A téli hónapok az elmúlás és a lassú halál hírét hozták azon moziknak, amelyek kizárólag 35 mm-en vetítettek/vetítenek. A tavasszal már szinte nem jelenik meg a nagy durranások között olyan alkotás, amelyik analóg formában érkezne a mozikba. No de lássuk melyek azok a hírek, amely e három hónap legfontosabbjai:- december elején a Művész Mozi megkapta első digitális vetítőjét egy Christie CP2000-M típust, ami egyenlőre egy kölcsön gép;- a Pólus Filmszínház ötös terme egy Christie CP2000-XB vetítővel gazdagodott december 6-án;

Már február közepén megérkezett az utolsó digitalizálatlan „plázamoziba” az első DCI vetítő, méghozzá a Sony SRX-515P, amely altípus a harmadik ilyen Közép-Európában. A megnyitóra március 8-án került sor a nagyközönség előtt hatalmas sikerrel, hiszen az eddig szinte csak régebbi alkotásokat és művészfilmeket vetítő plázában alig akadt látogató. A felszerelt terem az 1-es lett, a vetítő az art mozik digitális pályázatán nyerte a támogatást, így ebben a teremben artfilmeket és közönség produkciókat is vetítenek.

2013. március 13-án bemutatták a sajtó képviselőinek Európa első 4DX moziját Budapesten a Cinema City Westendben, ahol a teljes rekonstrukció után a 3-as termet alakították át az egyedülálló technológiának. A terem bemutatóján jelen volt a Cinema City vezérigazgatója Moshe (Mooky) Greindinger és a szállító koreai 4DX cég képviselője Stephen King alelnök úr is.

A RealD és a Masterimage után itt a legújabb polarizált eljárású 3D felépítés. A digitális vetítőn át egy rögzített folyadékkristályos szűrőn vetül a kép a vászonra, amelyet passzív 3D szemüveggel nézve látunk térhatásúnak. Magyarországon először Pápán láthatjuk a DepthQ rendszert, amellyel az újonnan megnyíló Petőfi Moziban vetítettek először. A 170+68 nézőtér férőhelyű (földszint+erkély) moziteremben egy függönnyel takart 12x6,5 méter hasznos felületű panoráma ezüstvászon van. A gépházban a mutatóban maradt analóg vetítő mellett egy Christie CP2220 típusú vetítőgép áll hadrendben, a hang Dolby Digitális.

A balassagyarmati Madách Mozi is az utolsó pillanatban hozta tető alá a digitalizálást. Háromtermes mozijának 3. termében valósult meg a fejlesztés, a 82 férőhelyes helyiség új, nagyobb fényvisszaverő értékű, csillogó fehér vászonnal gazdagodott, a gépházban pedig egy Barco DP2K-12C típusú vetítőgép kapott helyet.

Bár már 2012 decemberében sikeresen lezárult az átalakítás, hivatalosan csak most adták át a digitális vetítő berendezéseket. Az avatóünnepségen beszédet mondott Schmidt Csaba, Tatabánya polgármestere, akinek átadták az utolsó filmtekercset, hiszen egyik teremben sem hagyták meg a 35 mm-es vetítőket. Mindegyik teremben Barco digitális vetítő dolgozik.

Loyd Színház néven 1937 októberében nyitotta meg kapuit a Hollán Ernő utcában a lipótvárosi közönség számára. Az alapító a Lipótvárosi Mozgókép Rt. volt, a 490 fős mozitermet Hofstatter Béla és Domány Ferenc építészek tervezték. A 1949. június 21-én a Duna Mozi megnevezést vette fel, ekkor került az üzemeltetés a Mozgóképüzemi Nemzeti Vállalat birtokába, 1954-ben pedig több fővárosi filmszínházzal együtt a Fővárosi Moziüzemi vállalat irányítása alá.

Keressük az ország legkényelmesebb, leginkább felhasználóbarát és legkreatívabb mozis jegyfoglaló, helyfoglaló programját. Sorozatunkban végigvesszük, hogy mit tudnak a magyar mozis oldalak e téren. Első állomásunk a Cinema City.

Minden új év első felében várható, hogy a mozik emelik jegyáraikat, a Cinema City és az Uránia Nemzeti Filmszínház is megemelte jegyárait 20-50 forinttal, a mamutcég egyedül a Mammut 13 termes mozijának jegyárait emelték 15-20%-kal, ott soha nem látott 1840 Ft hagyományos és 2040 Ft szemüveg nélküli 3D jegyet lehet váltani. A monopolhelyzetben lévő mozihálózatot valószínűleg további kisebb mozi fogja követni az elkövetkező hetekben.

Az első magyarországi multiplex mozi az 1989-ben létrejött InterCom nevéhez fűződik, amelynek korábban ugyan már voltak nagyvárosi mozijai, de ezektől a ’90-es évek derekán teljesen megvált. A hazai multiplex kultúrát megteremtő és mozitrendeket átformáló Hollywood Multiplex a filmforgalmazó égisze alatt, különálló társaságként indult. A világhírű Village Cinemas hálózat tagjaként garantált minőségi szórakoztatást nyújtott minden vendégének, ezáltal a mozilátogató széleskörű moziélmény részese lehetett.