1922. november közepén a józsefvárosiak csak tündérpalotának nevezett színháza, annak vasbeton munkáit és vasszerkezetét még a Műegyetem érdeklődését is felkeltette. A modern stílusban megvalósított, ritmikusan kiépített homlokzatával valóságos városrésszé épült ki. A falfrontokat Mátyás Király diadalmas uralkodását szimbolizáló domborművek díszítik. A filmpalota belsejében pedig a pompát, a hatalmas méreteket, a praktikus elosztást és a művészi szépséget emelték ki a korabeli lapok. Az 1400 férőhelyes nézőteret páholyokkal és erkéllyel is kiegészítették. A világon egyedülálló felülről beáramló, felmelegített friss levegővel fűtötték a nézőteret, hogy a padlózat porát ne kavarják fel.

 

„Babonás és csoda

tündéri palota,

mely sorsokat remekbe mintáz,

az álmainknak várfoka: a színház…”

 

1922. november 21-én a Nemzeti Színház színésze, Ódry Árpád, ezekkel a Kosztolányi Dezső színházavató verssorokkal köszöntötte a megnyíló Corvin Mozgóképszínházat. A ceremónián ott voltak: Horthy Miklós kormányzó, József főherceg, a Magyar Királyi Kormány majdnem minden tagja és a szellemi elit számos képviselője. Az alapítók körében ott találjuk a Magyar Város és Községfejlesztő Bankot és a Magyar Városi Bank érdekképviseleteit, az Uránia Mozgóképszínház Részvénytársaságot, a Corvin Filmgyárat és a Mozgóképotthon Rt-t. Az évek alatt jó banki befektetésnek bizonyult, a befektetők ugyanis hittek abban, hogy a filmvetítés egy jól megtérülő beruházás. A névválasztás Corvin Mátyáshoz fűződött, mert az őt ábrázoló és a vele kapcsolatos alkotások díszítették a filmszínházat. Vezetője a Mozgókép Otthon illusztris igazgatója Décsi Gyula lett.

1923-ban a mozi legfőbb részvényese a Magyar Városi Bank csődbe jutott, Décsi önként állt fel az igazgatói székből, de döntését hosszú lefolyású betegségével indokolta, majd röviddel ezután Daróczi József lépett a helyébe.  A Corvin részvényeit 1925. február 9-én a Magyar Általános Takarékpénztár vásárolta fel. Az új főrészvényes tulajdona volt a Star Filmgyár is, így kerülhetett a mozi ennek érdekeltégi körébe. A Corvin az Orient Filmgyárral való kapcsolata révén bővítette amerikai filmkínálatát. A Star többségi részvénytulajdonosként üzemeltette a mozit, október 1-től Lajtos Elemér került az igazgatói székbe. 1927. június 9-én társasági szerződést kötött az UFA Filmipari és Filmkereskedési Rt.-vel 20 évre, amelynek többek között beszélő és hangosfilmleadó-készülékkel való felszerelése köszönhető. Az első hangosfilm vetítése 1930. január 29-én kezdődött meg. 1931 februárjában Lajtost kinevezték az UFA igazgatójának is, majd ezt követően fél év után Khün Károly került a Corvin élére.

1934. szeptember 20-án az UFA megvált a Corvintól, egy ismert pénzcsoport vette át és az Uránia igazgatóját, Verő Sándort bízták meg a vezetéssel, valamint azzal is, hogy 1935. június 15-től Ferencvárosi Színház néven átalakítja és felváltva színház és filmvetítések színhelyeként szolgáljon, kidomborítva a színházjelleget. Khün az UFA egyetlen megmaradt mozijánk az Urániának lett az igazgatója. 1935. június 6-tól indult Verő Sándor és Vigli Miklós színházi vállalkozása, az Amerikából származó színházi előadásba épített filmvetítés műsora, de nem volt hosszú életű, a budapesti közönséget nem vonzotta, ezért ősztől újra visszatértek a filmekhez.

Csak a 1938. évi üzlet volt egyedül nyereséges, amikor a részvények többségét felvásárolta a Magyar Általános Bank Rt. 1941-ben Verő Sándor és Miklós Hugó 200 000 aranypengőért az épületet az ingatlannal együtt felvásárolták. Szeptemberben jelentős felújítási munkák kezdődtek, ezt követően október 24-én pazar pompával, díszelőadás keretében megnyitott és egyúttal premier színházzá alakult. A veszteségeket többszörös jegyáremeléssel próbálták ellensúlyozni – sikertelenül. 1942-ben a tulajdonosok a német Tobis cég budapesti fiókjának és a Budapest Filmnek bérbe adták. 1944-ben az UFA és a Budapest Film egységes cégként működött, márciusban a német megszállás alkalmával birodalmi propaganda filmeket is vetítettek.

A háború iszonyú sebeket ejtett Budapesten, de több mozi, köztük a Corvin is kisebb sérülésekkel túlélte Budapest ostromát. Az ideiglenes működési engedélyt 1945. február 9-én kapta meg, ezt követően nyitott meg, többnyire orosz filmhíradók töltötték ki a műsort. Üzemvezető Keleti Márton, valamint Rozmayer Antal lettek, a helyettes pedig Verő Sándor. 1946-ban felújították a mozit, ezt a homlokzat tatarozása, a gépészti felszerelés fejlesztése, valamint a homlokzati neon felszerelése jelentette. Parázs viták miatt a mozit a Szovjet Kormány követelte, mert korábban a németeknek adták bérbe azt. 1945. augusztus 23-án a Szociáldemokrata Párt fennhatósága alá került. Végül aztán 1947. július 1-én a Szovexportfilm vette birtokba. Az igazgatóság és a felügyelőbizottságok élére szovjet igazgatósági tagok jutottak. Ettől kezdve szinte kizárólag szovjet filmeket mutattak be, ami a nézőszám drasztikus csökkenésével járt. 1948. augusztus 19-én létrejött a Mozgóképüzemi Nemzeti Vállalat, 1950-ben pedig a Nagybudapesti Kirendeltség. Elkezdődtek a nagy mozibezárások bő egyéves időszaka, amely főleg az 1949. július 1-ei hatállyal életbe lépett műsorpolitikai változás miatt következett be. A mozik alulteljesítettek és nagyon alacsony kihasználtsággal működtek. A megmaradt filmszínházakat kommunista hatalomátvételt követően államosították, majd a budapesti mozik 1951. április 1-től a Fővárosi Tanácshoz, 1952-ben azok vezetése a Budapesti Városi Tanács Kerületi Mozivállalati hatáskörébe kerültek. 1955. május 12-én a Szovjetunió visszaadta a Corvin Filmszínházat, amely állami tulajdon lett és beleolvadt a Fővárosi Tanács Mozgóképüzemi Vállalatába (FÖMO). 1956-ban itt történtek a forradalom meghatározó eseményei, az ellenállás egyik főhadiszállása is itt volt. A Corvin közi események széles körben ismertté váltak. 

1957. szeptember 12-én szélesvásznú filmszínházzá vált, új cinemascope moziként nyitott meg, a korábbi Ernemann 7B vetítőgépeket a kelet-német gyártású Zeiss Ikon Dresdenek váltották, Klangfilm 4 csatornás hangrendszerrel, mágneshanggal, a Don Quijote című szovjet filmmel. A Zeiss Ikon gyár NSZK-ban gyártott vetítőket, de az NDK is használhatta ezt a nevet a jogi viták lezárultáig, azután lassan kikoptak és a Dresden saját fejlesztését dobta piacra. A korábbi 6 x 3,5 méteres vászon helyett 15 x 4 méteressel rukkoltak elő. A Klangfilm hangrendszert nem használták túl sokszor, hiszen filmet is alig vetítettek ezzel a hangformátummal, viszont fényhangolvasóval is ellátták a vetítőt. Klangfilm hangrendszert egyébként ezen kívül csak a Szikra moziban használtak 1959-től. 1956-ban szerették volna megvalósítani a szélesvásznú átépítést, de a forradalom okozta sebek ezt hátráltatták, valamint a moziban felhalmozott új berendezések is tönkrementek. Ezért az első szélesvásznú mozi a Kossuth lett 1957 januárjában. 1962-ben a FÖMO több budapesti mozijában is kiépítette az elektromos csatlakozókkal felszerelt üléseket a Siketek és Nagyothallók Egyesületének kezdeményezésére, hogy a nagyothallók is élvezhessék az előadásokat. A készülékeket a mozi a jegy mellé ingyenesen biztosította, valószínűleg a Corvint is ekkoriban szerelték fel tranzisztoros berendezéssel. 1966-ban ismét bezárták és nagy volumenű átalakítások indultak. 1967. május 23-án nyitott és átalakított, ezer személyes Corvinban elsőként itt alkalmazták a legújabb technikai megoldásokat, a TODD-AO rendszerű 70 mm-es kópiák vetítésére is alkalmassá tették, ehhez az NDK-ból beszerzett széles és normál filmvetítésre is alkalmas Pyrcon vetítőgépet vásárolták meg, 70 mm-es film vetítéskor csak mágneshangolvasásra volt alkalmas, 35 mm-es változatban mágnes- és fényhangolvasóval is rendelkezett. A vetítővászon a korábbi 40 m2 után immár 138 m2 (17 x 8 méter) és homorú görbületű, azaz ívelt lett. A vászon előtt egy kétirányban nyíló díszfüggöny volt, aminek főleg esztétikai jelentőségén túl megvédte a vásznat a portól, a takarófüggöny, amelyet a vetített kép széléig húztak szét, valamint a derítő, amely alul és felül takart, ennek a kép kontrasztos megjelenítése volt a célja. Volt egy lyukkártyás automatizált berendezés, a Pyrcomat, amely kezelte a vászon előtti függönyök mozgását, a vetítőgépek indulását, valamint a szünetzenét is. A film hangját egy hatcsatornás sztereofonikus mágnes berendezés biztosította, a hang abból az irányból érkezett Präciton erősítőkön keresztül, ahol a cselekmény történt. Megmaradt a hagyományos, cinemascope vetítő is fényhangolvasó berendezéssel, mikroszkópikus olvasófejjel. Ezen főleg előzeteseket és reklámokat vetítettek. A Pyrcon története kalandos volt, mert a kelet-német gyár nem tudta biztosítani a vetítőgép leszállítását időben a gyártáskapacitás leterheltsége miatt, ezért a korábban a Margit-szigeten működő Vörösmarty Kertmozi 70 mm-es vetítőgéppárt szerelték át a Corvinba, majd miután egy évvel később megérkezett az új, a kertmozi visszakapta a sajátját. A 70 mm-es vetítések nyitó filmje a Háború és béke 1. része volt. Rövidesen klimatizálták is a nézőteret, nem kellett már nyáron leállni az elviselhetetlen hőség miatt. A 70 mm-es vetítések azonban nem voltak hosszú életűek, mert a magas gyártásiköltségek kiszorították ezeket a tartalmakat és a 70-es években már nem vetítettek ilyen filmeket. Az utolsó 70 mm-es filmbemutató a Hattyúk tava 1969-es őszi premierje volt.

A ’70-es években igyekeztek alternatív programokkal, szünidei koncertsorozatokkal vonzóvá tenni a filmszínházat. 1979 nyarán 20-30%-os jegyáremelést hajtottak végre, valamint kategorizálták a filmeket művészeti értékük szerint. A nyugatról származó, költségesen beszerzett művek magasabb jegyárat képviseltek, a szovjet érából jövők pedig alaphelyáron voltak megtekinthetők. A Corvin jegyárai 10 forintról 16 forintra emelkedtek, de a kapitalista országok filmalkotásait 22 forintért lehetett megtekinteni.

A ’80-as években egyértelműen gyengülni kezdett a szocialista Magyarország szigora, az évtized második felében megalakultak a politikai ellenzéki fórumok, amelyek nagygyűléseinek helyszíne többek között a Corvinban is voltak 1989 márciusában. 1988-ban a FÖMO igazgatója bejelentette, hogy a vállalat a Budapest Film nevét veszi fel, amely szervezeti átalakulást is jelentett.

A Corvin Mozi a rendszerváltás után már igen leamortizált állapotban volt, időszerűvé vált a felújítása. 1994-ben jelent meg egy több termes moziként való átépítésének a tervezete, először öt, később hat terem kialakítása fért bele az elképzelésekbe. A tervező Töreky Béla, a belsőépítész Rajk László tervei szerint a körút felőli utcarész sétálóutcává épült át, az előcsarnok és a galéria az eredeti megjelenést kapta vissza, a külső teljes felújítást kapott, a férőhely 1500-ra emelkedett, a nagyterem nézőterét az erkély szintig amfiteátrumszerűen megemelték alatta pedig három mozitermet valósítottak meg. A moziépület hátsó részét az eredeti terveknek megfelelően kibővítették és ott kapott helyet a Kabos terem nézőtere. A legnagyobb termet 500, a legkisebbet 100 férőhelyesnek tervezték. A 600 millió forintos teljes bekerülési költségre fedezet néhány már nem működő kerületi mozi és egy-két saját ingatlan eladásából származott, a felújítást a Budapest Film Rt. állta teljes egészében. A rekonstrukció előtti utolsó előadás 1995. június 14-én volt, ezen a napon ingyen lehetett megtekinteni az előadásokat. A két héttel a munkálatok megkezdése után a kisebb termek kialakításakor sekélyen fekvő sírokat, emberi maradványokat találtak, amely első feltételezések szerint az 56-os forradalom áldozatai lehettek. Az eseményt követően nemzeti emlékhely kialakításáról döntöttek, amely a Corvin közben a mozi előtt építettek meg. A 1920-as évek épületkarakterét úgy hagyták meg, hogy közben a legkorszerűbb látvány- és hangtechnikával a legigényesebb megoldásokkal változtattak rajta, de a homlokzathoz nem nyúltak, hiszen az műemléki védelem alatt áll. A megnyitó előtt egy héttel földmunka közben egy markológép elszakított egy főnyomócsövet, amely 10-15 centi vízzel árasztotta el a környező épületek pincéit és a moziba is beszivárgott néhány vödörnyi víz, de az anyagi kár nem volt jelentős.

Szeptember 20-án már Corvin Budapest Filmpalota néven nyitották meg korszerű technikai feltételekkel, de még csak próbavetítésekkel, olcsóbb helyárakkal. Sajnálatos, hogy a mozi korábbi, igen ritkaságszámba menő Pyrcon 70 mm-es vetítőgépeket nemes egyszerűséggel kidobták és méhtelepre vitték, ugyanez lett a sorsa a Dresdennek is. Helyükre Meopták kerültek kétgépes rendszerben, de volt olyan megoldás is, hogy a tekercseket egybe ragasztva egy úgynevezett toronyról pergett a film, jóval nagyobb orsóról vált vetíthetővé. Bár interlock vetítésre sosem került sor, az egy filmet több teremben is játszható úgynevezett csőben és görgőkön futó film infrastruktúráját kiépítették a Korda és a Jávor terem között. A termeket híres magyar színművészekről és rendezőkről nevezték el. A nagyterem Korda Sándor nevét kapta, Kabos Gyula, Karády Katalin, Jávor Pál közepes méretű termek elnevezései, Latabár Kálmán és Radványi Géza a két legkisebb, alagsori moziterem neve. A kényelmes palacktartós fotelülések minden teremben ugyanazt a kényelmet szolgálták, 10 féle fotelülésből választották ki a legalkalmasabbat, egy cseh mozifotelgyártó termékeit. Emellett a földszinten Odeon videótéka és ruhatár, valamint Ráday Imréről elnevezett klubterem nyitott a Jávor terem mellett, ahol kisebb fogadásokat, filmklubokat tartottak, kávézó kialakítását tervezték. A mozi 53 sikerfilm próbavetítéseivel indult, amelyhez városszerte ingyenjegyeket osztogattak, de aki nem jutott hozzá ezekhez, ők is 200 forintos áron mozizhattak. Termenként a névadók filmjeivel kezdődtek, majd a tegnap sikerfilmjeit vetítették. Szeptember 23-án a Twister című filmből egy jótékonysági vetítést is rendeztek premier előtt a forgalmazó UIP Duna Film és a Miniszterelnöki Hivatal jóvoltából, amelynek a bevételét az ’96 nyarán pusztító forgószél okozta károk enyhítésének céljára ajánlották fel. Egy jegy minimum ára 1500 Ft volt, de ennél többet is lehetett fizetni érte. Szeptember 27-én a nagyközönség számára is kinyitott, többek között Bujtor István, Három testőr Afrikában című filmjével, valamint a Trainspotting és a Twister is ekkor került bemutatásra. A jegyárak egységesen 460 forintba kerültek délutántól, délelőtt és szerdán egész nap 300 forintért lehetett mozizni. A minden igényt kielégítő multiplex-szerű élményhez büfé is tartozott. Pattogatott kukorica, snackek, cukorkák, perec és üdítő.

A Ráday terem nem volt hosszú életű, 1997-ben még megpróbálkoztak projektoros vetítésekkel is egy maszek cég üzemeltetésében, aztán folyosót és illemhelyet építettek belőle. Az 1997-es első évfordulóra álltak elő a Budapest Film Klubkártyával, amellyel kezdetben 15%, késő esténként akár 25%-kal olcsóbban is lehetett mozizni, később egységesen 20% volt az engedmény, a chipkártyát előre feltöltött összeggel lehetett használni. Egyszerre 4-en vehették igénybe, később már 6-an is, voltak olyan vetítések, ahol csak klubkártya tagok vehettek részt. Végül a kártya, az időközben kibővített kártyákkal Art- és Corvin Klubkártya 2021. december 31-én szűnt meg. Kísérleti jelleggel 1998-ban a Korda terem utolsó két sorába úgynevezett rezegtetést szereltek a moziszékekbe, amely az effekthangszórók legmélyebb rezgéseit közvetítették az ülésekre, főleg az akciójeleneteknél fejtették ki hatásukat. Az Aura rendszert egy moziszobákkal foglalkozó vizuáltechnikai cég szerelte be és tartotta karban, a mozi pedig magasabb áron adta ezeket a helyeket. Sajnos azonban a nézőket inkább zavarta ez az extra szolgáltatás és gyakran hatástalanították a vezetékek kitépésével, emiatt gyakran kellett javítani őket és végül csak egy félévet éltek meg. Az első generációs, nagyon kényelmes fotelüléseket az ezredforduló alkalmával ismét ugyanaz a cseh cég cserélte le, mint amelyik az első szériát hozta, de a régiekből a Corvin színpad előtti részén meghagytak néhány sort. Az újak formában és színben is egységes képet festettek. A 2004 tavaszán a hanglámpaolvasókat vörösledre cserélték, mert a filmszalagon lévő új hangsávot már csak ezzel az eszközzel lehetett hallhatóvá tenni.

2008. május 1-én Budapesten a második mozi volt, ahol digitális vetítő üzemelt, az első film A Föld című dokumentumfilm volt, kizárólag 2D-ben vetítették, viszont csak négy hónappal később, szeptember 4-én vetítettek először 3D filmet a Kabos teremben. A siker és a szélesedő 3D kínálat miatt 2010. január 29-én egy hasonló típusú, de modernebb vetítőgép érkezett a Jávor terembe, majd 2011 februárjában és novemberében, 2013 márciusában és májusában szereltek be újabbakat. Az utolsó termet 2014 februárjában érte el a digitalizálás. A termek között időnként gépcserével frissítették az állományt, például a legkisebb a Jávor auditórium gépét kapta meg, az cserébe viszont kapott egy nagyobb teljesítményű vetítőt. A Korda gépházában két hónapig vetített egy nagy vetítési hatótávolságú 2K vetítő, majd utána átkerült a Kabosba. Az ottani régebbi típust a Corvin Mozi eladta és használt vetítőként még azon a nyáron a zánkai üdülőmoziba került 2013-ban. A Korda gépházba ekkor egy nagyágyúnak számító 4K-s DCI vetítőgép érkezett.

2013-ban a videó- és dvdtéka az emeletre került, mert a helyén irodákat alakítottak ki. 2016-ban a pénztárakat a bejárat szűk előteréből eltávolították és a bejárattól jobbra a büfével szemben alakították ki őket régi irodahelyiségekből. 2017 szeptemberében egy különlegesség tanúi lehettek azok, akik a Terminátor felújított és 3D digitális változatára váltottak jegyet, ugyanis 2 héten keresztül 2 gépes rendszerben vetítették a filmet. 2018. január 31-én bezárt az Odeon téka, a történetről egy dokumentumfilm is készült, a Volt egyszer egy téka, amelyet a mozikban is bemutattak. 2019 januárjában újabb székcsere következett, az olasz Caloi módosított kivitelű fotelülései kerültek be, ugyanekkor a régi üléseket a mozi 1000 forintos darabáron értékesítette, amit óriási érdeklődés övezett. A Budapest Filmhez köthető artmozik, valamint többek között a bölcskei Rákóczi Mozi is kapott a jobb állapotúakból. Egyúttal a mozi is megújult, visszakerültek az időközben eltávolított hollók és a termek megtalálását megkönnyítő design elemek kerültek a falakra.

A Corvin Mozit Budapesten, a VIII. kerületben találjuk a József körút és az Üllői út kereszteződése mellett, a Corvin Bevásárlóközpont előtt, amelyet ma Corvin-negyedként ismerünk. Megközelítése a 3-as metróval vagy a 4-es és 6-os villamosokkal lehetséges, de a hazatérők az utolsó előadás után számos éjszakai járatot is igénybe tudnak venni. Az autóval közlekedők a Corvin Pláza mélygarázsát 3 órán át díj fizetés nélkül használhatják parkolásra, ha a moziban lebélyegeztetik a parkolójegyet, de megállhatnak az utcafronton csúcsidőn kívül, valamint hétvégén díjmentesen, ha találnak parkolóhelyet. A kerékpárosok részére biciklitámaszokat biztosítanak az épület körül, ahol tulajdonosaik lezárva hagyhatják őket. Az impozáns épületbe lépcsőn és akadálymentesített rámpán jutunk fel.

A csapóajtókon belépve a tükrös mennyezetű aulába érünk, jobbra négy jegypénztárablak van, ahol készpénzes jegyvásárlás mellett bankkártyával, Posta Paletta Sport és Kultúra és Posta Paletta Ajándék, valamint az Edenred Ticket Compliments Top Premium ajándékutalvánnyal is fizethetünk. Az ablakok felett LCD tévéken követhetjük nyomon a műsorok kezdési időpontját és a vetített filmelőzeteseket. A bejárattal balra filmplakátokat, programfüzeteket, filmismertetőket, valamint különféle mozis szóróanyagokat szerezhetünk be. Szemben a büfé található, itt kaphatjuk meg a mozizás elengedhetetlen elemózsiáit: a frissen pattogtatott kukoricát, a sajtos vagy napraforgómagos perecet, szószos nachos-t, snackeket, kemény- és gumicukorkákat, csokoládékat, salátákat, szendvicseket, valamint a különféle szénsavas és rostos üdítőitalokat, ásványvizeket, amelyeket akár menübe foglalva is megvásárolhatunk, kímélve a pénztárcánkat. Ezen kívül a Szép kártyák vendéglátó alzsebét is lefogadják fizetőeszközül. Az aulában lent és az emeleten is asztalok, székek és kényelmes kanapék szolgálják a filmre váró közönséget. A pénztárak mellett egy hangulatos kávézó csábít a film előtti és utáni időtöltésre. Az információs pulton túl pedig egy kézműves cukrászda várja az édesszájúakat.

A termek különböző szinteken helyezkednek el, az alagsorban balra a 122 fős 3D vetítésre alkalmas Latabár nézőtere, jobbra pedig a 88 fős Radványi terem húzódik meg. A fölszinten a baloldali folyosó végén a 250 fős Karády auditóriumhoz vezet az út. Az emeleten a büfé fölött a két bejáratú 460 fős Korda osztott nézőtere található, a színpad előtt 46 plusz ülőhely van, amely csak élőszereplős előadások vagy egyéb rendezvények alkalmával állnak a látogatók rendelkezésére. A jobboldali folyosó végén a 292 fős 3D vetítésre is alkalmas Kabos terem, míg a bejárat fölött a kereken 200 férőhellyel rendelkező szintén térhatású rendszerrel rendelkező Jávor moziterem terpeszkedik. Mindegyik elnevezéshez egy-egy szín társul, amely a 2013-as év arculatváltásának egyik meghatározó eleme lett: Korda – sárga, Kabos – piros, Karády – narancs, Jávor – kék, Latabár – ciklámen, Radványi – zöld. A termek irányába a színek útmutatásul is szolgálnak, a tájékozódást teszik egyszerűbbé és esztétikusak is.

Mindegyik terem légkondicionált, viszont csak a Karády és a Korda termek akadálymentesek, az utóbbi díszvilágítása pazar élményt nyújt, szinte minden előadás előtt ünnep ide beülni és akkor még a tű éles vetítési képről nem is ejtettünk szót. A Dolby Digital hangrendszert építették be minden terembe, ezekhez pedig kitűnő a hangzás társul. A fotelüléseket a Korda és a Jávor termekben lelátó kialakításban, a többiben lépcsőzetes, illetve lejtős sorelrendezésben helyezték el. Mindegyik fotel fix ülésű, vörösszínű, alacsonyháttámlás, párnázott karfával rendelkezik és pohártartós kivitelű. A Korda teremben legelöl különálló kettős üléssor bársonyszövetű, még az elsőgenerációs fotelek. A vásznak mérete megannyiszor ejti ámulatba a nézőt, még a legkisebb teremben is hatalmasabbnak tűnnek, mint más hasonló adottságú moziteremben. Méreteik: Korda 17,4 x 7,4 méter, Kabos 12,2 x 5,1 méter, Karády 13 x 5,5 méter, Jávor 8,8 x 4,8 méter, Latabár 11 x 4,7 méter, Radványi 7,4 x 4 méter nagyságú.

A gépházakban néhány helyen - főleg érzelmi okokból - megmaradtak az analóg Meo 5XB típusú 35 mm-es vetítőgépek, munkában már szinte alig találkozhatunk velük, mivel kópiát nagyon ritka esetben gyártanak pl. 2015 júniusában a Saul fiát. Az alagsori termekben már nincsen filmszalagos vetítőgép. A digitális gépek mindegyike Christie, a Kordáé CP4230, a Kabosé CP2230, a Jávoré, Karádyé és a Latabáré CP2220, a Radványié pedig egy CP2210 típusú. A vetítők lelke a Dolby DSS200-as szerver, amelyek nagy kapacitású tárolóhellyel rendelkeznek. A térhatású képet előállító technika a Dolby 3D színszűrős rendszer. A térhatású élmény speciális szemüveggel valósul meg, amelyet a terem bejáratánál osztanak ki a mozi munkatársai a nézőknek felnőtt és gyermek méretben, majd az előadás végén azokat vissza kell adni. Ezek tisztítása szemüvegmosógépben történik, a néző előadás előtt kizárólag steril szemüveget kap. A DCI vetítőket hangprocesszorokkal látták el, a Kabos-Jávorban CP650, a Karády-Latabár-Radványiban CP750, a Korda teremhez viszont CP950-es processzor tartozik az itteni analóg vetítő pl. átalakító hiányában nincs rácsatlakoztatva, hiszen ennek a berendezésnek már nincs analóg csatlakozója. A hangerő mértékét termektől függően különböző típusú (Jbl, Mackie) végfokok segítik.

A műsorkínálata a nagyobb közönség-, európai- és magyar filmekből áll. Nagy az érdeklődés a blockbusterek és a bestellerek iránt. Időnként meg-megjelennek szűkebb érdeklődést felmutató filmalkotások is. Ezenkívül több, élő és felvételről vetített koncertekkel is kedveskednek a látogatóknak, illetve többrészes filmalkotások maratoni vetítései vagy tematikus sorozatok és 12-14 órányi folyamatos éjszakai vetítések színesítik a programpalettát. Szinkronos vetítések mellett a feliratos verzióra is nagy igény mutatkozik, amely az utóbbi időkben a 3D-t szinte teljesen kiszorították. Az előadások hétköznap 14 órától kezdődnek, az utolsó vetítések rendszerint 21-22 óra között indulnak. Hétvégén és az iskolai szünetekben koradélutántól várják a látogatókat. Nagyobb érdeklődést kiváltó filmeket akár a premier előtt este is műsorra tűznek, de nem ritkák a premier előtti hétvégéken bemutatott filmalkotások sem.

Jegyárai budapesti viszonylatban alacsony árszínvonalat képviselnek, egy teljesárú jegy 1700 forintba kerül, ugyanebben a kategóriában a digitális 3D előadásra 1900 forint. Kedvezményes jegy normál filmekre 1300 Ft, gyermekjegy 1200 forint, 3D-nél a gyermekjegy 1300,-, diák és nyugdíjas kedvezmény magasabb, 1500 Ft. A gyermek kedvezmény kizárólag a korhatár nélküli és a 6 éves korhatári besorolást kapott filmekre érvényes 14 éves korig. A családi jegy 2D filmre: 4600 Ft, míg térhatású filmalkotásokra 5200 Ft, amely 2 felnőtt és 2 gyermek vagy 1 felnőtt és 3 gyermek kombinációkban használható, a korhatár itt is 14 év a gyermekeknél. A szerdai kedvezmény mindenki számára egy árban határozták meg, ez normálfilmre 1200,-, 3D filmre pedig 1500 forint, amely premier előtti előadásra nem vehető igénybe. Élő vagy felvételről vetített előadásokra általában 2-3 ezer forint körüli jegyárakkal lehet számolni. Az interneten és telefonon is lehet foglalni, amelyet a kezdés előtt 30 perccel kell átvenni a pénztárnál, különben törlődik a foglalás, és tovább értékesíthetik a jegyeket, de online akár meg is vásárolhatók a jegyek, kizárólag teljesáron.

Egyik legnépszerűbb rendezvények egyike a Corvin Moziéjszakák, amely 2011. június közepén indított útjára a mozi vezetése. E programsorozat más multiplexekben már bevált, hiszen ekkor csak egy karszalag szükséges és azzal korlátlan mozifilmet lehet megtekinteni koraestétől egy éjszakán át reggelig. Óriási nézettségnek örvendett a Keresztapa trilógia, a Fűrész maraton vagy az Indiana Jones négy részének levetítése is. Újraforgalmazott filmalkotások ugyancsak népszerűekké váltak, mint pl. A 2001: Űrodüsszeia, Alien filmek, Drágán add az életed vagy a Harcosok klubja.

A Corvin nagy múlttal rendelkező filmpalota, egyedülálló a multiplex rendszerű mozik között a fővárosban. Reméljük, hogy még sokáig csodálhatjuk épületét és élvezhetjük az általa kínált szórakozási lehetőségeket.

 

A kutatásaimat az Arcanum – Digitális Tudománytár, a Hungaricana és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum segítségével végeztem. A 2008 utáni időszakot saját adatgyűjtésben végeztem.

 

Külön köszönet:

Páll Zoltánnak, a Corvin Mozi főgépészének;

Veress Kozma Ilonának, a Corvin Mozi egykori vezetőjének;

Szűcs Istvánnak, a FÖMO film- és mozitechnikai nyugdíjas szakemberének;

Medve Andrásnak, a Budapest Film nyugdíjas műszaki vezetőjének;

Battonyai Ferencnek, a Corvin Mozi gépészének;

Rácsik Dezsőnek, mozigépész-mozitechnikusnak.

 

források:

Magyarország, 1911. évi 127. szám (a Gschwindt telek parcellázása)

Pesti Hírlap, 1912. évi 271. szám (lebontott gyár, új építkezések)

Pesti Napló, 1918. évi 126. szám (Kolosszeum tervei)

Nemzeti Újság, 1920. évi 79. szám (cirkusz a Gschwindt telken)

Az újság, 1921. évi 152. szám (új mozi épül)

Technika és Közgazdaság, 1922. évi 4. szám (Bauer Emil tervei szerint épül a Corvin Mozgóképszínház)

Világ, 1922. évi 260. szám (Tündérpalota)

Szózat, 1922. évi 268. szám (a Corvin megnyitása)

Pesti Hírlap, 1922. évi 287. szám (Décsi Gyula ment, Daróczi jött)

Színházi Élet – Színházi Hét, 1925. évi 7. szám (a Star Filmgyár megszerzi a Corvint)

Nemzeti Újság, 1925. évi 220. szám (Lajtos Elemér lett a Corvin vezetője)

Ujság, 1930. évi 29. szám (az első hangosfilm vetítés)

Esti Kurir, 1931. évi 30. szám (Lajtos Elemér az UFA igazgatója lesz)

Uj Nemzedék, 1931. évi 170. szám (Khün Károly a Corvin új vezetője)

Magyarság, 1934. évi 205. szám (Verős Sándor veszi át az igazgatói széket, Ferencvárosi Színház ötlete)

8 Órai Újság, 1935. évi 124. szám (félig színház, félig mozi)

Magyarország, 1935. évi 147. szám (vegyes műsor megszűnése)

Film Színház Irodalom, 1941. évi 25. szám (a Corvin megvásárlása)

Esti Ujság, 1941. évi 222. szám (a Corvin felújítása)

Esti Ujság, 1941. évi 228. szám (felújított Corvin megnyitása)

Népszava, 1945. évi 26. szám (Corvin megnyitása)

Népakarat, 1956. évi 7. szám (A panorámavetítés berendezése tönkre ment)

Népakarat, 1956. évi 40. szám (a Corvin helyett a Kossuth lett az első szélesvásznú mozi)

Népakarat, 1957. évi 214. szám (Corvin cinemascope)

Népszava, 1962. évi 47. szám (siketek és nagyothallók is hallhatják a filmet)

Magyar Nemzet, 1967. évi 118. szám (70 mm-es vetítés)

Hétfői hírek, 1969. évi 35. szám (Hattyúk tava az utolsó 70mm-es)

Magyarország, 1970. évi 22. szám (a 70 mm-es vetítések hiánya)

Hétfői hírek, 1979. évi 33. szám (jegyár emelések)

Magyar Hírlap, 1988. évi 63. szám (FÖMO helyett Budapest Film)

Magyar Hírlap, 1989. évi 65. szám (politikai gyűlés a Corvinban)

Népszava, 1994. évi 208. szám (Corvin Mozipalota tervei)

Magyar Hírlap, 1995. évi 112. szám (eladnak néhány mozit a Corvin komplexum megvalósításáért)

Népszava, 1995. évi 133. szám (ingyenes utolsó nap a felújítás előtt)

Új Magyarország, 1995. évi 150. szám (ismeretlen emberi maradványok a felújításkor)

Magyarország, 1995. évi 34. szám (történelmi emlékhely kialakítása)

Esti Hírlap, 1996. évi 187. szám (vízben állt a Corvin)

Magyar Nemzet, 1996. évi 218. szám (próbavetítések és jegyárak)

Pesti Műsor, 1996. évi 38. szám (jótékonysági vetítés)