L.A.: - A multiplex mozik az évek folyamán kialakították a saját egyéniségüket. Ez a jövőben is így lesz, hiszen, ahol kialakult már egy rendszer, az megmaradt és egy másik mozi építése sem bolygatta meg jelentősen. A peremkerületi filmszínházak nem szenvednek hátrányt a belvárosi társaikkal szemben, hiszen az agglomeráció és a környéki lakosság elsősorban ezeket a mozikat részesítik előnyben, így kiegyenlített az arány. Jó példa erre a Palace Campona 11 termes multiplexe, ami mindamellett, hogy egy forgalmas külvárosi bevásárlóközpontban található, az elővárosi forgalma is jelentős. Érd, Százhalombatta, Martonvásár irányából rendkívül sokan járnak ide szórakozni, a budatétényi lakosok mellett. Részben köszönhető a színes filmkínálatnak és annak, hogy az egyik terem digitalizált.

Mozivilág: - Hogyan látja a multiplex mozik piaci helyzetét vidéken? Hogyan illeszkedik be a multiplex a „kisvárosi” kulturális életbe?

L.A.: - Elsősorban olyan műsorpolitikával állnak elő, ami abban a térségben hiányt pótló szórakozási lehetőséget teremt meg. A kaposvári Palace mozi esetében különösen igaz ez, hiszen nem csak a városban, hanem a megyében is ez az egyetlen üzemelő mozi. Mindemellett fontos a helyi igények felmérése, amihez a moziknak igazodniuk kell. Kaposváron például filmklubokra van igény. Egy héten már 3 napon keresztül vetítenek egy előre kiválasztott filmet a 2 nagy teremben. Szintén kimagaslóan nagy látogatottságúak a magyar alkotások, tavaly először megrendezésre kerültek a Magyar Filmnapok, amelyet óriási érdeklődés övezett. Az esemény idén is megrendezésre kerül.

Mozivilág: - A közönségnek időnként újdonságokat kell mutatni. Hogyan vélekedik ennek megvalósításáról?

L.A.: - Egyértelművé vált, hogy a multiplex mozik jövője a digitalizálásban rejlik. Ez főleg azoknak a moziknak jelent majd ugrásszerű látogató növekedést, ahol alacsony terem szám miatt kevesebb film jut el. Más területen is szükség van előrelépésre: a Palace Cinemas mozihálózat például rengeteg újítással jelentkezik, ilyenek például a Ladies’ Night, a Mans’ Night, a Mozifanatikusok éjszakája vagy a hamarosan megvalósuló Palace Minimozi. Ezek különleges programkínálatok, amely azoknak is remek szórakozási lehetőség, akik egyébként csak ritkán vagy egyáltalán nem jönnének moziba.

Mozivilág: - Mit gondol a multiplexek jegyár képzéséről? Elképzelhetőnek tartja-e, hogy alacsonyabb jegyár mellett sokkal többen látogatnák a filmszínházakat, ezáltal sokkal nagyobb lenne a mozik bevételei? (pl. moziünnep)

L.A.: - Nem hiszem, hogy sokkal többen jönnének, másrészt ez a moziknak sem lenne kifizetődő, hiszen egy 500 forintos jegyárból nem lehet megfelelően gazdálkodni. A mozik bevétele csupán 50-55%, a többit a forgalmazó viszi el. A maradékból kell fizetni a jogdíjakat, a mozi rezsi költségeit, az alkalmazottak bérét és ebből a pénzből kell fejleszteni is, hiszen a multiplexek nem kapnak állami segítséget. Másrészt nem mondanám drágának a magyar jegyárakat, hiszen Csehországban és Szlovákiában is 1 euróval magasabbak a jegyárak, Ausztriában majdnem 10 euró egy mozijegy, mi még így is elesünk az átlagtól, tehát viszonylag olcsónak számít egy 1450 forintos jegyár.

Mozivilág: - Fontosnak tartja-e, hogy a multiplexek art filmeket is játszanak vagy art besorolást kapjon egy vagy több terem?

L.A.: - Mit nevezünk art filmnek? Unikumnak számít hazánkban, hogy az Art Besorolási Bizottság az összes hazai alkotást és olyan műveket is besorol ebbe a kategóriába, ami nem művész film. Ha a jelenlegi állapotot vesszük alapul, akkor igen, fontosnak tartom, hogy vetítsük ezeket. Ám a ténylegesen művész filmeket nem, hiszen amúgy sem kapna egyik olyan mozi sem támogatást, amelyik nem tagja az art hálózatnak. Az viszont, hogy art hálózatba kerüljön egy mozi, fontos kritériumoknak kell megfelelni és egy soktermes a nagysikerű filmek dömpingjében nem engedheti meg magának, hogy egy kevesebb nézőszámot vonzó alkotást fő műsoridőben műsorra tűzzön. Az art műveknek megvannak a helyei, ezek a kis mozik, a nézőközönsége is inkább odajár szívesebben.

Mozivilág: - A digitális forradalom mennyire fogja átformálni a piacot? Mennyire fognak elterjedni az opera-balett előadások? Szükség van-e az e-cinema hálózat kiépítésére? Melyik digitális technika lesz a legelterjedtebb?

L.A.: - A „forradalom” elkezdődött, itt-ott már látni ennek jeleit, hiszen már üzemelnek a digitális vetítők. A digitális és a 3D előadások ezeken a helyeken ugrásszerű nézőszám növekedést hoztak, hiszen olyan nézők is betérnek ezekre az előadásokra, akik eddig nem tették. Az opera és balett előadások is a digitális technika egyik új eleme, amely felvételről vagy élőben, HD minőségben színdarabok, díjátadók, koncertek közvetítésére alkalmas. Ezek az előadások olyan rétegeket is becsalnak a moziba, akik egyébként nem jönnének. Az e-cinema hálózat a kis moziknak kitalált vetítési nem, segítségével olyan alkotásokat is premierben játszhatnak, amelyeket csak sokkal később kapnának meg. A multiplexeket nem fenyegeti ez a veszély, tehát nekik nem származik előnyük ebből. Az, hogy melyik digitális technika lesz a legelterjedtebb, nem tudni. Mindegyik mozi vagy mozihálózat maga válogatja meg ezt. Jelenleg 3 féle digitális technika terjedt el Magyarországon. A legelterjedtebb a Dolby 3D Cinema és Masterimage, de találkozhatunk a Real-D technikával is. Úgy gondolom, bármely technológiával vetítő moziban nézünk 3D filmet, az maximálisan kielégíti az igényeket.

Köszönjük az interjút!