Lehel Filmszínház, Jászberény

2014. szeptember 28. vasárnap | Írta: Forgács Balázs
A berényiek már 1889. május 19-én megtapasztalhatták a mozi elődjét, egy panoráma bemutatót, amiben életnagyságú viaszalakok mozogtak a látvány során. Ebben többek között Rudolf trónörökös és Vilmos császár temetése, egy hajó elsüllyedése, spanyol inkvizíció és más események voltak láthatók. Néhány hónappal később a város lakóit egy esti időpontra az utcára invitálták a Világ-színház bemutatására. Ez egy természettani és mechanikai műszínház volt, a bemutatott képek egy körutazást mutattak a Föld körül, 12 képben. A váltások közt zenészek muzsikáltak. A helyi újság hirdetésében állt az is, hogy diophrama (ködképek) szín- és vonaljátékok is láthatók a különleges előadás alkalmával. A XX. század első felétől sátrakban volt látható rögzített képek vetítése, amelyek óriási népszerűségnek örvendtek.
A város ezt jó üzletnek vélte és megépítették az első saját mozgót, amely 1921-ben nyitotta meg kapuit a Lehel Szálló emeletén. A 450 férőhelyes filmszínházat egy hozzá értőnek adták ki üzemeltetésre. A mozi hosszú évekig busás megélhetést jelentett Jászberény városának. A hangosfilm 1932-ben valósulhatott meg. Időközben konkurencia is alakult a ferencesek kultúrházában Kultúr Mozgó néven. A Városi Mozgó bérleti vita kapcsán az önkormányzathoz került vissza üzemeltetésre. Komáromy József 1938-1941 között végezte nem kis üzemeltetési feladatát, a korábban felhalmozott veszteségeket is sikerült ledolgoznia. A város nem volt előrelátó, a törvényi előírásoknak megfelelő lépéseket elmulasztotta és a működési engedély 1941-ben lejárt. Rigó Ferenc, a következő üzemeltető azonban megszerezte a szükséges engedélyeket és sikeresen áldozott anyagilag még egy mozi építésére. A Fecske családtól megvásárolta a fürdő épületét és átalakíttatta olyannyira, hogy a fürdőnek a négy külső falán kívül nem maradt semmi nyoma sem. Szabó István építész egy korszerű, a kor követelményeinek megfelelően felszerelt, 600 főt befogadni képes filmszínházat épített. A nézőtér legyező-szerű kialakítása lehetővé tette a kiváló hangzást. A Lehel Mozi 1941 karácsonyán nyílt meg, a nézőközönség itt láthatta a legjobb magyar filmeket, világsikereket és természetesen a filmhíradót is. Rigó Ferenc 1943-ban meghalt és két lánya vette át a működtetést. Az államosítás 1948-ban érkezett el és a Szolnok Megyei Moziüzemi Vállalat részeként működött tovább. Időnként felújították és a nézők sem maradtak el, a tévés időszak azért kissé átrendezte a mozizási szokásokat. Húsz év után már a Jászság mozijaként emlegették, rengeteg vidéki itt nézte meg a népszerűbb alkotásokat.

A rendszerváltás után az önkormányzathoz került és a felújításról is annak kellett gondoskodni. Működtetését a sokféleség jellemezte, majd 1998. január elejétől 14 éven át Baranyi Béla vállalkozásának része lett. Pályázati úton sikerült korszerű állapotban tartani a mozit, ám a mozilátogatók száma igencsak megcsappant, a videós, dvd-s, internetes világ elhódította őket, ráfizetéssel pedig nehéz lett volna továbbüzemelni. 2012-ban újra az önkormányzat kezébe került és az akkorra már igen mély válságba kerülő analóg vetítési forma leváltására sikeresen pályáztak a kormányzat által biztosított art mozik digitalizálását megcélzó támogatására. Mindeközben teljes körű felújítás indult meg, amellyel szinte egy teljesen új mozit építettek. 2013. április 11-én ideiglenes helyre költöztették, hogy fennmaradjon a folyamatos vetítés a városban. Ekkor érkezett meg a digitális vetítőgép is, amellyel 3D vetítéseket is tartottak. A város polgárai azonban el-elmaradoztak a vetítésekről, mert a Helyőrségi Klub nézőtere nem árasztott mozis hangulatot, a berényiek pedig nem tekintettek rá igazán moziként. A minden tekintetben megújult Lehel Filmszínházban 2013. október 17-én indult az első vetítés, az első héten ingyenes filmvetítésekkel csalták be a közönséget a nézőtérre, teltházas előadásokat produkálva. Ezt követően épült egy új, kisebb stúdióterem is, amelyet 2014. február 6-án vehette birtokba a nagyérdemű, ebben a teremben egy kisebb teljesítményű, szintén DCI technológián alapuló vetítőgép szolgál, de ebben is van tárhatású képet előállító szerkezet.

A mozi a város központjában található, a Fürdő utcában, innen a Zagyva patak felett átívelő fahídon könnyen megközelíthető a helyközi buszállomás és a piac. Az autókkal érkezőket korlátozott számú parkoló várja, a kerékpárosok pedig a kerékpártámaszoknál hagyhatják járműveiket. A mozi bejárata és a földszinti nézőtér akadálymentesített, az aulában jobbra a jegypénztár található, ahol készpénzzel és bankkártyával, illetve SZÉP kártyák mindegyikével és Erzsébet kultúra utalvánnyal válthatjuk meg tikettjeinket, a telefonon vagy az online lefoglaltakat minimum az előadás kezdete előtt 15 perccel át kell venni, különben törlődnek a rendszerből. A mozi weboldalán akár online is meg tudjuk vásárolni a mozijegyeket, amelyért viszont nem kell sorban állni. A vásárló a pénztár melletti érintőképernyős monitoron maga választhatja ki a helyét. A pénztár mellett ruhatár működik. Az emeletre elegáns kőlépcsőn jutunk fel, ahol a büfével egyesített kávézót találjuk. Itt beszerezhetjük a moziélményhez elengedhetetlen frissen pattogatott kukoricát, szószos nachost, különféle üdítőket és az édességeket is, de alkalmas a mozi utáni társalgáshoz egy tea vagy kávé társaságában, nyáron akár a teraszon is. Van még itt egy kiállító helyiség, ahonnan remek rálátás nyílik a Zagyvára. A vendégek részére ingyenes wifi elérést biztosítanak. A nagyobbik auditórium 261+37 férőhelyű, lépcsőzetes üléssor elrendezésű, legyező alakú bal-, közép-, jobb- és a vászonhoz közelebb eső úgynevezett „A” szektorokból áll. A földszinti nézőtér alacsony háttámlás, kényelmes, felhajtható ülésű, pohártartós, szürkés lila szövetű fotelülésekből, a korlátozott férőhelyű karzaton piros szövetpárnás, magas háttámlás, pohártartós fotelek állnak. Az erkélyre csak akkor adnak el jegyet, ha a földszint betelt. A terem falának uralkodó színvilága a kék, mert Jászberény városának színe is ez. A vászon  8,5x3,6 méter nagyságú, matt fehér Harkness Pro típusú, feltekerhető változatú. Mögötte egy kisebb színpad húzódik meg, amely a város rendezvényeinek, színi előadásainak ad helyet. A térhatású hangzást a Dolby Digital 7.1-es hangrendszer egészíti ki, az EV típusú hangszórók remekül szólnak. A képi élményért egy Barco DP2K-15C vetítő felel, amely Doremi szerverrel egészül ki, a hangerősítők Crown XLS2000 és SPM típusúak, a hangprocesszor pedig Dolby CP750-es. A gépházba az analóg vetítőt nem szerelték vissza, de az elődnél már komolyabb színházi fény- és hangtechnikával gazdagodott. Az emeleten épült egy kisebb kamaraterem is, ahová 30 fő tud egyszerre beülni. A nevét Sára Sándor Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr és filmrendezőről kapta, itt főként art filmeket vetítenek. A gépházban egy Barco DP2K-10S típusú vetítőgép szolgál, szintén Doremi szerverrel, Dolby CP750-es hangprocesszorral és Crown típusú hangerőszabályzóval. A hangfalak itt is EV típusúak és a vászon egy 6x2,6m méretű szintén Harkness Pro matt fehér perforált vetítőernyő. A fölszint hátsó traktusában, a volt lisztraktárban egy koncerttermet terveznek a szélesebb körű szórakoztatás érdekében. Jegyárait egyedi módon alakították ki, egy teljesárú jegy premier film esetében 1100 forintba kerül, azt követően csak 790Ft. Kedvezményes tikett korlátozás nélkül 700Ft. 3D film esetén egy főnek 1250 forintba kerül egy jegy, míg a kedvezettek ebben az esetben is 700 forintért mozizhatnak. Családi jegy 4 főre premier film esetén 2905Ft, a bemutatót követő héttől 2285Ft, míg a 3D-s családi tikett 3105Ft. A csoportos kedvezmény 15 főtől 500Ft/fő, 20 főtől 450Ft/fő áron 2D és 3D esetén is. Műsorkínálatát a mozivezetés igyekszik minél gazdagabban összeállítani. Jellemzően a nagy sikerű közönségfilmeket és az aktuálisan futó művészalkotásokat hozzák a nézők elé, akik gyakori látogatással hálálják meg a törődést. A filmvetítések hétköznap 14-15 óra körül indulnak, az utolsókra 20-21 óra körül kerül sor. Hétvégén délelőtti vetítés 11 órakor, pénteken és szombaton egy plusz 22 óra körüli előadás is várja a betérő mozizókat. A múltban megjelent egy újságcikk Mozisirató néven. A jövő azonban a digitalizálásnak hála elkezdődött, amely mit sem sejtet jobban, minthogy még hosszútávon számíthatunk a Jászság mozijának utolsó bástyájának talpon maradására.
Utoljára frissítve: 2017. március 08. szerda 09:52