A mozi, ahogy még sosem láttad

Miskolc mozitörténete és a Művészetek Háza

2015. december 20. vasárnap | Írta: Forgács Balázs
A miskolci mozizás kezdete 1899-ig nyúlik vissza. Az első klasszikus értelemben vett vándor mozis vetítés 1900. szeptember 25-én volt. 1911-ben az Apolló (később más helyszínen Korona, majd Kossuth), 1913-ban pedig az Uránia nyitott meg, amely a Béke elődjének tekinthető. Ezek a mozik voltak az utolsó bástyái a rendszerváltást komolyabb bevételre szert tevő filmszínházainak. 1930 elején érkezett el az első hangosfilm a városba, a budapesti után csupán fél évvel. A névváltásra 1946-ban és 1951-ban került sor, ekkor kerültek államosításra és megyei szintű központosítás irányítása alá, amely a ’90-es évek elejéig maradt fent. Az ezt követő tíz évet csak a két legerősebb élte túl.

 

A 2000-es évek elején már minden nagyobb megyeszékhelyen nyílt többtermes mozi, Miskolc volt az egyedüli a vidéki nagyvárosok között, ahol mindjárt két üzemeltető is multiplexet szándékozott nyitni. Meg is épült mindkettő, a Miskolc Plázában egy 8 termes Cinema City nyitott meg 2000. június 13-án, míg szeptemberre a Szinvaparkban egy 7 termes Hollywood Multiplex épült meg az Intercom szárnyai alatt. A hagyományos mozik nem voltak felkészülve a nagytestvérek fogadására, a közönség az újdonság hatalma, a nagy filmkínálat és a magas színvonalú technikának köszönhetően a multiplexekben nézte meg a premierfilmeket, igaz a hagyományosak nem is kaptak kópiát, csak amikor a nagyok levették műsoraikról. Nem volt más lehetőség, mint az artfilmek irányába építkezni. Bár tudható volt, hogy sosem lesz nyereséges, de ez volt az egyetlen járható út. Ekkor még nem létezett támogatási rendszer, a kevés néző pedig képtelen volt a fenntartási költségeket megtermelni. 1998-ban mindkét mozi Európa Cinema tag lett, ez azt jelentette, hogy 50%-ban európai filmalkotásokat kellett vetíteniük, mert csak ebben az esetben járt a szervezet támogatása. Az ezredforduló után közhasznú társasággá alakult, 2004. év nagyon mozgalmas évnek bizonyult, mert az országgyűlés az art mozikat segítve egy olyan törvényt fogadott el, amely bíztosította részükre a fennmaradást. Akkoriban indult az artmozikat megcélzó pályázat is. A Kossuth ebben az évben egy nagyobb összegű támogatást kapott a Nemzeti Kulturális örökség Minisztériumától és a várostól. Az új pompájában újjászületett filmszínházat 2004. március 19-én vehette birtokba a közönség. 2004-ben egy új kulturális központ megalkotásában szervezkedett az önkormányzat, amelyet a Béke Mozi rekonstrukciójával egymilliárd forintból valósítottak meg. Neve Művészetek Háza lett és a Béke Mozi 2000. december 7-ei bezárása után, 2006. szeptember 7-én nyitott meg. A régi nézőterét színház és hangversenyteremmé alakították át, az emeleten pedig egy 140 és egy 70 főt befogadó moziteremmel lett gazdagabb az intézmény. A Művészetek Háza nézőforgalma évi százezer és hetvenezer között, a Kossuthé pedig évi 70 ezer körül mozgott. 2004 októberében a Művészetek Házában rendezték meg először Cinefest Filmfesztivált, amely a miskolci fiatal filmesek alkotásait igyekezett bemutatni és díjazni, később már nemzetközi szintekre lépett. 2004. október 7-én száznyolcban fokos fordulatot vett a városi közgyűlés, ezen a napon a Kossuth Mozi eladásáról szóltak a hírek, 115 millió forint értékben. Egy wellness központ megépítése volt a cél, amelyet szégyenletes módon a képviselők elfogadtak és megszavaztak. A mozi még négy évig üzemelt, aztán 2008 októberében bezárták. 2008. október 31-én stílszerűen a mozi előtt gyertyagyújtással emlékeztek meg a mozit szerető emberek. Az utolsó előadás után még be lehetett járni az épületet, a mozi dolgozói filmszalagot osztottak a nézők között gyász szalagként. Néhány hónap elteltével a munkagépek porig rombolták az épületet, nem egészen 100 évet élt ez a mozi. A multiplexek harca is letisztulni látszott, az Intercom kivonult a moziüzemeltetés piacáról, mozijait a Palace Mozik Kft vette át, kivéve a miskolcit, amelyben 2006. december 31-én peregtek le az utolsó filmek. A fővárosban 2007-ben jelent meg a DCI alapokon működő digitális mozi, igaz előtte, 2002-ben már létezett digitális vetítő, de sajnos annak szerkezeti kialakítása nem tette lehetővé a szélesebb körű felhasználást. A digitális vetítőgépek száma 2008-ban csekélyen növekedett, ám 2009-től rohamosan fejlődött és néhány év alatt szinte a teljes működő moziipart lefedte. Miskolcon 2009. július 1-én kezdte meg működését az első digitális vetítő, amelyet novemberben egy újabb követett, majd 2011 végén a multiplex maradék 6 terme is átesett a digitalizáláson. A Művészetek Háza pályázaton nyújtotta be igényét a digitális vetítőkre, 2012 júniusában a nagyobbik, 2013 márciusában pedig a kisebbik terem jutott hozzá a DCI technológiához. Az utóbbiba a térhatású technológiát is beszerelték. A Művészetek Háza komplexuma Miskolc belvárosában, a Rákóczi utca 5. szám alatt található, amelyet akár a belvárosi sétáló utcáról, a Széchenyi útról is elérhetünk a házak közötti szűk utcákon át. A tömegközlekedést választók villamossal érnek célt legkönnyebben, az autóval érkező vendégek részére korlátozott számú parkoló áll rendelkezésre, a kerékpárosok könnyedén le tudják zárni járműveiket az épület mellett. Közelben van a távolsági buszpályaudvar is, ahonnan könnyűszerrel 10 percnyi sétával elérhető a kulturális intézmény. A Művészetek Háza egy magas, szögletes és korszerű épület, belül pedig szemet gyönyörködtető palota. A világos falú, fa és aranyozott belső, illetve a márvány járólap előkelővé teszi az aulába való belépést. A fotocellás ajtóval szemben a recepció, balra és jobbra a ruhatár és csomagmegőrző van. Érdekesség, hogy a mozijegyeket az épületen kívülre nyíló, a bejárattól balra eső legszélső ablaknál válthatjuk meg. Ilyen jellegű, utcafronti jegypénztár már szinte sehol az országban nem működik. Itt kapjuk készhez azokat a tiketteket is, amelyeket korábban telefonon lefoglaltunk, de ezeket legkésőbb a kiválasztott előadás megkezdése előtt 30 perccel át kell venni, különben a foglalást törlik a rendszerből. A készpénzes jegyváltás mellett bankkártyás fizetésre is lehetőség, illetve a Miskolcpont Kártyával 250 pontért már egy mozijegy vásárolható, egy mozijegyre pedig 5 pontot adnak. A recepció mögött található a régi Béke Mozi terme, amely most többfunkciós auditóriumként funkcionál. Pótlására épült az emeleti szinten két moziterem, amelyeket lifttel is elérhetővé tettek, kedvezve többek között a kerekesszékkel közlekedőknek. Az elnevezésüket a két korábbi moziról kapták: Béke és Uránia. Mindkét nézőtér lépcsőzetes üléssor elrendezésű, alacsony háttámlás, lehajtható ülésű, kartámlás, fakózöld színű párnázott fotelekből állnak, amelyek számozottak, a jegyek pedig helyre szólnak. Pohártartók is vannak, de ezek nem a kartámla végén, hanem a következő üléssor háttámlájából hajtható ki. A légkondicionált nézőterek akusztikáját remekül kiegészíti a Dolby Digital hangrendszer. A matt fehér vásznak 6,94x2,9 és 4,5x1,8 négyzetméter hasznos felületűek és a vetítés irányából hátrafelé kissé meg vannak döntve. Ennek ellenére az utolsó sorokból is élvezhető a film és a feliratozás is jól olvasható. Mindkét auditóriumban az első sor szélén alakítottak ki helyet a kerekesszékkel közlekedőknek. A gépházban megmaradtak az analógvetítők, két-két Kinoton FP30 D áll bent, amelyek a bezárt Kossuth Moziból öröklődtek, ám ezek már rendkívül ritkán dolgoznak. A vetítésekhez azért kellett két vetítő, mert váltott üzemben dolgoztak, a 35 mm-es kópiákat nem kellett egy nagy orsóra felfűzni, elegendő volt a saját orsójukról vetíteni velük. A digitális társaik közül a kisebbik teremhez egy Christie CP2210-es, míg a nagyobbikhoz egy Barco DP2K-15C vetítőt szereltek be, a Barco-val térhatású vetítést is tudnak biztosítani a színszűrős Dolby 3D-vel, amelyekhez a mozi biztosítja a szemüvegeket. A szemüvegek tisztítását a mozi oldja meg, a néző csak tiszta szemüveget kap. A gépek lelke a Dolby és a Doremi szerverek, a hangért pedig a Dolby CP650-es hangprocesszor és az MPX600-as végfokerősítők felelnek. A mozi az art mozihálózat és az Európa Cinemas tagja, ezért műsorát főleg a legfrissebb művészfilmek, európai nagy sikerek és a magyar alkotások jellemzik, de a népszerűbb amerikai filmalkotások is gyakran színesítik. Filmkínálatával igyekszik a legszélesebb korosztálynak megfelelni, a családok éppúgy megtalálják a kedvükre valót, mint a szórakozni vágyó fiatalok, az idősek vagy az egyedül mozizni vágyók. Gyakoriak a tematikus és a filmklubos vetítések, számos alkalommal megfordulnak itt óvodai és iskolás csoportok is. A jegyárak igen kedvezőek, egy 2D-s jegy 550 forintba kerül, kiemelt 2D-s mozijegy viszont 700 forintba, míg egy 3D-s tikett 750 forintért, kiemelt 3D-s jegy 900 forintért váltható. Csoportos kedvezményről a mozivezetőnél kell érdeklődni. Az első vetítés rendszerint 15-16 órakor kezdődik, az utolsó vetítési kör 20-21 óra között indul. A pénztár az első előadás előtt fél órával nyit. A Művészetek Háza és benne a két mozi Miskolc város kultúrájának színfoltja és erős bástyája. A megpróbáltatások ellenére az utóbbi évek folyamán újra sikerült magára találnia, új identitása a művészfilmek felé fordította és remélhetőleg ebben az irányban sikeres maradhat. Mindez pedig a város és a környék mozi szerető közönségének a legjavát szolgálja.




Keress minket Facebookon

Megosztás

Oszd meg oldalunkat ismerőseiddel!

Keresés

Partnereink



A felhasználók által rögzített tartalmakért a mozivilag.com felelõsséget nem vállal! Minden jog fenntartva!