Nádasdy András nagyapja, Kerekes Lajos üzemeltette az első nem állandó mozit családjával, a nagypapa vetített, a nagymama zongorázott a film vetítése alatt, kiemelve a filmvásznon megjelent humoros vagy drámai jeleneteket. Ez volt a némafilmek hőskora, a film és a színház különleges és nagyszerű együtthatása. Később Nádasdy János a fiatal festőművész feleségével, Kerekes Katókával 1936-ban nagy pénzügyi nehézségek árán megépítik saját mozijukat. Akkor már hangosfilmként ment a vetítés, nagy sikerrel. A II. Világháború eljövetelével, a frontok váltakozásával továbbra is mentek a propaganda filmek, egyszer a németeknek, máskor az oroszoknak. Attól függött, hogy állt a frontvonal. Kórházként is funkcionált, közben ment a vetítés a katonák számára. A háború után a református gyülekezetnek adott helyet, mivel a templomot a háború során lebombázták. A háború, államosítás és a forradalom viszontagságai után is megmaradt mozinak. Az államosítás után a Pest-megyei Moziüzemi Vállalat üzemeltette. Az 1990-es években a rendszerváltás után, újból a Nádasdy család tulajdona, és a mozit tovább üzemeltetik. Napjainkban a Nádasdy András, apja nyomdokaiba lépve ő is képzőművészként alkot, de elhivatottsága mellett tovább folytatja Tamás fiával az elődök által rájuk bízott örökséget, a mozit. A tradíciókkal rendelkező Nádasdy Filmszínház a nehézségek ellenére a mai napig is működik a család üzemeltetésében. Több éve már, hogy a mozi magyar és art filmek játszására szakosodva kulturális lehetőséget biztosít a térség közönsége számára. Elhivatottságának és szemléletének jegyében ezt a munkát tovább folytatják a művészet és az egyetemes kultúra terjesztésével, hogy szellemi értékeink mindenki számára elérhetővé váljanak. 2011 után nehézkessé vált az amúgy is ingatag kópiaellátás, az országos vetítési rendszer analógról a DCI technológiára készült átállni, majd részben, később teljesen átállt. A Nádasdy Filmszínház ebben az időben szinte kizárólag projektorral vetítettek és a kisebb forgalmazók filmjeit illesztették műsoraikba, ez nagyon kevés látogatót vonzott. Az utolsó utáni pillanatban 2013. december 19-én, majdnem Karácsonyra sikerült a helyzetet orvosolni a Magyar Kormány 2013. évi art mozikat megcélzó digitális vetítőre kiírt pályázatán elnyert pénzösszeggel és az ebből vásárolt vetítőgéppel és digitális hangrendszer kiépítésével. Ezzel megoldódni látszik a további üzemeltetés és így tovább fennmaradhat egy olyan hagyomány, amit talán bizonyos szempontok alapján a világörökség részének is tekinthetnénk.
A moziépület a város központjától déli irányban, a Szilágyi Lajos utcában áll. A tömegközlekedést választók 100 méterre található buszmegállóból és a 250 méterre lévő HÉV megállótól néhány perces sétával érhetők el. Az autókkal érkezőket 20 férőhelyes parkoló várja, ahol ingyenesen hagyhatják járműveiket. A kerékpárosok sajnos nem tudják lezárni kétkerekűiket, mert nincs erre kijelölt hely.
Az épület homlokzata átalakuláson megy át, vakolatlan állapotban várja a megújulást, bejárata kissé rendezetlen, de kerekesszékkel könnyen megközelíthető. A mozi előtere régmúlt hangulatot idéz, a falakon emlékek, relikviák alkotnak egy kisebb kiállítást. Szemben a kis pénztárablak korláttal, balra a széles elemózsiakínálattal rendelkező büfé van, ahol mindent megtalálunk, ami egy jó mozifilmhez dukál. A pénztárban lehet átvenni a telefonon előzetesen lefoglalt jegyeket, legkésőbb az előadás kezdete előtt 30 perccel, különben azok értékesítésre kerülhetnek. Fizetni csak készpénzzel lehet.
A moziteremben mintha megállt volna az idő, a berendezés és a nézőtéri ülések komfortja megkopott, az 1970-es éveket idézi. Helytakarékos, 295 férőhelyes nézőtér lejtős üléssor elrendezésű, alacsony háttámlás, lehajtható ülésű, párnázott faülésekből áll. A terem boltíves mennyezettel, nagy színpaddal és egy 9 x 4 méter méretű vászonnal rendelkezik. A teremben Dolby Digital hangrendszert kapott 2013-ban.
A gépházban egy Barco DP2K-10S vetítőgép dolgozik Doremi szerverrel, amely a háttértároló szerepét is betölti, valamint egy CP750-es hangprocesszor és végfokerősítői szolgálnak. A gépházban még egy csehszlovák gyártmányú Meopta vetítőgéppár is áll, azonban működés közben nemigen láthatjuk már őket.
A mozi filmkínálata igen sokrétű, hiszen igyekszik kedvezni a szórakoztató műfajnak és a nagyobb művészeti tartalmakat is műsorra veszi. Napi 3 előadásban a délutáni film általában a gyermekeknek, családoknak szóló animációs filmek, a koraesti sávban főleg art kategóriás alkotások, míg az este 8-as film az aktuális premier vígjátékok, akciófilmek ideje. A mozielőadásokon kívül időnként élőszereplős előadás és a teltházas Stand Up műfaj is megmutatja magát.
A jegyár nagyon pénztárcakímélő, minden látogatónak 900 forintba kerül, a páholy, vagyis a hátsó 2 sorban 1000 forintot kell fizetni a helyért, ezek valamivel kényelmesebb ülések is, télen a légbefúvók innen fújják be a meleg levegőt, tehát itt van a legmelegebb is.
Szigetszentmiklós mozija bár komoly lépéseket tett a mozi megmentésében a digitalizálással, nem elhanyagolható tény, hogy a mozi teljes átalakulása nem várathat magára, a környék mozijaival nem csak a technikai fejlődéssel kell tartani a tempót, hanem a küllemben is fel kell tudnia vennie a versenyt, amely akár újabb nézőket is be tudna csábítani a nézőtérre.
történeti forrás: nadasdyfilmszinhaz.hu
