mozigépész részéről. Vele kötöttek szerződést, majd megkezdődtek a mozitechnikai és nézőtéri munkálatok. 2013. március 2-án a Petőfi Mozi megújulva a legújabb digitális vetítőrendszerrel, valamint egy hetes filmfesztivállal nyitott meg. Ezt követően pedig a multiplexekkel egy időben tudta vetíteni a premiereket, akár 3D-ben. Azóta kisebb-nagyobb átalakítások történtek, Magyarországon elsőként itt üzemeltek be jegykiadó automatát, amelyen a foglalásokat is át lehet venni. Megújult az előtér, bővült a büfé kapacitása, bankkártyás fizetés a büfé-pénztárnál, a terem ajtóinak lecserélése többek között. Távlati tervekben a nézőtéri fotelek cseréje és a nézőtér átalakítása, hangrendszer fejlesztése várható.

A mozit a Deák Ferenc utca 8. alatt találjuk, amely egy mozgalmas belvárosi utca, a filmszínház jól illik ebben a miliőbe. A város 19-20. század városias átépülés jeleit mutatja, az egyszintes polgárházak és a többszintes tömbházak zárt sora váltogatják egymást, közéjük ékelődik az 1860-as évek modernkori épületeként a filmszínház épülete. A felújításkor a moziépület előtti járda az épületről függesztett üvegpárkányt kapott, később pedig a mozi felirat is kikerült a homlokzatra.

Megközelítése a Március 15-e tér irányából lehetséges a Kossuth utca felől, mert a Deák Ferenc utca egyirányú. Az autóval érkezőknek a parkolásért fizetniük kell, de az esti előadásokra már díjmentes a parkolás, a kerékpárosok az épület mellett nem, de a közelben lévő tereken tudják lezárni kétkerekűiket. A tömegközlekedést használó látogatók számára a közelben lévő buszállomás 5-10 perc könnyed sétával elérhető, akár az utolsó vetítésről is könnyen hazajuthatnak a vidékről érkezők, de több helyi járat megállója is a közelben található.

A kétszárnyú ajtón belépve az előtérbe jutunk. Itt van a jegypénztár, ahol készpénzes jegyváltás mellett bankkártyával is kiegyenlíthetjük a jegyárat, illetve a telefonon és az online lefoglalt tiketteket az előadás előtt legkésőbb 30 perccel vehetjük át, különben azok törlődnek a rendszerből és tovább értékesíthetik a helyeket. A tiketteket online is megválthatjuk, ekkor a visszaigazolt emailben küldött számsort kell bemutatni vagy bediktálni, majd engednek tovább a terembe. A jegypénztár mellett van a büfépult, ahol a gazdag elemózsia és üdítőkínálattal állnak a mozizók rendelkezésére, a kínálat részei a frissen pattogatott kukorica, szószos nachos, különféle snackek, csokoládék, gumicukor, valamint szénsavas és rostos üdítők, ásványvizek, teák. Ezeket menüben pénztárcakímélő módon is megvásárolhatjuk.

A földszinten 170 férőhelyes terembe két oldalon lehet bejutni hangszigetelt ajtókon át, amely enyhén lejtős üléssor elrendezésű, lehajtható ülésű, fejtámlás, szövet kartámaszos, pohártartós és kényelmes fotelekből áll. Az oldalfalak faborításúak, de nagy részük az akusztikai és esztétikai szempontok miatt szövetborításban részesültek. Az auditórium egy 68 személyes erkéllyel is rendelkezik, ahonnan pazar látvány tárulkozik az amúgy gigantikus nagyságú (13.5*5.5m) és 56,7 négyzetméter hasznos felületű és enyhe görbületű Harkness perforált ezüstvászonra. Az 5.1-es hangrendszer és a Kcs típusú hangfalak együtt garancia a jó hangzásra.

A hangrendszer lelke egy Dolby CP750-es hangprocesszor, amely a végfokok által szólaltatja meg a beltéri hangszórókat. A gépházban egy Doremi szerverrel ellátott Christie CP2220-as 2K felbontású vetítő dolgozik, a 3000W-os lámpa fénye megannyiszor ejti ámulatba a látogatót. A szerver a vetítőgép működési beállítása mellett többek között a film lejátszása, a reklámok, előzetesek és a teremvilágítás kezelése is a feladatok közé tartozik, valamint tárolókapacitással is rendelkezik. Magyarországon az első olyan mozi, ahol a DepthQ 3D rendszer üzemel. Az ehhez tartozó szűrőt a vetítőgép optikája elé rögzítették, amely egy sínes konzolon helyezkedik el, egy automatika segítségével a vetítőgép optikája elöl kihalad, ha csak 2D-ben vetít. A térhatású képélmény elengedhetetlen kelléke a polarizációs eljárással készült szemüveg, amely a jegypénztárban megvásárolható. A gépházban egy öreg Meo 5XB is áll, ám ezt ma már nemigen használják, egyrészt már több éve nem használják, másrészt inkább egyfajta szemléltetőeszközként van még a gépházban, hogy az iskoláscsoportok gépházlátogatáskor össze tudják hasonlítani a régi technikát az újjal.

Filmkínálatát a legújabb premierek színesítik, amelyek a nagyobb mozik műsorában is megtalálhatók. A műsor hétről hétre változik és a mozivezetés a környék illetve a város lakosságának igényeire törekedve állítja össze a heti műsort. Szerdánként artfilmeket is bemutatnak. A Dunántúlon ez az egyetlen olyan hagyományos mozi, ahol eredeti verzióban, felirattal vagy anélkül is vetítik az amúgy országosan csak szinkronosan bemutatott filmeket. Mivel a város repülőterén számos amerikai katona állomásozik, rendszeresen igénybe is veszik ezt a szolgáltatást. Nem ritkák a premier előtti vetítések, amelyek a bemutató napját megelőző estén vagy hétvégén tárnak a nézők szeme elé. A nyitvatartás a helyi szokásokhoz igazodik, délután 15-16 óra között kezdődik az első előadás, este pedig 20 órakor indul az utolsó. Hétvégén egy koradélutáni vetítés is indul a családoknak és a gyermekeknek kedvezve.

Jegyárai egy átlagos vidéki mozi színvonalát tükrözi. Egy teljes árú jegy 1450 forintba kerül, ugyanez kedvezményesen 1250 Ft. Kedvezményre a diákok, gyermekek és a nyugdíjasok, valamint a névre szóló kedvezmény kártya tulajdonosok jogosultak. Akciós nap a szerda, ekkor mindenki számára 1250 Ft a jegyár, ekkor kerülnek műsorra az eredeti verzióban vetített, valamint a magasabb művészeti értéket megjelenítő filmek is. Csoportos kedvezmény 15 főtől érvényes, a jegyár pedig egyéni megbeszélés szerint alakul. Az éves törzskártya egy évre 1450 forintba kerül, a 3D szemüveg 250 forintért, az ajándékjegy 1450 forintért váltható. A 2D és a 3D jegyár azonos.

Pápa önkormányzata azon bátor települések közé tartozik, amely egy 20-25 ezres nagyságú városként az elsők között adott lehetőséget mozijának a digitális átállásra. Ehhez persze szükséges volt egy merész vállalkozóra, aki egy színvonalas filmszínházat biztosított a pápaiak számára. Közönsége pedig gyakori moziba járással hálálja meg a törődést.

 

források:

Pápa és vidéke 1908. évi 18. szám (Apolló Bioskop)

Pápa és vidéke 1910. évi 21. szám (Mozi a színházban)

Pápa és vidéke 1911. évi 50. szám (Pannonia Mozgó)

Pápa és vidéke 1927. évi 46. szám (Jókai Mozgószínház)

Pápa és vidéke 1939. évi 21. szám (Corso filmszínház)

Pápai néplap 1945. évi 13. szám (újranyit a Jókai)

Pápai kis újság 1948. évi 27. szám (államosítás)

Veszprémi napló 2012. évi 78. szám (mozipótló)

valamint az Arcanum Digitális Tudománytár és a Hungaricana Közgyűjteményi portál