A vétkes alkalmazottat a helyi járásbíróság három nap fogházra ítélte. Az új mozi 1908. július 26-án díszelőadás keretében nyitott meg zenekari kísérettel. Az új csarnok a helyi lap szerint sokkal ízlésesebb és impozánsabb terjedelmű lett, mint amilyen a régi volt. A mozinak a következő hete volt a végső itt tartózkodása, a csütörtöki előadás bevételét pedig egy helybéli szegény-alap javára ajánlotta fel Misztrik. Októberben Klein Sándor új kávéházi tulajdonos kávéházában állandó mozit kívánt létesíteni. 1909. szeptemberében az Uranus Mozi érkezett a vásártérre. Hatalmas sátorcsarnokában a szép képeket nagy közönség látogatta. De ahogy elhagyták a községet, érkezett a következő mozgószínház. Jakab János rendezte be a Korona Szálló nagytermét és hozta szép és új felvételű képeit október 24-én. Természetesen minden ilyen vállalkozás megtalálta közönségét, ebben az esetben sem volt ez másként. 1910 áprilisában egy elektrobioskop vállalat kynematographiai előadásait a Korona Vendéglő nagytermébe hozta el, amelyet kétnaponta új műsorral frissített. 1910. szeptember 8-án, csütörtökön a Központi Kávéház tulajdonosnője állandó mozival rendezte be üzlethelyiségét, amely a zsúfoltságig megtelt. A lokális viszonyok miatt ezt követően csak vasárnap és ünnepnapokon tartott előadást. Változatos műsort ígért, viszont belépődíj nem volt. 1911 május első hetében a budapesti Uránia-színház 1000 férőhelyes sátorban mozgószínházat szervezett a vásártéren. A világításhoz szükséges áramot saját telepükön állították elő, a zenét egy zongora automata szolgáltatta. A jegyárak 70, 40 és 20 fillér voltak. A mozi egészen május végéig maradt a községben. 1911 novemberében szombaton és vasárnap a Központi Kávéház újra bevezette a mozielőadásokat a téli estek kellemes eltöltésére, belépődíjat nem szedtek. 1912. július 4-én a Fortuna-Elektrobioskop Vállalat érkezett Celldömölkre és egy 500 férőhelyes sátorban tartottak vetítéseket három héten át, naponta új műsorral. Az előadásokon a képeket magyarázat kísérte, amely ötletes és elmés volt. A közönség meglepődött, hogy a képek körvonalai mennyivel élesebbek, tisztábbak és világosabbak voltak, mint amiket korábban láttak. Október 27-én kezdte meg előadásait a Grand Elektro Bioskop a Korona Szálló nagytermében egy héten keresztül, naponta kettő műsorral. Sajnos a közönség igen gyéren látogatta az előadásokat.

1913. január 17-én rendkívüli közgyűlés volt, ahol Csabai András és Schöntag Márton kérvényét mozgószínház-telep építésére elutasították. Egyúttal a közgyűlés utasította az elöljáróságot, hogy a máshol lévő községi kezelésben működő mozgószínházat tegye tanulmányozás tárgyává és az engedélyeket a község számára szerezze be. Továbbá kérték, hogy számítsák ki, hogy mennyire jövedelmező ez a községnek, ha pedig előnyösnek bizonyul, akkor állítsák fel és adják bérbe azt. Egy későbbi közgyűlésen a képviselőtestület megfogalmazta, hogy a mozi felállításának joga a községnél maradjon. Ugyanebben az időben Mayer István, helybeli kereskedő egy másik állandó mozgófényképszínház felállítását tervezte, amelyre az engedélyek folyamatban voltak, de később ez a mozgó sem valósult meg. Szabó József, szombathelyi lakos ajánlatot tett a városnak a mozicsarnok megvételére, hiszen szilárd épület esetén a csarnokra nem lesz szükség. 1913. május végén Ludwig Béla, kőszegi mozivállalkozó hetenként két ízben tartott mozielőadást a Korona Szálló nagytermében, szombaton este 8 és vasárnap 4, 6 és 8 órai kezdettel. A helyárak 1 Korona, 80, 60, 40, 30 és 20 fillér voltak. Mészáros János vendéglősnek, a Griff Szálló agilis tulajdonosának a főszolgabíró engedélyezte, hogy 1913. december 14-én vasárnap megnyithatja 400 személyes mozgófényképszínházát. A szálloda nagytermét költséget és fáradtságot nem kímélve néhány nap alatt igazi színházteremmé varázsolta, a helyiség végén 6 páholy, megfelelő magasságú pódiumon a fenntartott helyek, előtte pedig az olcsóbbak, mindenhol háttámlás székeket helyezett el. A mozi az Apolló Mozgó elnevezést kapta. Az engedélyezés azért ütközött nehézségekbe, mert Celldömölk község is állandó mozgófénykép színházat kívánt építeni. Csakhogy különböző akadályok miatt végül 14-én nem tartották meg az első vetítést. A hibák kijavítása után, a december 20-ai főpróba után csak 21-én tartották meg a tényleges első előadást a zsúfoltságig megtelt teremben. Vetítéseket csütörtökön, szombaton és vasárnap tartottak 4, 6, 8 és 10 órakor. 20-án a közgyűlésen újabb kétrendbeli kérvény is szerepelt moziszínház engedélyezésére, de a közgyűlés elutasította többek között azért, mert Mészáros Jánosnak már kiadtak hasonlót.

1914. januárjában Mészáros János kérvényt nyújtott be, hogy a szegény alap javára tőle minden előadás után 4 korona fizetése alól mentsék fel, majd a közgyűlés ezt 2 koronára mérsékelte. Ugyanezen a közgyűlésen az Országos Közművelődési Egyesület kérelmének helyt adtak, hogy a községben mozgófényképszínházat állíthasson föl. Megegyeztek arról, hogy a község a tiszta jövedelem 10%-át kapja. Ebben az időszakban szerte az országban, így itt is a nagy divatú különlegesen dekoratív és méretes női kalapok zavartak más nézőket a látványban, nem kevés vitát és kellemetlenséget okozva a nézőtér soraiban. Egy belügyminisztériumi rendelet kimondta, hogy vidéki településeken, ha színházi előadásokat tartanak, akkor mozielőadás nem lehet. Februárban egy három hetes szünet következett a mozi életében, amely alatt nem tétlenkedett a mozi vezetése. Ízlésesen megoldották a világítás kérdését, a vetítőgép pedig beton talapzatot kapott, így viszont már a képek sem rezegtek, amire sok panasz érkezett. Márciusban bevezették az ifjúsági vetítéseket szombatonként délután 4 órakor, 10 filléres belépődíjjal. Ezekben az időkben a filmek hossza akár 3600 méter is lehetett, amely másfélórás időtartamot is jelentett. Szintén márciusban a korábbi cigányzenekar és a gramofon zenei aláfestés helyett megoldották, hogy zongorakísérettel hallgassa a közönség a filmeket. Júniustól keddi és csütörtöki napokon a Griff Szálló kerthelyiségében ingyenes mozielőadásokkal próbálkoztak, mérsékelten felemelt étel és italárakkal. 1914. június 27-én megszólalt a film. Edison találmányát, a beszélő mozit kettő alkalomra sikerült megszerezni, ám már előzetesen leszögezték, hogy a terem méretei kicsinek fognak bizonyulni. A helyárakat erre az alkalomra csekély módon felemelték. Négy zenélő filmet és egy háromfelvonásos drámát tűztek műsorra. A vezetés jóslata beigazolódott, zsúfoltságig megteltek az előadások. A háború kitörése után hónapokig szüneteltek a vetítések, majd december 13-án újra elindultak. Mészáros az első nap tiszta jövedelmét a helybeli sérült katonák karácsonyfájára ajánlotta fel.

1915 januárjában hosszabb időszakra áram nélkül maradt a város, emiatt a mozielőadások is szüneteltek. 31-én azonban megmozdultak a dinamók, fény gyulladt a városban és a mozielőadások is elindultak. 1915-1916-ban szakaszosan működött, több jótékonysági vetítést is rendeztek a vöröskereszt javára és a sérült katonák megsegítése céljából. 1916 augusztus közepén új vetítőgépet szereztek be. Ebben az évben már próbálkoztak az úgynevezett moziszkeccsekkel, amikor a színi felvonások között mozgószínházi vetítésekkel szórakoztatták a közönséget. Hosszabb szünet után, Mészáros János saját kezelésében, 1916. december 25-én új mozigépekkel és egy budapesti gépész és volt színigazgató Hevessy Mihály vezetésével újra nyitotta moziját. A háború okozta sebek, mozgósítások, áramkimaradások, valamint a proletárdiktatúra és Magyarország megcsonkítása miatti gyász alatt az Apolló csak szakaszosan üzemelt. 1919 októberében végre újra alakítva, új gépekkel, újra megnyitott. Előadások minden szerdán, csütörtökön, szombaton és vasárnap voltak 7 és 9, valamint vasárnap 5-kor is.

1920 májusában sok panasz érkezett a mozira, mert többször sötétült el a nézőtér előadás közben a villanyhiány és korlátozás miatt. A mozivezetőség ígéretet tett, hogy a jövőben a villanykikapcsoláshoz igazítja a műsort. 1920 augusztusában ismét moziszkeccs előadásokkal próbálkoztak. A négy felvonásos előadáson kettőben a vásznon történt a cselekményt, kettőben pedig élőszereplős műsort tekinthettek meg a nézők. 1920 októberében belügyminisztériumi rendelet szerint minden mozi, így a celldömölki is, november 20-ig a mutatvány-engedélyét köteles volt megújítani, továbbá meghatározott napokon egy-egy előadás teljes bevételét jótékony célokra kellett fordítani. Továbbá havonta három alkalommal kötelezték őket, hogy egy-egy előadás keretében e célra megjelölt hazafias és nemzetnevelő mozgófényképeket minden díjazás nélkül vetíteniük kellett. Jótékony előadáson csak azokat a mozgóképeket játszhatták, amelyet a Magyar Mozgóképügyi Tanács kijelölt. Továbbá a mozik csak olyan személyt alkalmazhattak, aki magyar honos, feddhetetlen előéletű, hazafias szempontból nem esett kifogás alá és a 18. életévét betöltötte. A mozihoz új gépek érkeztek és egy kitűnő zongora adta a zenei kíséretet az előadásokhoz. 1920 novemberében a Griff Szállóban ismét megnyílt a mozi, amely szerdán, csütörtökön, szombaton és vasárnap tartotta vetítéseit fél 7 és fél 9 órai kezdettel. Az újonnan beszerzett gépek rezgés nélküli képsorokat vetítettek. A legújabb slágerműsorokat kötötték le előre, hétről hétre elsőrangú fővárosi műsort mutattak be.

1921-ben új bérlője volt a mozinak Anton di Leonardo személyében, csakhogy a celliek alig látogatták a mozgót. Az olasz üzletember azonban úgy gondolta, ha nem tud meggazdagodni, hitelt vesz fel és elhagyja az országot a vetítőgép értékes alkatrészeivel együtt. A mozi majdnem egy egész évre sötétben maradt. Eközben a belügyminiszter elrendelte, hogy havonta egy vasárnap jótékony, havonta kétszer pedig nemzetnevelő és hazafias filmeket kell adnia a mozgószínházi vetítéseken. 1921 augusztusában az ellopott mozigép alkatrészeit Királyhidán a határrendőrség fedezte fel a Bécsbe szállítandó áruk között. A fontos berendezési tárgyakat a celldömölki rendőrkapitányságnak juttatták el, majd onnan a mozinak. Az elárvult mozit visszakapta régi bérlője, a berendezési munkák elvégzése után Karácsonykor újraindulhatott a mozi. 1921 októberében belügyminisztériumi rendelet mondta ki, hogy mozgófénykép előadásokra kijelölt helyiségekben másnemű orfeum, kabaré, dalestély, hangverseny nyilvános előadásokat tartani tilos. Nem vonatkozott a tilalom ismeretterjesztő, tudományos és hazafias irányú szavaló előadásokra. 1922 májusában megnyílt a kertmozi is, amely a nyári meleg közeledtével nyújtott szórakozást terített asztalok mellett. 1922 karácsonyára hosszú pihenés után újra vetítettek a község mozijában, amelybe új vetítőgépet szereztek be. 1923 márciusában a villanyáram 80%-kal, a filmkölcsönzési díjak 40%-kal emelkedtek, ezért a mozi vezetése mérsékelten megemelte a helyárakat is. Páholyülés 120 korona, fenntartott hely 100 korona, I. hely 80, II. hely 50, III. hely 30 koronára nőtt. Szintén márciusban megjelent egy újságcikk 15-16 éves gyerekek által történt betörésekről, amelyek miatt a mozit kezdte el hibáztatni a cikkíró. Mégpedig azért, mert elképzelése szerint a moziban látott Sherlock Holmes ponyvaregényekből merítenek a bűnelkövetéshez. A mozitulajdonos megvédte a mozit és érveket sorakoztatott fel ennek érdekében. Az újság viszontválaszában a megválogatott műsorra hívta fel a figyelmet, valamint arra a veszélyre, hogy a gyermekek hajlamosak a bűnt hamarabb észrevenni, mint az azért járó bűnhődést. 1924 nyarán a mozi zárva tartott, ezt kárpótolva színvonalas műsort kötöttek le és némileg a mozi is kicsinosodott. 1925-ben szintén egy hosszabb időszakig nem működött a mozi, de ekkor sem tétlenkedtek, renoválták az épületkülsőt és november 8-án ünnepélyes keretek között nyitott ki ismét, ahol Verne egyik regényét vetítették le. 1926-ban Mészáros János Geller Józsefnek adta át a szállodát, de a mozi üzemeltetése továbbra is saját kezelésében maradt. 1928. májusában Mészáros János a mozgószínház közrendészeti díjának elengedését kérvényezte, amelyet a képviselőtestület elutasított.

1931. januárjában Mészáros elhunyt, felesége vezette tovább a mozit. Májusban Özv. Mészáros Jánosné a helyhatósági és hirdetési díjak elengedését kérte a képviselőtestülettől, akik csak a mozis által említett belügyminiszteri rendelet bemutatása után tehettek volna eleget a kérésnek, amely kimondja, hogy a moziknak ezeket a díjait elengedi. Szeptemberben Özv. Mészárosné felajánlotta a mozi berendezéseit és a mozi jogot a városnak megvételre, de a közgyűlés nem élt a lehetőséggel. 1932. márciusában háromtagú bizottságot küldött a közgyűlés az üzem megvizsgálása céljából. Egy évre rá úgy határozott a képviselőtestület, hogy a moziátadás ügyét a jogügyi bizottságra bízza. De végül levették napirendről a mozi átvételének ügyét. Még ebben az évben, októberben Wittmann Andor lett a mozi jogának gyakorlója, a képviselőtestület havi 20 pengőben állapította meg a helyhatóság díját. 1934 júniusában kérte, hogy a havi 20 pengős hirdetési díjat engedjék el számára, különben bezárja a mozit. A képviselőtestület a hirdetési díjat csak a nyári időszakra engedte el. Egyúttal megérkezett a hangosfilm is a községi moziba, évekkel megcsúszva a nagyvárosok ezirányú fejlesztése után. December 1-én már Apolló Hangos Mozgóként hirdette előadásait. Jegyárak: Támlásszék 120, páholy 100, fenntartott hely 70, I. hely 50, II. hely 30, gyermekjegy 20 fillér. Vasárnap délután a 4 órási előadást 25%-os kedvezménnyel lehetett igénybe venni. Később bevezették a filléres előadásokat, amikor szerdán és csütörtökön ketten egy jeggyel lehetett filmet nézni. Minden nyáron moziszünetet tartottak, ez az elkövetkező időszakban sem volt másként. 1935. augusztus 14-én új vetítőgépekkel indultak a vetítések. 1938-ban mozireklám került a Szekeres-féle házra. 1939 januárjától újra Apolló Mozgóként hirdették a vetítéseket, a „hangos” előtag nélkül. 1939. augusztus 27-én Wittmann Andor bejelentette, hogy megválik a mozi üzemeltetésétől. (feltehetőleg a zsidótörvények egyre szigorúbb alkalmazása miatt) Szeptember 16-án fél 9-kor Nagy József, ünnepélyes keretek között megnyitotta az újjá és modernné alakított Nemzeti Mozgót (volt Apolló).

Mivel a második világégésben a stratégiai városokat komoly bombatalálat érte, Celldömölk is kapott nem keveset, amely főleg a vasúti csomópontokat célozta. 1945. február 13-án viszont az eltévesztett találatok miatt műemlék épületek is áldozatul estek. A Griff, amiben a mozi is működött komoly károkat szenvedett. Ha ez nem lett volna elég a visszavonuló németek mindent kifosztottak vagy felrobbantottak, amit csak lehetett. A település 1947-ben egy hároméves újjáépítési tervet fogadott el az országossal egy időben, ebben egy 300 000 forintos költséggel megépítendő kultúrházat színház- és moziteremmel készített elő. 1949-ben az ötéves tervben 800 000 forintos költséggel fogadták el többek között a mozi építését. Silány építőanyagokból felépítettek egy épületet, amit mozinak használtak, ez volt a Szikra Filmszínház. A megépülést követően az 1952-ben megalakult Vas Megyei Moziüzemi Vállalat égisze alá került.

Alsóságon 1962-63-ban 1 millió 50 ezer forintos beruházással teljesen felújították azt az épületet, amely 1945 előtt a településrész legnagyobb befogadóképességű termeként állt, ez volt a Gönye Károly vendéglője. 1949-ben államosították, kultúrházként 1955-től működött. 1963-tól Művelődési Központként funkcionált, benne egy 285 férőhelyes mozit is létrehoztak, kezdetben 16 mm-es vetítések voltak kétgépes rendszerben, 1970-ben már szélesvásznú helyszín volt 35 mm-es vetítéssel, de színházi előadásokat is tartottak. Az alsósági mozi a 80-as évek második felében zárt be.

Az 1960-as években Kovács Lászlóné Eta, később Sebestyén László voltak a Szikra Filmszínház vezetői, majd Hetényi Endre 1973-tól 1987-ig vezette azt, amely 1977-ben korszerűsítésen esett át. A fűtési rendszer igen elavult volt, ezért az épület alagsorában új, fatüzelésű kazánokat kapott, a meleg levegőt légbefúvással oldották meg. A nézőtér oldalfalaira lambéria került, amely az akkori időkben esztétikailag is jól mutatott. A felcsapható faszékeket műanyagborítású ülések váltották fel. A nézőtéren háromféle helyár létezett. Az első három sor volt a legolcsóbb 10 forintért, a középső sorok 14 forintba kerültek és a leghátsó sorokra 19 forintért kínálták a helyeket. Az erkélyes nézőtéren összesen mintegy 239 férőhely volt. A vetített filmeket tekintve a legnagyobb érdeklődésre az amerikai szuperprodukciók tettek szert, de rendszeresen vetítették a szovjet és a kgst országainak filmjeit is, valamint francia, olasz népszerű közönségsikereket is bemutattak. Már ebben az időben szélesvásznú moziként működött, de érdekes, hogy büfé nem üzemelt. A műsorokat, filmek fotóit és ismertetőit a mozi bejáratánál lévő vitrinekben hirdették. A vetítéseket hat perces híradó előzte meg, esetenként előzetes került a filmek elé. Heti hét napon vetítettek, napi 2 előadással, plusz vasárnap egy délelőtti matinéval kiegészítve, de hétköznap délelőtt rendszeresen, óvodás gyerekeknek külön vetítéseket is tartottak. Ebben az időben alakult ki a támogatott filmek rendszere, négy kategóriába sorolták őket. A legtöbb támogatást a szovjet filmek kapták, ezt követték a magyar filmek és a kgst országok filmjei, harmadik kategóriába az egyéb európai filmek, végül pedig a tengerentúli kapitalista filmek, amelyek viszont egyáltalán nem kaptak semmilyen támogatást. Ekkor már javában épült az új művelődési központ.

1972. augusztus 18-án adták át a Kemenesaljai Művelődési Központot, ez helyettesítette a régi kultúrházat, amely a háború előtt a Griff Szálló volt. Az 50-es évektől koncerthelyszín, különféle előadások színhelye, de funkcionált színházteremként és kultúrházként is. Jellegzetes olajos padlózata és annak „illata” sok emberben örök emlék maradt. Az épületet lebontották és helyére a vasutas oktatóközpontot és szállót építették.

1987-ben vezetőcsere történt, Joó József lett a mozivezető. Az ő irányítása alatt cserélték le a fatüzelésű kazánt központi gázfűtéses rendszerre, a nézőtéri favázas üléseket zöld szövetüléses zsöllyék váltották. A mozi nézőtere 260 férőhelyes volt, ebből az erkélyen 40-45 üléssel. Fokozatosan újultak meg a berendezésieszközök az 1988-1989-es években, új vásznat, hangrendszert és kettő darab csehszlovák gyártmányú Meo 5x vetítőgépet is beszereztek. 1988-ban megpróbálkoztak a videómozival is. Kettő darab 72 centi képátmérőjű televíziót szereztek be, amelyeket a nézőtéren állítottak fel, egyiket az első sorok közé egy állványra helyezték, másikat néhány sorral hátrébb. Amikor nagyobb lett az érdeklődés, videóprojektorral vetítettek a vászonra. Előadások vasárnap délutánonként rendszerint 150-200 nézőnek vetítettek 1991-ig bezárólag. A videómozit általában egy normál gyerekfilm követte, 18 órakor egy könnyed vígjáték, este pedig egy western vagy egy akciófilm, pénteken és szombaton este 10-kor pedig egy horrorfilmet láthattak a nézők.

A rendszerváltás új korszakot nyitott, a nyugatiasodó Magyarországon hirtelen nagyon esni kezdtek a nézőszámok. 1993. decemberében mozidiszkó néven próbálkoztak színesíteni és a fiatalok kikapcsolódási lehetőségét szélesíteni. A mozi szolgáltatást is szűkíteni kellett, a két leggyengébb napot a hétfőit és a keddit törölték. A Vas Megyei Moziüzemi Vállalat 1994. február 28-án szűnt meg, másnaptól a moziépület tulajdonjoga Celldömölké lett, a Kemenesaljai Művelődési Központ kapta a működtetést, a filmellátási szolgáltatást pedig a Savaria Mozi biztosította. A mozigépész Székely Sándor volt, aki már 1988-tól a moziban dolgozott, 1991-től pedig a mozivezetési feladatokat is ellátta. Neki köszönhető, hogy a város premiermoziként működött, Szombathely után a második vasi település, ahol bemutatták a filmújdonságokat. Az új helyzetben is bizonyos esetekben ő maradt a főnök, hiszen ő ismerte a mozit az alagsortól a padlásig. Jó csapatot építettek köré, Kondics Zsuzsa népművelő szakmai hozzáértésének köszönhetően beleszóltak a filmek válogatásába, a kölcsönzés menetébe, részben ennek hatására emelkedett a műsor színvonala. A nézőszám megfelelő és a bevételek is jól alakultak. A kevesebb, több jelszóval heti néhány kisebb mértékben látogatott előadást megszűntettek. Az épület leromlott állapotú volt, mert a moziüzemi vállalat nem áldozott az állagmegóvásra. Rossz kazánok, balesetveszélyes kémény, omladékony tető, leharcolt székállomány, hogy csak néhányat említsünk ebből az örökségből. Az épület állagának megóvásához a város egymillió forintot irányzott elő.

1995-ben 22 000 nézője volt a mozinak, az épület kielégítő állapotú volt ekkor. A munkatársak kellő komolysággal viszonyultak feladataikhoz, ezért rend és tisztaság volt a moziban, de megőrizték a pattogatott kukorica minőségét is, sikerrel. Igyekeztek megtartani a közönséget, hiszen nem csak a fiatalok és a gyerekek jártak moziba. A mozijegyek ekkor 130-150 forintba kerültek. 1999-re a mozi működése kérdésessé vált, mert a bevételek nem fedezték a kiadást, ezért az év végén bezárni kényszerültek. 2000. december 23-án mindenféle előzetes beharangozás nélkül a moziépületben megnyitott a Bongó Club nevű diszkó, a helyszínen mozielőadásokat is tartottak 450 forintos belépővel, de csak a karzaton lehetett mozizni, a földszinten a diszkó tánctere és italpultja volt. Nem tartott sokáig a lelkesedés, 2001. május 11-én lakat került az intézményre, mert a vállalkozó, Pálfalvi Róbert, az eredetileg 10 évre megkötött szerződést felmondta az önkormányzatnál. A 2000 nyarán megkötött szerződés rögzítette a karzat meghosszabbítását és bővítését is, ám ez elmaradt. Ráadásul a klub ellen a környék lakói aláírásgyűjtést szerveztek, mert túl hangos volt a késő éjszakába nyúló zene, de a bezárás miatt okafogyottá vált a kezdeményezés. A város szerette volna, ha bérlőre talál az épület, azonban új vállalkozót nem talált, hiába írt ki újabb pályázatot rá. További elképzelés szerint alkalmi mozi vagy iskolai tornaterem is szóba került hasznosításként. 2002. februárjában megjelent hír szerint ismét betöltheti eredeti feladatát, mert a közművelődés tevékenység színterét álmodták meg benne. Az önkormányzat pályázatot nyújtott be felújítására és a működés újraindítására. Az épületet a Soltis Lajos Színház a Kemenesaljai Művelődési Központtal karöltve lakná be. Elképzelések szerint stúdiószínházként, próbateremként és szakmai képzőműhelyként használná, tartanának rendhagyó tanórákat. Elsősorban a diákközönségnek szóló mozifilmeket vetítenének, alkalmanként a nagy érdeklődésre számító filmek is előadáson lennének, és működtethetnek egy filmklubot is. A gyerekeknek szabadidős, nyári táboros foglalkozásokat, szakköröket szerveznének, programmal dúsított gyermekmegőrzést is vállalnának alkalmanként. Teleház működtetésével a számítógépes ismeretek elsajátítására és bővítésére is lehetőség lenne. Mindezekkel az egykori mozgóképszínház igazán mozgalmas világgá alakulhatna. 2004 májusában eldőlt a volt mozi sorsa, a város a Soltis Lajos Színháznak adta bérbe. Nagy Gábor, a színház igazgatója 120-130 szék vásárlását tervezte, a régi vetítőterem kamaraszínházként folytatná főleg kis színpadra készült daraboknak és mesejátékoknak otthont adva, a karzaton az öltözők és a világítástechnika kapna helyet, írták a helyi lapban. 2004. október 24-én felavatták a Soltis Lajos Színházat, a város kamaraszínházát a régi mozi épületében. A színház 25 éves fennállása után végre méltó módon, állandó helyen tarthatta meg előadásait. A régi vászon helyén egy kör alakú pódiumon képzeltek el, a nézőtér pedig ezt a színpadot ölelte volna körbe, emberközelivé téve a színészek és a közönség közötti kapcsolatot. Végül hagyományos nézőtér lett. A székeket megvásárolhatóvá tették és elnevezték a bérlő nevével, amit egy évig használhat tulajdonosa minden előadáson. Több átalakítás is történt, egyre kevésbé mozi és egyre inkább színház, de legalább nem bank vagy kínai áruház lett belőle.

Közben a mozira egyre erősödő lakossági igény mutatkozott, ennek köszönhetően a művelődési központ lépett és megszervezte, hogy a sárvári mozigépész, Wittinger Oszkár évente néhány alkalommal két 35 mm-es táskagéppel vetítsen a színházteremben. Főleg a Harry Potter filmeket vagy a Sacra Corona előadásait láthatta a közönség. De néhány történelmi filmet is műsorra tűztek, az István, a királyt, a Csocsót, a Szambát vagy a Sose halunk meg című filmeket, akár szabadtéri vetítés keretében is. Közönségtalálkozókon a Celldömölkről elszármazott filmesekkel találkozhatott a néző, vetítették az Esti Kornél című filmet, filmklubszerűen Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet is láthatták az érdeklődők.

2006-ban átépítési munkálatok kezdődtek, amely a Művelődési Központ energetikai korszerűsítését jelentette. 2007. augusztus 19-én átadták a megújult Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár épületét, amelyben egy 59 férőhelyes mozit is elképzeltek, de a pénzforrás nem volt elegendő a befejezéshez. Ehhez a városközpont-rekonstrukciós pályázat keretében, az épületfelújításának harmadik ütemében sikerült forráshoz jutni és befejezni a mozitermet 2012-ben, amely a megvalósítást követően 94 férőhelyes lett. Viszont külön kikötés volt, hogy art moziként kell üzemeltetni, ehhez pedig bizonyos jogszabályi előírást figyelembe kellett venni, többek között 5 éven át art moziként kell üzemeltetni. A bekerülési költség csaknem 100 millió forint volt, ennek 85%-át állami támogatásként sikerült megszerezni. A közbeszerzési eljárás nyertese a Swietelsky Vasúttechnika Kft volt. Két vetítőgéppel, a 35 mm-es filmek vetítésére szolgáló Cinemeccanica típusúval és egy DVD lejátszásra alkalmas projektorral vágtak neki a vetítéseknek. A termet nem csak mozivetítésekre, hanem konferenciákra és színi előadásokra is alkalmassá tették, a művelődési központ ehhez tolmácsgépet szerzett be, a színházi előadásokhoz lámpacsatlakoztatókat, ehhez fémkonzolokat alakítottak ki és a vászon is felcsavarható. Előadásokkal hétfő és vasárnap kivételével minden nap várták a közönséget, csütörtökönként filmklub keretében az igényes, értékálló filmeket vetítették, a többi napon a sikerfilmeket. A megnyitásra 2012. február 23-án ünnepélyes keretek közt került sor, ahol többek között Kovács Ferenc és a város díszpolgára, Kiss Péter országgyűlési képviselők mondtak beszédet. Az első vetítés 24-én este 7 órakor a Mission Impossible 4. részével indult. A jegyárak 800 forintba kerültek, kedvezménnyel 600 és 500, csoportosan 400 forintba. A filmklub előadásokra 100 forinttal kerültek kevesebbe a jegyek, de tagsági igazolvánnyal bérletet is lehetett váltani. Augusztus 10-én 34 órás filmmaratont rendeztek különféle műfajú filmalkotásokból, amelyen a végigmozizókat örökös mozibérlettel jutalmazták volna, ha lett volna ilyen. Főleg a vetítés folyamán kapcsolódtak be a nézők, hiszen a filmekre külön-külön is lehetett jegyet váltani. 2013. február 22-én a 24 órás Cinca-parti Filmmaratont rendezték meg a mozi 1 éves születésnapja alkalmából. A rendezvény vendége Pacskovszky József celldömölki filmrendező és forgatókönyvíró volt. A rendezvény ingyenes volt, de regisztrálni kellett. A filmes repertoár pedig art filmekből állt. Emellett az első Totál Plán Független Fesztivált is megrendezték, amelyet kétnaposra kellett bővíteni, annyi pályaművel jelentkeztek. A határon átívelő amatőrfilmesek fesztiváljaként ismert esemény azóta minden évben megrendezésre kerül, 2021-ben volt a legnagyobb az érdeklődés rá, akkor 87 pályamű érkezett és online formában kb. 1000 látogatója volt az eseménynek.

2013. május 10-én megnyitott a digitális 3D vetítővel felszerelt KMKK Art Mozi, bő egy évvel annak átadása után. Első film a Croodék 3D volt, a 3D-s jegy 1000, kedvezményesen 800 forintba került. A korábbi pályázatot 2008-ban nyújtották be, abban celluloid kópiás vetítési rendszer kiépítése szerepelt kritériumként, de időközben a forgalmazói gyakorlat gyors ütemű változása miatt a hagyományos analóg vetítési rendszerek egyre inkább kiszorultak. Bár a város 2012-ben pályázott az állam által kiírt digitális vetítők beszerzésére, eredménytelenül, de a döntéshozók jelezték, hogy a következő évben is lehet pályázni és azok a mozik, amelyek elutasításra kerültek, az új évben előnyt élvezhetnek. A város 12 és fél millió forintos támogatásra pályázott és emellett 4 millió forint önerőt adott a projekthez. A megvalósításig bérelt vetítővel vetítettek, annak beüzemelése miatt április második felétől szüneteltek a vetítések. 2013. július 1-től pedig internetes jegyfoglaló rendszer került bevezetésre. A későbbi években több pályázaton is indultak, ahol többek között a vetítőgép korszerűsítésén és alkatrészek beszerzésein felül garanciahosszabbítást, számítógépeket, erősítőket, tárhelyeket vásároltak vagy cseréltek, de több a mozibajárást szorgalmazó országos pályázaton is sikerrel indultak, pl. a Nézzünk még több magyar filmet a mozikban vagy a Vissza a moziba című akcióban. Tavaly hőszivattyús fűtés rásegítő klímát építettek be, így már nem egy minimális hőmérsékletű nézőtérrel kell beérni, hanem egy jóval kellemesebbel, ami jobban ösztönzi a mozilátogatást is.

A mozi jelenleg is működik, bár ahogyan az országban szinte mindenhol, a covid járvány után a korábbi évek nézőszámának kb. 60-70%-a jött vissza. Időről időre érkezik olyan filmalkotás, amely tömegeket vonz. Az elmúlt év sokszoros energiaköltsége is megnehezítette a mozi működését, éppen emiatt a téli hónapokra bezárásra kényszerültek vagy korlátozták a vetítési napok számát. Ennek ellenére a nézők igénylik a mozit, még azokon a napokon is jönnének, amikor nincsen nyitva. A műsor nagyon sokrétű, a mozi technikusa olyan választékos műsort állít össze, ami irigylésre méltó és más, nagyobb városban működő egytermes art mozinak állít példát. A legnagyobb kasszasikerek mellett a legkülönfélébb rétegfilmek is megtalálhatók a repertoárban.

Arra a helyi városvezetés is rájött, hogy a 2000-es évek elején épült multiplexek bár nagy tömegeket szívtak el, akár Celldömölkről is, ez csak ideig-óráig állt fenn, főleg addig, amíg a helyi kis mozikat elérte a digitalizáció. Ezt követően látványosan emelkedni kezdett a látogatószám és már nem mentek messzi városokba filmet nézni, ha ugyanazt, ugyanabban a minőségben, talán olcsóbban is, helyben megtekinthetik. A helyi mozi célja a jövőben talán ez, megtartani a közönséget, közösségépítő szerepet nyújtani, ahol találkozhatnak a barátok, ismerősök, családtagok, élményt szerezve egy-egy jó filmalkotással, majd újra és újra visszatérni.

A kutatás a Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár Kresznerics Ferenc Könyvtárának digitális adatbázisában található sajtóanyagok felhasználásával készült.

külön köszönet:

• Németh Tibornak, a könyvtár vezetőjének
• Hetényi Endrének, aki 1973 és 1987 között a mozi vezetője volt
• Joó Józsefnek, aki 1987-1991 között volt a mozi vezetője
• Pálné Horváth Máriának, a KMKK vezetőjének
• Kocsis Józsefnek, a mozi technikusának
• valamint a Soltis Lajos Színház munkatársainak.

forrás:

Kemenesalja, 1908. május 24., 2. o., Hírek: Mozi Cellben (Misztrik L.-féle elektrobioskop)

Kemenesalja, 1908. június 21., 3. o., Hírek: A mozi… (leégett a mozi, ideiglenesen a Korona szállóban)

Kemenesalja, 1908. július 26., 2. o., Hírek: A mozi… (díszelőadással nyitott a megújult Misztrik-féle mozi)

Kemenesvidék, 1908. október 4., 3. o., Újdonságok: Mozi… (állandó mozi terve)

Kemenesalja, 1909. szeptember 26., 4. o., Hírek: Mozi… (Uranus a vásártéren)

Kemenesalja, 1909. október 24., 3. o., Hírek: Mozi… (Jakab János mozivállalata)

Kemenesalja, 1910. április 17., 4. o., Hírek: Mozi… (elektrobioskop)

Kemenesalja, 1910. szeptember 11., 2. o., Hírek: Mozi… (Központi kávéházi mozi)

Kemenesalja, 1911. április 30., 4. o., Hírek: Mozgó-színház városunkban (Uránia-színház)

Kemenesalja, 1911. november 12., 5. o., Hírek: Mozi a központi-kávéházban…

Kemenesalja, 1912. július 7., 5. o., Hírek: Mozi… (Fortuna-Elektrobioskop)

Kemenesalja, 1912. október 27., 4. o., Hírek: Mozi… (Grand Elektro Bioskop)

Kemenesalja, 1913. január 19., 2. o., Hírek: Városi rendkívüli közgyűlés (mozgószínház vizsgálat), 3. o., Hírek: Állandó mozi Celldömölkön

Kemenesalja, 1913. február 16., 5. o., Hírek: Kiadó Mozi

Kemenesalja, 1913. május 25., 4. o., Hírek: Mozi… (mozi a Korona szállóban)

Kemenesalja, 1913. december 7., 5. o., Hírek: Mozi Celldömölkön… (állandó mozi)

Kemenesalja, 1913. december 14., 4. o., Hírek: Mozi…  (megnyílt volna az Apolló)

Kemenesvidék, 1913. december 14., 3. o., Hírek: Moziengedélyezés

Kemenesalja, 1913. december 21., 4. o., Hírek: Mozi… (halasztott megnyitó), 3. o., A városházáról (moziszínház engedély visszautasítás)

Kemenesalja, 1914. január 24., 3. o., A városházáról (Mészáros kérvénye, mozgófényképszínház építés)

Kemenesalja, 1914. március 1., 5. o., Hírek: Mozi… (szünet alatti fejlesztés)

Kemenesalja, 1914. március 22., 4. o., Hírek: Mozi… (zenekar helyett zongorakísérlettel folynak a vetítések)

Kemenesalja, 1914. május 10., 5. o., Hírek: Mozi… (mozi a kerthelyiségben)

Kemenesalja, 1914. június 21., 4. o., Hírek: Mozi… (megszólal a film)

Kemenesalja, 1914. december 6., 2. o., Hírek: Mozi háborús képekkel (sérült helybeli katonák támogatása)

Kemenesalja, 1915. január 31., 3. o., Hírek: Mozi… (újraindul a villamos áram)

Kemenesalja, 1916. augusztus 12., 4. o., Hírek: Mozi hírek… (új mozigép)

Kemenesalja, 1916. december 24., 4. o., Mozi-Megnyitás

Kemenesalja, 1919. október 19., 4. o., Hírek: Mozi… (hosszú szünetelés után megnyit a mozi)

Kemenesalja, 1920. május 3. 3. o., Hírek: Mozi… (panasz, villanykikapcsolás miatt félbeszakadt előadások)

Kemenesalja, 1920, augusztus 22., 4. o., Hírek: Muszáj nevetni… (moziszkeccs)

Kemenesalja, 1920. október 24., 2. o., Hírek: Megújítani kell a moziengedélyeket… (belügyminiszteri rendelet, új mozigép)

Kemenesalja, 1920. november 7., 2. o., Hírek: Mozi… (mozgószínház a Griff Szállóban)

Kemenesalja, 1921. március 13., 1. o., Hírek: (olvashatatlan mondat kezdet) 2021.11.szám

Kemenesalja, 1921. április 17., 2. o., Hírek: Ingyenes előadások a moziban

Kemenesalja, 1921. augusztus 14., 1. o., Hírek: Megkerült mozigépek

Kemenesalja, 1921. augusztus 28., 2. o., Hírek: Mozi… (újra a régi bérlőé a mozi)

Kemenesalja, 1921. október 30., 2. o., Hírek: A mozielőadások megrendszabályozása

Kemenesalja, 1922. május 14., 3. o., Hírek: Mozi… (kertmozi)

Kemenesalja, 1922. december 17., 2. o., Hírek: Megnyílik a mozi (új vetítőgép)

Kemenesalja, 1923. március 4., 3. o., Hírek: A mozi új helyárai

Kemenesalja, 1923. március 18., 3. o., Hírek: Legújabb kor betörői

Kemenesalja, 1923. március 25., 2. o., Hírek: Beküldetett (mozi válasza a Kemenesaljának)

Kemenesalja, 1923. április 1., 2. o., A mozi címére (Kemenesalja válasza a mozinak)

Kemenesalja, 1924. október 12., 3. o., Hírek: Megnyílt a Mozi

Kemenesalja, 1925. november 1., 4. o., Hírek: Megnyílik a mozi (renovált mozi)

Kemenesalja, 1926. január 8?. 6. o., Nyílt tér, Értesítés (új tulajdonosa van a szállodának, a mozi Mészárosnál marad)

Kemenesalja, 1928. május 13?. 1. o., Hírek: Képviselőtestületünk ülésén (közrendészeti díjak)

Kemenesalja, 1931. január 11., 2-3. o., Hírek: Értesítés… (Mészáros felesége viszi tovább a mozit)

Kemenesalja, 1931. május 31., 2. o., Képviselőtestületi közgyűlés (helyhatósági és hirdetési díjak)

Kemenesalja, 1931. szeptember 20., 3. o., Képviselőtestületi ülés (Özv. Mészárosné felajánlja a mozi jogát)

Kemenesalja, 1932. március 6., 3. o., Képviselőtestületi gyűlés Celldömölkön (moziátadási ügy)

Kemenesalja, 1933. január 22., 3. o., Hírek: Képviselőtestületi gyűlés (mozgószínház átvétele)

Kemenesalja, 1933. október 22., 3. o., Képviselőtestületi gyűlés (Wittmann Andor mozibérlő)

Kemenesalja, 1934. június 3., 3. o., Képviselőtestületi gyűlés (hirdetési díj elengedése)

Kemenesalja, 1934. december 1., 4. o., Apolló Hangos Mozgó (először jelenik meg a hangos felirat)

Kemenesalja, 1935. augusztus 11., 4. o., Apolló Hangos Mozgó (új vetítőgép)

Kemenesalja, 1938. augusztus 14., 2. o., Képviselőtestületi gyűlés (mozireklám)

Kemenesalja, 1939. augusztus 27., 4. o., Apolló Mozgó műsora (Wittmann Andor lemond)

Kemenesalja, 1939. szeptember 10., 4. o., Nemzeti Mozgó

Új Kemenesalja, 1993. december, 5. o., Hajnal: Bebizonyosodik valami? (mozi és diszkó)

Új Kemenesalja, 1994. március 31., 1. o., Szol: Ki lesz a gépész? (megszűnt a moziüzemi vállalat)

Új Kemenesalja, 1994. július 7., 4. o., N.T.: Celldömölké az első vidéki mozielőadás joga

Új Kemenesalja, 1996. április 11., 1. o., gy.: Pattogatott kukorica ma is kapható (helyzet 1996-ban)

Új Kemenesalja, 2001. január 11., 1. o., T.G.: Diszkó nyílt a moziban

Új Kemenesalja, 2001. május 24., 1. o., T.Á.: Bezárt a mozi és a diszkó

Új Kemenesalja, 2001. május 31., 1-2. o., Tömböly Á: Mi lesz ezután a mozival?

Új Kemenesalja, 2002. február 7., 5. o., T.G.: Újra élet költözik a moziba

Új Kemenesalja, 2004. május 7., 8. o., Szigethy T.: Színház működik a moziban

Új Kemenesalja, 2004. október 8., 5. o., Tulok Gabriella: Megújul a kultúra háza

Új Kemenesalja, 2004. november 5., 7. o., Nagy Andrea: Csönd helyett taps (megnyílik a színház a volt moziban)

Új Kemenesalja, 2012. február 10., 3. o., Losoncz Andrea: A mozi sorsa a város lakosságától függ (megnyit a mozi a KMKK-ban)

Új Kemenesalja, 2012. március 9., 3. o., Reiner Anita: Közösségi ház- és moziavató

Új Kemenesalja, 2012. augusztus 31., 9. o., Vajda Zsuza: (M)ilyennek láttuk az augusztusi hétvégéket (34 órás filmmaraton)

Új Kemenesalja, 2013. február 22., 16. o., Kedves mozirajongók (hirdetés) (1 éves születésnapi mozimaraton)

Új Kemenesalja, 2013. március 22., Vajda Zsuzsa: Határokon átívelőfilmfesztivál Celldömölkön (első Totál Plán)

Új Kemenesalja, 2013. április 5., 11. o., L.A.: Májustól 3D filmek a moziban

Új Kemenesalja, 2013. június 21., 8. o., Reiner Anita: Mozi-digitalizálás, internetes jegyeladás, nyári rendezvények a művelődési központban

A celldömölki járás művelődési intézményeinek 25 éves krónikája. Celldömölki Járási Tanács, 1970. 606 p.