Madách Filmszínház, Balassagyarmat

2017. augusztus 28. hétfő | Írta: Forgács Balázs
Nagy nehézségek árán, de 1912. február 17-én végre megnyílt a balassagyarmati mozi. A Bajcsy-Zsilinszky utcában álló épület tekinthető az első mozinak, mely ma is eredeti funkcióját tölti be. A vetítések folyamatosan zajlottak, még az első világháborúban sem álltak le a vetítőgépek. A gyarmatiak itt értesülhettek első kézből a háború által okozott károkról, eseményekről. A zivataros éveket sértetlenül vészelte át.
Az első hangosfilmet 1933-ban mutatták be, nyaranta pedig az 500 férőhelyes hátsó udvaron színházi estek fogadták a nagyérdeműt. A városi mozgóképszínházat üzemeltető Schummer Kolos mindig arra törekedett, hogy az előadások minél színvonalasabbak, a technikai felszerelés pedig a kornak megfelelő legyen. A gyerekekre is gondolva matiné előadásokat is tartottak az akkor Apolló névre keresztelt mozgóban.
Madách Filmszínházként 1943. december 31-én tartotta nyitóelőadásait a kívül-belül megújult mozi, a filmvetítéseken kívül táncos estek is színesítették a programokat. 1956-ban az épület leharcolt állapotban került a Nógrád Megyei Moziüzemi Vállalathoz, majd annak szárnyai alatt született ujjá. Többek között a 328 férőhelyes nézőteret korszerűsítették, a régi faszékeket, új, kárpitozott zsöllyékre cserélték, az elhasználódott normálméretű vetítőernyőt pedig szélesvásznú váltotta fel. Az iskolák és óvodák hamar felismerték a moziztatásban rejlő lehetőségeket és gyakran vitték az osztályokat, óvodai csoportokat vetítésekre, külön előadásokra. A város lakói is előszeretettel látogatták, hiszen külön kikapcsolódás, program és kitörési lehetőség volt számukra a szürke hétköznapokból. Szerda kivételével a hét mindennapján vetítettek, általában napi három, de vasárnap akár négy előadást is, délelőttönként matinéműsor várta a gyerekeket. Bemutatómoziként elsőnek kapta meg az újabbnál újabb filmeket, amelyek kópián, pléhdobozokban vasúton érkeztek. A filmek nagy része szovjet, magyar és francia gyártású volt, az előadások előtt filmhíradót és ismeretterjesztő kisfilmeket vetítettek. A ’80-as években a szomszédos borozó alagsorában létesült egy 54 személyes pincemozi is. Ezekben az időkben egy bővítés keretében egy videotéka is nyílt az előtérben.
1990-ben önkormányzati magántulajdon lett, két évvel később pályázatot írtak ki üzemeltetésre, melyet Rigó Zoltán nyert meg.  1992 novemberétől kezdte meg áldozatos munkáját és máig kitartóan vezeti a Madách Filmszínházat. A helyzet nem volt rózsás, akkorra már korszerűtlen és lepukkant épület hozadéka volt egy korábbi adósság megöröklése is. Ehhez képest a ’90-es évek derekán még országosan is kimagasló volt a látogatottság, éves szinten átszámolva, Balassagyarmat lakosságára vetítve hatszor látogattak el. (Budapesten ugyanekkor ez csak kettő volt!) Ez a szám 1997-ben háromra, 2009-ben már csak kettőre zsugorodott. Népszerűségének tanúja lehet az 1997-es esztendő, amikor a huszadik legkeresettebb vidéki mozi volt. Az új évezred decemberében nagyobb mérvű átalakítás történt. Ekkor újították fel a nagytermet, amely a budapesti Kossuth Mozi jó állapotú, török eredetű üléseit kapta meg, emellett a hátsó sorokat lépcsőzetes elrendezésűvé alakítottak át, mobilizálva lettek az első sorok más rendezvényeknek is helyet adva.2012-ben megszűntek a vetítések a 287 férőhelyes auditóriumban, amely jelenleg zenés rendezvényeknek, koncerteknek, rock táncháznak és diszkónak ad teret.E helyiség és az 52 fős kamaraterem közé viszonylag későn – a ’90-es évek derekán - épült fel a 3. terem 86 férőhellyel, amely 2013. február 28-án digitális mozivá lépett színre, a kamaraterem 2015. május 14-én kapta meg a digitális vetítőjét. 2017 januárjában és februárjában a nézőtéri rossz állapotú székeket lecserélték, korszerű, pohártartós fotelekre először a 3. teremben, majd a kamarában is.
A mozi a belvárosban, a Bajcsy Zsilinszky utca 8 szám alatt húzódik meg, a közelben található a vasútállomás, másik irányban a buszállomás is, amelyek a vidékről érkező moziba járóknak lehet fontos. A kisvárosi utcaképbe szolidan illeszkedő épülethomlokzat jellemzően a nyolcvanas-kilencvenes évek építészeti stílusjegyeit viseli magán. A forgalmas utca az autósok részére kevés parkolási lehetőséget kínál, viszont a kerékpárral érkező vendégek akár a mozi épületében is tárolhatják járműveiket. A ház nemcsak a filmszínháznak és rendezvényeknek ad helyet, egy étterme is van, ahol jó ízű ételekkel, főleg pizzákkal és különféle tésztákkal, italokkal várják a mozizás előtt-után vagy a csak fogyasztani vágyókat. Az előtér nem túl fényűző, ám annál családiasabb a vidám és élénk színvilág miatt. Balra a már korábban említett pizzéria, szemben a táncház terem, kicsit balra a mozitermek, jobbra pedig a jegypénztár, ahol az akár telefonon előzetesen lefoglalt tikettjeinket is megválthatjuk. A kezdés előtt minimum negyedórával át kell venni a jegyeket, különben azokat automatikusan törli a rendszer és mások számára értkesíthetővé válnak. A hagyományos készpénzes fizetésiforma mellett akár bankkártyával is megválthatjuk a mozijegyeket. A kasszával szemben van a büfé, ahol a frissen pattogtatott kukorica mellett, különféle üdítőitalokkal és édességekkel várják a filméhes közönséget. A 3. terem az emeleten található, a kamara stúdió az alagsorban bújik meg, mindkét helyiség lépcsőn közelíthető meg, nem akadálymentesítettek, viszont klimatizáltak.
Az emeleti terem nézőtere lépcsőzetes üléssor elrendezésű, magas háttámlás, feketeszövetű, kartámaszos, pohártartós, felhajtható ülésű, kényelmes fotelekből állnak, amelyek a spanyol Ezcaray International kiváló termékei. A vászon új, a digitalizálással együtt cserélték egy perforált, 6,2 x 2,4 méter nagyságú, 1,8-as Harkness vetítőernyőre. A klímás nézőteret, Dolby Digital hangrendszerrel szerelték fel, amely kiváló hangzást kölcsönöz a teremnek. A gépházban egy Doremi szerverrel ellátott Barco DP2K-12C típusú digitális vetítőgép dolgozik, a 2000W lámpafénye minden előadás alkalmával szinte rabul ejti a nézőközönséget. A vetítőgépbe a Dolby 3D színszűrő került, a térhatású filmalkotások vetítése esetén a jegyszedők speciális passzívszemüveget osztanak a közönségnek a terembe lépés előtt. A szemüvegek a mozi tulajdonát képezik, azokat az előadás végén vissza kell adni. A tisztításukat a mozi személyzete végzi, használatra csak steril szemüveget kap a látogató. A hangsugárzókat a vetítőgép melletti végfokerősítőkkel állítják be, valamint a CP750-es hangprocesszorral vezérelik.
A kamaraterem a pincében található, a lépcsőn levezető folyosó falain fotók örökítik meg a régmúlt mozizás világát. A stúdió lépcsőzetes üléssor elrendezésű, alacsony háttámlás, szürkés-lila szövetű, újszerű, de multiplex moziban korábban használt fotelülésekkel felszerelt. Az 2017-es székcserekor megnövelték a sorok közötti távolságot, ezért némileg csökkent a férőhelyek száma, 42 főre. A vászon piciny, mindössze 4 x 1,65 méter nagyságú. A Dolby Digital hangrendszer a jól belőtt hangzásnak és a hangvezérlésért felelő CP750-es hangprocesszornak köszönhetően remekül szólaltatja meg a termet. A gépházban egy Barco DP2K-10S vetítőgép dolgozik 1600W teljesítményű lámpával. Ez a vetítő is fel lett szerelve a Dolby 3D színszűrőjével. A terem felváltva vetít art- és a nagyobbik terem műsorkínálatából kiszorult, de még jó forgalmat bonyolító, sikerfilmeket.
Műsorát a helyi igények és az éppen premierben érkező nagysikerű közönség- és művészfilmek adják. Előbbieket 2-4 hétig is műsoron tartják forgalomtól függően. Az első előadásokra mindennap 14-15 óra körül kerül sor, az utolsók az esti órákban 20 óra körül indulnak. Szombaton és ünnepnapokon délelőtti matinévetítésekkel kezdődik a filmözön, péntekenként és szombatonként pedig egy késő esti film is színesíti a palettát.
A helyárak barátinak számítanak, a 2D előadásra 1200 forintért ülhetünk be, kedvezményes jeggyel 1000 forintért mozizhatunk. Térhatású filmek esetén a teljesárú tikett 1400Ft-ba, a kedvezményes helyár pedig 1200Ft-ba kerül. Kedvezményre a gyermek, a diák és a nyugdíjas jogosult. Családi kedvezmény 3 fő felett van, 20% kedvezménnyel. Csoportos jegyárról a mozivezetőnél lehet érdeklődni.
Rigó Zoltán, az intézmény vezetője a mozi iránti szeretetével biztosította a gyarmatiakat arról, hogy a legnehezebb időkben is elkötelezett marad a régió egyetlen filmszínházához. 2012-ben, amikor a jelentősebb magyar mozik szinte teljesen átálltak a digitális vetítésre és analóg kópiára már csak elvétve gyártottak filmeket, ő még hitt abban, hogy lehet digitális mozija a városnak. A kultúra hosszú távú fennmaradásához adott lökést a 2013-as digitális átállás, amely bizonyítja annak létjogosultságát a leghűségesebb magyar városban, ennek következő állomása volt a kisebbik terem DCI vetítővel történő felszerelése is 2015-ben, valamint a nézőterek kényelmesebbé tétele is.
Utoljára frissítve: 2018. február 12. hétfő 10:53