Mélykúton egy kétéves munkafolyamat részeként épült fel és tegnap nyitották meg a helyi Művelődési-, Sport- és Szabadidőközpontot, amely többek között egy 135 férőhelyes moziteremmel lett gazdagabb. Az első mozielőadásra 17-én és 18-án 19:30-as kezdettel kerül sor a Most vagy soha! című filmalkotással ingyenesen, 19-én pedig gyermeknapi mozielőadással folytatódik a program.

Tizenharmadik alkalommal rendezik meg az Art Mozik Éjszakáját Budapesten, idén rendhagyó módon az öt art mozi mellett a Corvin Mozi is bekapcsolódik a programsorozatba. A kínálatban premier előtti filmalkotások (Az arcuk mindig előttem lesz, Amikor a gonosz leselkedik) és több sikerfilmet pótolhatunk be vagy nézhetünk újra. Az egész éjszakán át tartó filmdömpinget egy karszalaggal korlátlanul látogathatjuk helyszíntől függetlenül, amelynek ára 5800 Ft.

Tavaly év végén a Cinema City több más mozival és mozihálózattal együtt, követve az infláció magas mértékét, emelte meg jegyárait. Vidéken a háromféle jegyár kétfélére csökkent, 2400, illetve 2600 forintos teljes árú 2D jegyárakat határoztak meg, most ez változott azzal, hogy egyféle áron lehet az összes vidéki moziba ellátogatni.

A Cirkó ötlete négy főiskolás fejéből pattant ki, az általuk megálmodott mozi egyedülálló módon mutatja be a különféle kisebbségeket, de ezeket más forgalmazók nem tárták a közönség elé. 1993-ban hívták életre a Másképp Alapítványt, kezdetben a forgalmazást és később a moziüzemeltetést is magába foglalta. A mozi a józsefvárosi gettó közepén, a Lőrinc Pap téren egy pincehelyiségben valósult meg, a nyitásra 1994. május 19-én került sor és a cigányholokauszt 50. évfordulója alkalmából vetítettek témába illő dokumentumfilmeket. És hát a név: a mozihelyiségben legelőször a cirkót kellett megcsináltatni. 1998-tól a Balassi Bálint utcában működik immár három teremben.

Hétvégén a Mom Park és a Sugár Üzletközpont is kuponnapokat tart, amelyben a mozik is érintettek. Érdemes tehát megint mozizni egyet, ha fontos az ár. Ilyenkor akár több élményt is bezsebelhetünk, ha a rászánt összeg kevesebb kiadással jár, de a kedvezmények más üzleteknél is vonzó lehet, tehát ezek a mozik jó forgalmat bonyolíthatnak ezáltal.

Tavaly decemberben készült el egy komplex területfejlesztés részeként a körmendi mozi, mintegy 1 milliárd forintból. A mozi egy 105 férőhelyes moziteremből, egy 50 fős konferenciateremből és a büféből áll. Az első napon a Kung Fu Panda 4 és a Dűne 2 került a vászonra.

Múlt héten volt a 110 éves évfordulója annak, hogy megnyitották a debreceni Uránia Mozgóképszínházat. Az esemény kapcsán az egykori Uránia épületében és az Apolló Moziban is tartottak megemlékezést, utóbbi helyén Lugosi Béla Drakula című filmjét vetítették.

1901. április 30-án mutatták be A táncz című első magyar filmet az akkori kávéházakban vagy sátrakban működő vetítőhelyeken. 2018 óta pedig ebből az alkalomból minden évben ezen a napon ünnepeljük a magyar filmalkotásokat. Ezt kihasználva számos mozi különleges műsorral és jegyárral várja a közönséget. Az elmúlt egy év legnagyobb sikerei mellett aktuálisan, egyébként is műsoron lévő filmeket vetítenek nagyobb előadásszámban, de egy premier előtti film is a kínálat része néhány moziban.

Az Etele Cinema új kedvezményt nyújt a nyugdíjasok számára Nyugdíjas Moziklub néven bővebb szolgáltatással és a tematikus filmvetítéseket is megtartották.

A budai oldal első filmkísérleteit a Bomba téren, valamint a Városmajorban tartották, de az érdeklődés nem volt olyan nagy, mint amekkorát Pécsy Manó és társa, Forgács Harald tudott véghez vinni. Pontos dátumokat nem találtam a levéltári anyagok között, de feltehetőleg 1908 és 1911 között nyitották meg az első állandó budai mozgókat: a Plébánia utcában a Batthyány-t, a Krisztina körút elején álló Scala-t és 1909 és 1912 között a több mint 300 személyes Palotát. A hivatkozás bár egy visszaemlékezés nyomán behatárolható a Budai Napló egyik 1920-as számában, mint egy 12 évvel azelőtti esemény kapcsán, sajnálatos módon a korabeli hírlapok nem számoltak be a jeles eseményekről. A Palota épületének legkorábbi terveit a fővárosi levéltárban őrzik 1912-ből, akkor tervezték meg a liftet a bérházban.