Nádudvari Mozi

2011. február 23. szerda | Írta: Forgács Balázs
A mozit Jakab János, Nádudvar akkori legmódosabb polgára az 1930-as évek elején nyitotta meg az Úri Kaszinóban. Eleinte csak állóképvetítés volt gramofonon megszólaló zenével és felirattal. Hétvégi egyszeri vetítés volt teltházas előadásokkal. Az első sorokban székek voltak egymás mellett, a hátsókban pedig lócák, amelyekről a gyerekek felállva nézték az előadást. Akkoriban 10 fillér volt a belépő, de sokszor előfordult, hogy egy-egy gyerek csak úgy besurrant. Egyszerre kb. 60 személy fért el a nézőtéren, a vetítések előtt és alatt pedig a büfében nápolyit, csokit és cukorkát árultak.

1937-ben Varga József, majd halála után annak felesége vette át az üzemeltetést. Az átvétel után rögtön modernizáltak és mozgóképet is vetítettek. A filmszínházzá érett kultúrtermet átköltöztették a település Mester utca sarkán lévő volt vaskereskedésébe, ahol több évtizedig üzemelt. A háború alatt is folyamatos volt a vetítés, a híradókban az uralkodó politikai eszméket adták. Az 1949-ben nyugdíjba vonult özv. Varga Józsefné, a Matkovics nevű házaspár vette át és próbálta fellendíteni a mozit. Mivel a háború alatt az áramrendszert szolgáló hajdúszoboszlói állomást rommá lőtték, itt csak generátoros dinamóval voltak képesek működésbe hozni a vetítőgépet, amelyet Budapestről hozattak. Ezt egy Hoffer traktorral tudták működésbe hozni egy lapos ékszíjjal. Ha ment a traktor, ment a vetítés is. A faluban itt volt először áram a háború után.
Az 1950. év elhozta az államosítást és a megyei Moziipari Vállalat vette át az üzemeltetést, a mozivezető pedig Nagy Sándorné lett. Az ezt követő években szombaton egy, vasárnap pedig három előadás volt. 1958. december 1-től Zsom Andrásné vette át az üzemeltetést, ő érte el, hogy a mozi állandó szórakozási lehetőséggé váljon. Hetente 6 napon voltak előadások, délelőttönként pedig matiné. Óriási látogatottság volt, leginkább magyar és szovjet, néha olasz, német és francia, elvétve amerikai filmek is mentek. Kasszasikerek voltak a szovjet Zója, a Távolban egy fehér vitorla vagy a cári rendszert bemutató történetek és a Híradók. A vetítés ívlámpás, szenes, szélesvásznú gépekkel történt. Előfordult, hogy különféle rendezvények emelték a vetítések színvonalát. Volt, hogy zsonglőrök szórakoztatták a látogatókat az előadások előtt. Minden évben megrendezték a megyei filmhetet, aminek nézettségi számát tekintve mindig Nádudvar nyert. Volt szovjet filmhét is, ezeken napjában egymás után három filmet vetítettek teltházzal. A TSZ is volt, hogy kibérelt egy-egy előadást és ezekre klubtagjait hívta meg. Érdekesség, hogy volt 2 találat a lottón és a nyereményt a moziban adták át, még furcsább, hogy a nyertes mindkétszer ugyanaz a személy volt. 1965 után Forgó Józsefné irányította a filmszínházat, amely ezektől az évektől belső és külső átalakításokon esett át. 1977-ben Ráz Szilárdné kezdte meg az irányítást. Ezekben az időkben  a Volt egyszer egy vadnyugat, az indiános filmek, Bud Spencer – Bujtor filmek, Ben Hur voltak a legkedveltebb alkotások. A 80-as években még filmklub is működött, ezek zártkörű vetítések voltak és mindig volt egy 100-150 fős törzsgárda, akik ezekre jártak.
A rendszerváltás után az önkormányzat kezébe került és a nézőszám is erősen megcsappant. 1992 novemberében átköltöztették jelenlegi helyére a Művelődési Házba. Itt egy többfunkciós teremben vannak a vetítések, amelyet több alkalommal is a leállás fenyegetett, de mindig túlélte. Jelenleg csak keddenként és péntekenként vannak előadások.
A műsor több hetes vagy néhány hónapos sikerfilmekből áll, leginkább a városban élők igényeit kívánja kielégíteni. A terem lejtős üléssor kialakítású szövetülésekkel ellátott. A vászon nagy, mozgatható, a hangrendszer Dolby Sztereó. A gépházban pedig egy Meo 5X vetítőgéppár foglal helyet.
Csak remélni tudjuk, hogy Nádudvar továbbra is nagy figyelmet fordít a város kulturális életének és nem hagyja kárba veszni nagy múltú moziját.

Utoljára frissítve: 2017. április 19. szerda 17:56